Blauburger

Blauburger
vörösborszőlő
Eredet	nemesített
Nemesítő neve	Dr. Fritz Zweigelt
Nemesítés alapfajtái	Kékfrankos, Kékoportó
Nemesítés éve	1923
Hazai elterjedtsége	Egri borvidék
Általános elterjedtsége	Ausztria, Magyarország
Érési időszak	szeptember eleje–közepe
Érzékenység	lisztharmat
Borának jellemzői	mélyszínű, visszafogott illat és tannin

A Blauburger egy kékszőlőfajta, amelyet kisebb területen termesztenek Ausztriában és Magyarországon. Nem szabad összekeverni a Blauburgunder vagy Kékburgundi fajtával, amely az osztrák, illetve magyar szinonimája a Pinot noir-nak.

Történelem

A Blauburger a Kékoportó és Kékfrankos keresztezése. A keresztezést Dr. Fritz Zweigelt hozta létre 1923-ban a Klosterneuburg-ban (Austria) a Höhere Bundeslehranstalt und Bundesamt für Wein- und Obstbau (HBLAuBA) intézetben.

Területe és borai

1999-ben 880ha Blauburgert tartottak nyilván Ausztriában. Az Egri Bikavér engedélyezett alkotóeleme. Intenzív színű, bogyós gyümölcsökre emlékeztető aromával rendelkező bort ad, visszafogott illattal és csersavtartalommal. A legtöbb esetben házasításokban használják fel, mint festőbort. Jellegében inkább a kék oportóra mint a kékfrankosra hasonlít. A kék oportónál testesebb, karakteresebb bort ad.

Szőlő és termesztése

A Blauburger jó hozamokat ad, ellenáll a szürke rothadásnak, de érzékeny a lisztharmatra. Zöld munkája átlagos, hónalj hajtásokon sok másod termést hoz. Jó évjáratokban szeptember első heteiben szüretelhető 20-as mustfokkal és 6-7-es savtartalommal.