Kutya

Kutya
Kuvasz fajtájú kutyák
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Ragadozók (Carnivora) Család: Kutyafélék (Canidae) Nem: Canis Faj: C. lupus Alfaj: C. lupus familiaris
Tudományos név
Canis familiaris Linné, 1758
Szinonimák
Canis lupus familiaris Canis familiaris domesticus
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kutya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kutya témájú médiaállományokat és Kutya témájú kategóriát.

Kutyakiképzés

Bernáthegyi

Szibériai huskyk

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

A kutyák munkatársként/munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként , házi kedvencként, táplálékforrásként (például a Csau csau)(elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) egyaránt szolgálják az embereket.

Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:

• vadászkutyák – fő típusaik: agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és vizslák
• munka- és őrkutyák – fő típusaik: terelőkutyák és kísérőkutyák, őrzőkutyák, mentőkutyák, harci kutyák, szelindekek (más néven masztiffok), buldogok, buldogterrierek, dogfélék stb., spiccek és szánhúzó kutyák
• ölebek – többnyire kis termetű kutyák

Elnevezései és használatuk

A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a szerb és horvát kuci, az ukrán kucsu kucsu, a oszmán-török kuçukuçu.

Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos („ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).

A kutya története

A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS-adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ezelőttre teszik, azonban a háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe.

Létezik olyan vélemény is, hogy a kutyák az emberrel együtt jelentek meg hozzávetőleg 125 ezer évvel ezelőtt. Ennek a véleménynek azonban ellentmond, hogy olyan vadkutyát nem találtak, amely nem elvadult volna. A legtöbb lelet Izraelből és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-ázsiai kialakulás és a kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaféléknek más őst, az aranysakált tulajdonította, de később visszavonta elméletét. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti (0,2%).

A domesztikáció szakaszai

• kb. 15 000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
• kb. 14–15 000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
• Kr. u. 1. század: Columella olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya legyen fekete)
• 19. század vége: a tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület Nagy-Britanniában)
• ? 21. század: családi kutya (morfológiailag különböző, de hasonló karakterű egyedek).

A kutya intelligenciája

A kutyák képesek tanulni, alkalmazkodni a környezethez. A kutya falkában élő állat, és mint ilyen, könnyen megérti a környezetében az emberek (és állatok) közötti társadalmi kapcsolatot, hierarchiát. Az emberrel együtt töltött évezredek alatt a kutya és az ember megtanult együtt dolgozni. Az együttélés során megfigyeli a gazdáját, és szinte olvas a gondolataiban, apró viselkedési jelekből igen pontosan meg tudja becsülni a gazda terveit, illetve, ha megoldhatatlannak tűnő feladattal szembesül – ellentétben a farkassal –, képes gazdája segítségét kérni. A kutya a csecsemőkhöz hasonlóan felismeri az ember kommunikációs szándékát.

A kutya tanulási képességeinek a megítélése eléggé ellentmondásos, a 19. század közepéig az a szemlélet élt, hogy a kutya „lelketlen oktalan állat”, az azonban elmondható, hogy az adott feladatra tenyésztett munkakutyák a feladatot, amelyre tenyésztették őket, könnyen megtanulják, de időnként erős túlzások is napvilágot látnak, mely szerint a kutyák megtaníthatóak emberi nyelven beszélni, vagy olvasni. Arra, hogy a kutyák képesek olvasni, több demonstráció is található különböző megosztó oldalakon, de az alapos vizsgálatok kimutatták, hogy nem olvasásról, hanem képfelismerésről van szó.

A népszerűsítő irodalomban a kutya intelligenciáját gyakran különböző korú csecsemőkhöz szokták hasonlítani. Ez azonban gyakran félrevezető, mivel a különböző képességek összehasonlítása alapján eltérő eredményeket eredményez.

Kutyafajták

Egy csivava-keverék és egy német dog szemlélteti a kutyafajták változatosságát

A világon jelenleg mintegy 430 kutyafajta van nyilvántartva, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra (például a német juhász és a labrador retriver). A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, ilyen rizikófaktor például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a buldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába. A keverék kutyákat másképpen korcsnak is szokták nevezni. A két fajtiszta kutya szándékos keresztezéséből született kutyákat gyakran fajtakeresztezettnek nevezik.

A kutyafajták felosztása az FCI szerint

Fő szócikk: FCI fajtacsoportok

A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:

• I. fajtacsoport: pásztor- és juhászkutyák
• II. fajtacsoport: schnauzerek, pinscherek, örző-védő ebek, masztiffok
• III. fajtacsoport: terrierek
• IV. fajtacsoport: tacskók
• V. fajtacsoport: spitzek és ősi típusú kutyák
• VI. fajtacsoport: kopók, vérebek
• VII. fajtacsoport: vizslák, szetterek
• VIII. fajtacsoport: vízi vadászok
• IX. fajtacsoport: társasági kutyák
• X. fajtacsoport: agarak

A kutya anatómiai felépítése

A kutya csontváza

A kutya csontváza: 1.lapocka; 1.H.nyakcsigolyák; 1.L.hátcsigolyák; 1.S.farokcsigolyák; 4.karcsont; 5.vállízület; 7.singcsont; 7.L.ágyékcsigolyák; 9.orsócsont; 10.lábtőcsont; 12.lábközépcsont; 13.R.bordák; 15.medence; 18.os penis; 21.sípcsont; 21.térdízület; 23.szárkapocscsont

A kutya vázát kétfajta csont alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A csontváz emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó izmok mozgatnak. A csontok ízületeken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a kötőszöveti szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét porc fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a vemhesség kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára teljesen befejeződik.

Érzékszervei

A kutyák szaglása és hallása az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a kábítószert és a robbanóanyagot.

Szem

A kutya szeme alapjában véve nagyon hasonlít az emberéhez (lásd: Emberi szem). Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy recehártya (retina). Az ínhártya elöl a szaruhártyába megy át. Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, másrészt a pálcikák rétege alatt található tapetum lucidum miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel sötétben vadásznak. A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a buldognál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: drótszőrű foxterrier, agár) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.

Fül

A fül a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. A kutyák füle külső megjelenésükben igen változatos, ennek ellenére minden kutyafaj kitűnően hall. Képesek az emberi fül számára hallhatatlan, nagy rezgésszámú hangok (ultrahangok) érzékelésére is. A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember. Két fajta fület különböztetünk meg. Vannak lecsüngő fülű fajták (például a basset hound), és vannak hegyes, hetykén felálló fülű fajták (például a mudi).

A kutya rendkívül érzékeny orra

• 
  Két fültípus: lelógó …
• 
  … és hetykén felálló fül

Orr

A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a szaglásuk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák orra töméntelen információt képes felfogni, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Agyukban rengeteg idegsejt végzi a szaglószervi ingerek feldolgozását. A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 négyzetcentiméter, míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.

Kültakarója

A kutyák testét általában bunda borítja (kivéve néhány meztelenkutya fajtát). A szőr lehet rövid, vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szörzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az afgán agarak feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színűket, vagy a dalmata kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.

A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb téli bundát növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.

A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.

Magyar kutyafajták

• 
  Puli
• 
  Pumi
• 
  Mudi
• 
  Kuvasz
• 
  Komondor
• 
  Drótszőrű magyar vizsla
• 
  Rövidszőrű magyar vizsla
• 
  Magyar agár
• 
  Erdélyi kopó

A kutya szaporodása

A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”.

A szuka tüzelése

A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egy éves kor utánra tolódik. A tüzelés általában március vagy november környékén következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza a fajtától is függ. A kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 12. és 14. napja közötti időszak a legalkalmasabb.

Ebben az időszakban a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, kutyaiskolába) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.

A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, vércseppeket hagy maga után.

Vemhesség

A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 24. napját követően.

A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakrabban kell etetni.

Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.

A nem kívánt szaporulat megelőzése

A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.

A kutya betegségei

A többi háziállathoz hasonlóan a kutyát is több fertőző, valamint genetikai betegség fenyegeti, de ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető.

A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek és zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.

A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a végbélben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.

Fertőző betegségek

Veszett kutya

A kutya – különösen kölyökkorban – ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért kell elkezdeni a kutya oltási programját már nyolc hetes korban. Tanácsos a veszettség, valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása.

• A veszettség halálos, emberre is átterjedő idegrendszeri betegség, amit vírus okoz. A veszettség elleni oltás Magyarországon kötelező, emiatt a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
• A babesiosis lappangási ideje 3–7 napos, és ezt gyors kondíció- és súlyvesztés követi. A kórokozója egy, a kutya vörösvértestjeiben élőskő egysejtű parazita, kullancsok terjesztik. A kezelést a betegség felismerése után azonnal meg kell kezdeni. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik. Újabban elérhető célzott védőoltás is.
• A Lyme-kór baktériumait szintén kullancsok terjesztik. Mivel tünetei nem specifikusak, csak vérvizsgálattal diagnosztizálható. Nehezen gyógyítható, és sokszor jár szövődményekkel. Megelőzése kullancsellenes készítményekkel történik.
• A parvo a macskák hasonló megbetegedést okozó vírusának mutálódásával került át a kutyákra, és a védőoltás elterjedésééig rengeteg áldozatot szedett.
• A szopornyica egy régóta ismert, vírus okozta és lázzal járó kutyabetegség, ami elsősorban a néhány hónapos kutyákra veszélyes. Megelőzése védőoltással lehetséges.
• A coronavírusos bélgyulladás elsősorban a fiatal kutyák betegsége, de ritkán a felnőtt kutyákat is megfertőzheti. Csak 1998 óta tudjuk, hogy a kórokozó a macskák hasonló vírusának egy mutációja. A tünetek: étvágytalanság, hasmenés, hányás, de a parvovírushoz képest sokkal enyhébb lefolyású és kevésbé rosszindulatú megbetegedés, a hasmenés miatti kiszáradás veszélyeztetheti a kutya életét. Megelőzése védőoltással lehetséges.
• A kenelköhögés szindrómát egy sor különböző kórokozó is előidézheti a csoportosan tartott kutyáknál. Általában jól gyógyítható, azonban társaságba, például kutyaiskolába járó kutyáknál, vagy csoportos sétáltatás esetén célszerű az állatot oltás, vagy orrspray segítségével immunizálni.
• Fertőző májgyulladás (Rubarth-kór) az egész világon előforduló vírusos fertőző betegség. Laboratóriumi vizsgálatok szerint a felnőtt kutyák 80%-a tünetmentesen átvészelte a betegséget, azonban a legyengült állatok között között sok áldozatot szed. A betegség nem azonos az azonos nevű emberi betegséggel.

Féregfertőzések

Toxocara canis

Echinococcus granulosus feje

Dipylidium caninum

A toxokariázis a Toxocara canis nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt, s ebben közrejátszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, és a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, így átjuthasson annak bélcsatornájába.

A Dipylidium caninum a kutyaürülékben találhatók, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük fejlődik ki a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, és így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Veszélyes ételek

A kutyák egészségét számos dolog lenyelése veszélyeztetheti, van ami sérüléseket, van ami mérgezést okozhat.

A csirkeláb-csirkeszárny csöves csontja szilánkosan törik, megsebezheti a kutya száját, és a bélbe kerülve is sérüléseket okozhat. A lenyelt kukoricacső-darabok is belső sérüléseket okozhatnak.

Az ismertebb veszélyes ételek, a csokoládé, a koffeintartalmú italok, az alkohol, a hagyma, a gomba és az élesztő veszélyein túl mind újabb az embereknél szokásos ételről-italról derül ki, hogy a kutyát már viszonylag kis mennyiségben is megbetegíti. Ilyen például a szőlő és a mazsola által okozott mérgezés is, aminél egyelőre nem ismeretes, hogy melyik összetevő vezet a mérgezéshez.

A krumpli ballasztanyagként szolgál, nem tudják megemészteni a benne található keményítőt, ezért kerülni kell a kutyák burgonyával, valamint káposztával és hüvelyesekkel történő etetését.

Mérgezések

A mérgezések megelőzésének alapszabálya, hogy soha ne tároljunk mérgező anyagokat olyan helyen, ahol a kutya hozzáférhet.

A rosszindulatú mérgezések megelőzésében segíthet az élelemmegtagadás megkövetelése a kutyától.

A mérgezett kutya viselkedése megváltozik, mozgása bizonytalanná válik, esetleg bénulásos, vagy görcsös tüneteket mutat.

Genetikai betegségek

• Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a csípőízület nem megfelelően ül a kápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.
• Epilepszia rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavajatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.
• Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.

Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak

• A Toxocara canis, a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
  • Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
  • Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
  • Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés és végbéltáji viszketés is.
• A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
• Bár a problémát nem maga az állat okozza, ide sorolható a kinofóbia, a kutyáktól való kóros félelem (fóbia).
• Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát. A kutyák megfelelő szocializációjával az indokolatlan támadások esélye minimálisra csökkenthető.

A kutyatartás egészségügyi előnyei

• Egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy a kutya- vagy macskatartók mentális és fizikai állapota jobb, ritkábban látogatják az orvost, mint azok, akik nem tartanak állatot.
• Egy vizsgálat szerint az új kutyatulajdonosok kisebb egészségügyi problémái jelentősen enyhültek, és ez az állapot fennmaradt a vizsgálat végéig. Az eredményhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy a kutyatulajdonosok fizikai aktivitása nagyobb, mint a kutyával nem rendelkezőké.
• A kutyák megkönnyítik az idegenek közötti kommunikációt.
• Egy kutya jelenléte szignifikánsan megkönnyíti az autista gyerekek kommunikációját a környezetükkel.
• A szívbetegségben (például szívinfarktus) átesett emberek túlélési esélyei jelentősen jobbak, ha van kutyájuk.

A kutyák szerepe az orvostudományi kutatásokban

Pavlov kutyája, Pavlov Múzeum, Rjazany, 2005

Fájl:Памятник Собаке в Ленинграде.JPG

A kutya emlékműve Szentpéterváron

A kutyák hosszú időn keresztül – kísérleti alanyokként – alapvető szerepet játszottak az orvostudományi kutatásokban. Így a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, a hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csont- és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Ez utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt Krompecher István debreceni egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának, aki alapvető kísérleteit kutyákon végezte. Kutyákon végezte a feltételes reflexek mechanizmusát tisztázó híres kísérleteit Pavlov – a közömbös és feltétlen ingerek időbeli összekapcsolásával –, aki ezek alapján kimutatta, hogy az agykéreg működésének alapvető mechanizmusa az időleges kapcsolatok kialakulása és megszűnése. Pavlov egyik kísérleti kutyáját – a kísérleti kutyák emberiség érdekében hozott áldozata emlékének tisztelegve – a Pavlov múzeumban őrzik, emléküket Szentpéterváron szobor is őrzi. Ma már az állatkísérleteket lehetőség szerint sejttenyészeteken, illetve egyéb objektumokon végzett vizsgálatokkal helyettesítik.

Munkakutyák és egyéb vonatkozások

A munkakutyák adott feladatra kitenyésztett kutyafajták.

• Vadászat (a különböző vadászati módszerekre kitenyésztett kutyafajták pl. kotorékebek, agarak stb.
• Szánhúzó kutyák
• Őrző-védő kutyák (házőrzők is)
• Kereső- és mentőkutyák
• Nyomozókutyák/Rendőrkutyák
• Kábítószerkereső kutyák
• Krónikus betegségben szenvedő gyermekek vigasztalói és játszótársai
• Vakvezető kutyák
• Veszélyes kutyák - lényegében a nem, vagy rosszul idomított, esetleg krónikus fájdalmakban, vagy más betegségekben szenvedő kutyák
• Szépség- és más kutyaversenyek
• Az állattorvosi ellátás helyzete
  • A gazdák felelőssége:
• Megfelelő körülmények és táplálék (Nem konyhai hulladékok, hanem speciális kutyaeledelek!)
• Mozgásigény biztosítása és játék
• Alapvető dolgokra idomítás és fegyelmezés
• Tisztántatás (fürdetés, a bundázat rendszeres átkefélése, pl. séta után)
• Élősködők kiirtása és a

fertőzöttség gyakori és rendszeres ellenőrzése (különös figyelmet érdemel, ha gyerekek vannak a családban

• Rendszeres állatorvosi kontroll
• Védőoltások rendjének szigorú betartása
• Fogászati kontroll

A dolgok sötétebb oldala

• Rengeteg a kóbor kutya, ami főleg volt gazdájuk felelőtlenségéből adódik
• Ezek betegségeket terjesztenek, emberekre (főleg gyerekekre és idősekre) veszélyesek lehetnek
• Falkákba verődve komoly károkat okoznak az értékes vadállományban (és természetesen nem nézik mi a védett, és mi a nem)
• Nagyon visszataszítóak a kutyaviadalok, ahol az erre idomított szerencsétlen állatok cafatokra tépik egymást. (Igaz, hogy ez civilizált országokban szigorúan tilos, de a fogadásokkal olyan pénzek mozognak, hogy megtalálják az illegális utakat a szervezők.)

Vadászkutyák

A kutyák és emberek együttműködése a legrégebben valószínűleg a vadászat során alakulhatott ki. A kutya vadászat során többféleképpen segíthet a vad elejtésében.

Falkavadászat

beagle falka

A falkavadászat általában társadalmi esemény. Alapvetően két fajtája van a gyalogos és lovas falkavadászat. Az, hogy gyalogos, vagy lovasvadászatot tartanak, elsősorban a terepviszonyok határozzák meg. A falkavadászatra többféle fajtát is használnak, egy falka azonban mindig azonos fajtájú kutyákból áll. Az ismertebb falkavadász kutyák a beagle, basset hound, francia kopó. Falkával általában rókára szarvasra, vidrára, vagy vonszalékra vadásznak. A vonszalék mesterséges zsákmány.

A falkavadászat során a zsákmányt a falka (Amerika északi része), vagy a vadász (Amerika déli része, Nagy-Britannia) öli meg.

A vonszalékra a vadászat úgy történik, hogy a húsdarabokkal, vagy ürülékkel töltött zsák nyomát követi a falka a célig, ahol hússal jutalmazzák őket.

A vizslák

Rövidszőrű magyar vizsla

A vizslák a kutyavilág arisztokratái. Minden jelentős vadásznemzet kitenyésztette a saját vizslafajtáját. A német vizsla, angol szetter, ír szetter, a rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, pointerek, retriverek. Ezek a kutyák a rajongói szerint az összes vadászkutya feladatát képesek egyedül ellátni. A vizslás vadászat során a vadász előre küldi a kutyát, a kutya megkeresi a zsákmányt, majd az egyik első lábát felemelve jelzi annak irányát. A vadász parancsára a vadat megriasztja, majd a lövés után a vadat felkutatja, és a gazdájához viszi.

Vérebek

A lőfegyverek elterjedésével megszaporodtak azok az esetek, hogy a vadász a vadat megsebezte, megölni azonban nem tudta. Jellegzetes képviselőik az Angol véreb (bloodhund), hannoveri véreb (Hannoverscher Schweisshund), A bajor hegyi véreb (bayrischer Gebirgsschweisshund). A sebesült állatok felkutatására a XV. század folyamán kitenyésztették a vérebeket. A vérebek a vadászat után felkutatják a lövés helyétől indulva a sebesült állatot. Ha az zsákmány még él, akkor csaholásával megállítja, amíg a vadász odaér és megöli (állóra csahol). Ha a zsákmány már kimúlt, csaholással odahívja a vadászt (meredtre csahol).

A vérebek különlegessége, hogy nem a friss nyomot, hanem a hideg nyomot (2-24 órásat) kell tudnia követni, mivel a feladatuk a vadászat befejezésével kezdődik.

Juhászkutyák

Fájl:264259807 8e3c9ae7e8 b.jpg

Életkép

Valószínű, hogy a vadászat mellet a nyáj, illetve a pásztor őrzése volt a farkasokkal, és az egyéb ragadozókkal szemben. A római Marcus Terentius a következőt írta a pásztorkutyákról: „...legyenek elég erősek a farkassal való küzdelemre, és eléggé gyorsak ahhoz, hogy követhessék a fenevadat, és elragadják tőle zsákmányát”.

Ahogy az idők folyamán a legelők zsugorodtak, a vetésterületek növekedtek, illetve ritkultak a jószágra veszélyt jelentő ragadozók, egyre fontosabbá váltak a kisebb testű, fürgébb terelőkutyák, hogy megakadályozzák, hogy a nyáj a vetésbe tévedjen. A pásztorkutyák feladatai itt kettéváltak. A nagytestű lomha de erős és rettenthetetlen nyájőrző kutyákra, (kuvasz, [komondor]) illetve a terelőkutyákra (puli, pumi). A nagytestű kutyák egy részének pedig megváltozott a feladata, és beköltözött a falvakba házőrzőnek, vagy a vetés védelmezőjének.

Szánhúzó kutyák

• [2]

Kutató-mentő kutyák

• [3]
• [4]
• [5]
• [6]
• [7]

Hadi kutyák

• [8]
• [9]

A kutyák szerepe a mindennapi életben

Vakvezető kutyák

Vakvezető kutya a gazdájával Brazíliában

A vak embert a kutyájával sokszor már távolról észre lehet venni az ember fehér botjáról és a kutya jellegzetes hámjáról, amin vörös kereszt jelzi, hogy a kutya a segíti a gazdáját. A vakvezető kutyák, azon kívül, hogy ellátják egy házikedvenc feladatait, segítik a gazdájukat a közlekedésben, segítenek kikerülni az útakadályokat gödröket, illetve az egyéb mindennapi életben felmerülő problémákat megoldani.

A vakvezető kutyák általában német juhászok, labrador retrieverek, óriás schnauzerek, újfundlandik, angol szetterek, airedale terrierek, mivel a megfelelő testméreten kívül kényes egyensúlyban kell lennie a kutya szófogadásának és önállóságának, bátornak, agressziómentesnek kell lenniük.

A megfelelő kutyák kiválasztása már az alomban elkezdődik, majd a kölykök nevelése, szocializációja gondosan kiválasztott családoknál történik, a képzésük pedig egy, esetleg két éves korukig tart. A képzés befejezése után a kutya az új gazdájához kerül, akivel közösen vizsgát tesznek. Ezek után speciális törvényi szabályozás vonatkozik rá (például közlekedési eszközökön ingyen szállítható, sok helyre bemehetnek, ahova házi kedvencek nem, mentesülnek az ebadó alól stb.).

Magyarországon vakvezető kutyákat elsősorban a Vakvezető Kutyaképző Iskolában képzik, amely 1977 óta működik.

Rohamjelző kutyák

A rohamjelző kutyák a hirtelen rosszullétél járó betegségek – általában epilepszia vagy diabétesz – esetén a rosszullét előrejelzésével, illetve a roham alatt segítség hívásával tudnak segíteni a gazdájuknak. Amennyiben a kutyának sikerül a rosszullétet előre jelezni, a gazda beveheti a gyógyszerét, illetve biztonságba helyezheti magát. A kutyával rendelkezők magabiztosabbak, könnyebben teremtenek másokkal kapcsolatot, rohamaik gyakran ritkulnak, és azok erőssége csökken.

A rohamjelző kutyák gazdáinak is meg kell felelnie több feltételnek, például ha a rohamok ritkábban jelentkeznek, mint havonta egyszer, akkor nehéz a kutyában a megfelelő viselkedést kialakítani.

Mozgássérült-segítő kutyák

A mozgássérülteket segítő kutyák Magyarországon még kevésbé elterjedtek, mint Európa többi országában, vagy az Egyesült Államokban. A mozgássérült-segítő kutyák a gazda igényeinek megfelelően húzhatják a tolókocsit, felvehetnek tárgyakat a földről, különböző tárgyakat vihetnek a gazdájuknak, ajtót nyithatnak, villanyt kapcsolhatnak stb. Mindemellett nagyon fontos lelki támaszt nyújtanak gazdájuknak.

A kutyák képzése 1,5–2 évig tart, és legfontosabb része a szocializáció, hogy a kutya minden olyan helyzetben, amivel a gazdája mellet találkozhat, barátságosan tudjon viselkedni.

Terápiás kutyák

A terápiás kutyák alkalmazásakor a kutyának az emberre gyakorolt pszichológiai hatásait használják ki. A tapasztalatok szerint a kutya jelenléte, simogatása csökkenti a vérnyomást, a stresszhormonok szintjét, a szorongás enyhül.

Fogyatékkal élő embereknél segít a fájdalmas, unalmas, nehéz feladatok elvégzésében. Az ilyen gyakorlatok nyugodtabb légkörben zajlanak, ha egy kutya is jelen van a foglalkozásokon. Azokat a terápiás kutyákat, amelyek egy személyt segítenek, személyi segítő kutyának nevezik.

A kutya szállítása

Belföldön

MÁV

A Magyar Államvasutak járatain másodosztályú kocsikban szállítható élőállat menetjegy ellenében, pórázzal és szájkosárral, az érvényes veszettség elleni oltást igazoló oltási könyvvel. Egy utas legfeljebb két kutyát szállíthat. Fülkés kocsi esetén kizárólag a már bent tartózkodók egyöntetű egyetértése esetén vihető be 20 kilogrammnál kisebb testtömegű kutya, míg ettől nehezebb kutya kizárólag a peronon utazhat. A szabályozás nem vonatkozik a vakvezető kutyákra.

Gyermekvasút (Úttörővasút)

A Gyermekvasúton kutya szájkosárral, pórázon a megfelelő díj ellenében szállítható.

BKV

A BKV járatain kézipoggyász méretét meg nem haladó szállítóeszközben a kutya díjmentesen szállítható, amennyiben az biztosítja, hogy az állat ne tudjon kiszabadulni, vagy a járművet és az utasokat beszennyezni. Egyéb esetben szájkosárral, pórázon szállítható. Kérésre az érvényes oltási könyvet fel kell mutatni. Ebben az esetben a kutyának teljes árú menetjegyet, vagy „EB” jelölésű bérletet kell venni. A vakvezető, szolgálati és segítőkutyák utazása díjmentes.

Királyréti Erdei Vasút

Egy személy legfeljebb két kutyát szállíthat szájkosárral, pórázon, kedvezményes menetjegy ellenében.

Törvényi szabályozás Magyarországon

Magyarországon az állatok védelmét az 1998. évi XXVIII. törvény törvény szabályozza. Ez tiltja az állatok kínzását, valamint előírja a velük szemben a jó gazda gondosságának tanúsítását is. A kizárólag a kutyákra vonatkozó rész szerint az ebet az állatvédelmi hatóság egyedileg veszélyesnek minősítheti, ha az fizikai sérülést okozott vagy fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat. A veszélyesnek nyilvánított eb szaporítása, versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele tilos.

Az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását ha az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek és szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Elrendelheti még akkor is, amennyiben az súlyos vagy maradandó sérülést okoz embernek, tartója 14 napon belül nem válik ismertté, viselkedésproblémáinak megfelelő kezelése nem biztosított, és szakértő megállapítja, hogy viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult. Az állatvédelmi hatóság az eb azonnali elkobzását, elszállítását és megfelelő helyen való tartását, valamint chippel való megjelölését rendelheti el, ha az súlyos vagy maradandó kimenetelű sérülést okoz embernek, illetve rendeli el, amennyiben az halálos kimenetelű sérülést okoz embernek, vagy amennyiben az ebtartó veszélyes eb tartási engedélyét visszavonják.

Ebrendészeti hozzájárulás

Kóbor kutyák Romániában

A törvény szerint az önkormányzatok a kutyák után ebrendészeti hozzájárulást (közkeletű néven ebadót) szedhetnek, amelynek maximális összege 6000 forint, veszélyes kutya esetén 20 000 Ft évente. A kutyatartók adatait háromévente összeírják és nyilvántartják. Az ebadót az állat oltási könyvbe bejegyzett tulajdonosa a tárgyév első napján köteles megfizetni. A törvény előírja, hogy a beszedett ebrendészeti hozzájárulás összegét az önkormányzat köteles állat-egészségügyi, állatjóléti célokra fordítani.

Az ebadó alól mentesülnek:

• az ivartalanított,
• a chipezett és regisztrált,
• az őshonos magyar fajtaként törzskönyvezett, magas genetikai értéket képviselő állatok,
• a törvényben felsorolt segítő és munkakutyák, és
• a menhelyről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák után.

Az ivartalanított, illetve a chipezett kutyák adómentességet élveznek, előbbivel a felelőtlen szaporítás megakadályozása a cél, utóbbival a kutyák beazonosíthatóvá válása. Így a kutya elvesztés esetén visszajuttatható a gazdához, ha pedig utcára teszi a kutyát, vagy az állat megtámad valakit, könnyen megtalálják a felelőst. A rendeletalkotók reményei szerint ez hosszú távon hozzájárulhat a kutyatartási kultúra javulásához, mivel az emberekben tudatosul, hogy a kutyatartás pénzbe kerül.

A tapasztalatok szerint az ebadótól való félelem miatt egyre többen próbálják meg a kedvencüket menhelyen elhelyezni, illetve megnőtt a kóbor kutyák száma is. Szita Károly, Kaposvár polgármestere további terheket róna a kutyatartókra. Debrecen önkormányzata szerint a beszedéssel járó kötelezettségek teljesítésére az ebadó összege nem elegendő. Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke ebben a formában ellenzi az ebadó bevezetését, mivel már az ebadó hírére is sok gazda igyekszik megszabadulni kutyájától.

A kutya az emberi kultúrában

Kutyát ábrázoló mozaik Pompejiből

II. Károly angol király spanieljével

„	Egy társadalom civilizációja lemérhető abból, ahogyan az állataival bánik.	”
– Mahatma Gandi

A kutyák ősidők óta az emberrel élnek, rengeteg régi ábrázolás maradt fenn, amelyek kutyát, vagy feltételezhetően kutyát ábrázolnak. A házi kedvencként tartott kutyák az 1950-es, 1960-as évekig a család lakóhelyétől elkülönülten kutyaházban, az udvaron éltek. Házőrzőként, házi kedvencként, illetve sétapartnerként egyaránt szolgálták a családjukat.

A kutya genetikai állományát tekintve nagyon közel áll a farkashoz, azonban a szigorú szelekciós tenyésztésnek köszönhetően olyan mértékben képes beilleszkedni az emberi családba (például felismeri a gazda kommunikációs szándékát, képes követni a tekintetét, megtalálja az ujjal mutatott tárgyat akkor is, ha nincs egyszerre a látóterében a kéz és a mutatott tárgy), hogy sokan családtagnak tekintik, és nem házi kedvencnek.

A városi élet elterjedésével a kutyák beköltöztek a lakásokba, így a kutyák és gazdáik élete egyre szorosabban összefonódott. A városi környezetben a kutyákat az ösztöneik már nem tudják korrekt módon eligazítani, ezért váltak fontossá a kutyaiskolák, ahol a házi kedvencek megtanulhatják a városi élet alapszabályait.

A kutyahűség

A kultúrában a kutya sokszor a hűség jelképeként jelenik meg, aki a gazdájáért, és annak családjáért az életét is örömmel feláldozza. Ez a kép a kutya falkaviselkedésének megfigyeléséből ered. A kutya a gazdáját és annak családját (jó esetben) falkavezérnek, illetve felettes falkatagnak tekinti, akiknek a megvédése az ő feladata.

Azok az esetetek, amikor egy kutya a gazdáit nagy (esetleg kontinensnyi) távolságot megtéve is megkeresték, inkább az irodalom tárgykörébe tartoznak (Eric Knight: Lassie hazatér), bár fordulnak elő hasonló dokumentált esetek, ezek kivételesnek tekinthetőek. Ilyenkor a tipikus viselkedés, hogy a kutya keres magának másik falkát (gazdát, vagy „valódi kutyafalkát”), amelyet aztán épp úgy védelmez, mint az „eredeti” családját.

Kutyás sportok

Sok gazda versenyezteti a kutyáját valamilyen sportban, ide értve a kutya szépségversenyeket, dog dancing, agility, kutyás futás (canicross) stb..

A kutya mint élelemforrás

Ételként felszolgált kutyahús Hanoiban, Vietnamban

Kelet-Ázsia némely részén, így Kínában, Koreában és Vietnamban a kutya fogyasztásának hagyománya az ókorig nyúlik vissza. Ázsiában a becslések szerint évente 13–16 millió kutyát esznek meg. A BBC jelentése szerint 1999-ben Dél-Koreában több mint 6000 étterem szolgált fel kutyából készült ételeket. Koreában, a húsáért tartott állatfajta, a nurongi (누렁이)[10] különbözik azoktól, amelyeket házi kedvencként otthon tartanak. A legnépszerűbb kutyahúsból készített koreai étel a poszinthang, egy fűszeres pörkölt, amelyet a testhőmérséklet kiegyenlítésére fogyasztanak a nyári időszakban. Az ételek csupán a koreai népesség egy részében népszerűek, és nem fogyasztják olyan széles körben őket, mint a csirkét, a disznót és a marhát. Bizonyos területeken, mint Polinéziában vagy a Kolumbusz előtti Mexikóban szintén fogyasztottak kutyahúst a történelem során. Az nyugati, dél-ázsiai, afrikai és közel-keleti kultúrákban a kutyák elfogyasztása tabunak számít. Bizonyos helyeken azonban, mint például Lengyelország vidéki részein, úgy tartják, hogy a kutyahúsnak gyógyászati tulajdonságai vannak. Egy kínai kutyahús-kereskedővel készített CNN-riport szerint az éttermekbe eladott kutyákat különleges farmokon nevelik, de mindig van esélye, hogy az ételnek eladott eb valakinek az elveszett háziállata, bár a kedvtelésből tartott fajták nem számítanak ehetőnek.

A mitológiában

A kutyák a mítoszok elengedhetetlen szereplői, intelligenciájuk és az emberi társadalomban betöltött fontos szerepük miatt. A mitológiában a kutya általában mint kedvenc, vagy mint őrkutya szerepel..

Egyiptomi mitológia

Az egyiptomi mitológiában Anubisz (görögös névalak; eredeti egyiptomi neve Anpu, Inpu vagy Inepu), az ókori egyiptomi hitvilágban az alvilág és a holtak oltalmazója, később a holttestek bebalzsamozóinak istene is. Ozirisz kultuszának elterjedése előtt Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon fekvő sakál vagy vadkutya, illetve sakál- vagy kutyafejű ember alakjában jelenítették meg.

Görög mitológia

Kerberosz egyik 4. századi ábrázolása egy keresztény katakombában

A görög mitológiában Kerberosz az óriás Tüphón és a félig nő, félig kígyó Ekhidna gyermeke. Neve görögül azt jelenti, hogy a mélység démona. Kerberosz háromfejű kutyaként látta meg a napvilágot, és apjától óriási méreteket örökölt. A hatalmas teremtményt az istenek közül Hadésznek sikerült megszelídítenie, és így birodalmának őrzőjévé tennie. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett (pár földi halandónak mégis sikerült túljárnia Kerberosz eszén).

Argosz Odüsszeusz kutyája, a görög mitológia alakja. Az Odüsszeia szerint húsz évig várt türelmesen a gazdájára. Öregen, rühesen, a szemétdombon fekve elsőként ismerte fel a hazatérő Odüsszeuszt, majd rövidesen kimúlt..

Kelta mitológia

A legtöbb kelta mítoszban a kutyák a halottak és alvilági istenek kísérői. Annwn a túlvilág urának a kísérői, ők kísérik át a lelkeket a túlvilágra és őrzik őket.

Azték mitológia

Xólotl a Telleriano-Remensis kódexben.

Az azték mitológiában Solotl (elterjedt spanyol névírással Xólotl, a Kutyaisten) a villámlás és a halál istene, valamint a holtak kalauza a Mictlanon, az azték túlvilágon. Quetzalcoatl ikertestvére, a Vénusz megszemélyesítője és a nyugat ura. Ő őrzi a napot, amikor éjszaka áthalad az alvilágon. Csontvázként, kutyafejű emberként, vagy fordított lábfejű szörnyként ábrázolták.

Művészetek

Irodalom

• Ted Clever A repülő kutya című regényében szereplő kutyák.
• Lassie, Eric Knight Lassie hazatér című regényének hőse, skót juhász. A könyvet filmre vitték, többször fel- és átdolgozták.
• Peggy, Terence és Briggi, Jack London A beszélő kutya című regényének szereplői.
• Jeromos, Jack London Az éneklő kutya című regényének főhőse.
• Buck, Jack London A vadon szava című regényének főhőse.
• Gömböc, Mihail Bulgakov Kutyaszív című kisregényének szereplője.
• Bogáncs, pumi, Fekete István azonos című regényének főszereplője.
• Tarzan és Jane, Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától című szatirikus-misztikus krimijének szereplői.
• Belle Cécile Aubry: Belle és Sebastien című regénynek bernáthegyi főszereplője.
• Miklósi Ádám–Topál József: Kutyagondolatok nyomában. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9664-22-7
• Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója. Typotex Kiadó, 2010. ISBN 978-963-279-288-0
• Niki, Déry Tibor: Niki című kisregényének tacskó főszereplője.
• Basa Szász Imre: Basa – Egy kutyacsalád története című könyvének kuvasz főszereplője.
• Karin Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége – kaukázusi juhászkutya.
• Vahur Fekete István műveiben több kutya neve (például a Vuk és a Kele szereplői).
• Ubul, angolul Odie, Jim Davis Garfield képregényeiben a főszereplő macska lenézett társa, egy beagle.

Filmművészet

• Rex, egy osztrák bűnügyi sorozat, a Rex felügyelő című osztrák sorozat főhőse. Első alakítója a Reginald von Ravenhorst nevű német juhász, kiképzője Theresa Ann Miller.
• Frakk, a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozat szereplője, rövidszőrű magyar vizsla.
• Lassie, Eric Knight: Lassie hazatér című regényének hőse, skót juhász. A könyvet filmre vitték, többször fel- és átdolgozták.
• 101 kiskutya (1996), 102 kiskutya (2000) Stephen Herek filmjei, sok kölyök és két felnőtt dalmata a főszereplő, rajtuk kívül egyéb kutyafajták is láthatóak a filmben.
• Jerry Lee, a Kutyám, Jerry Lee című 1989-es film szereplője, német juhász.
• Rinty német juhász, a Rin Tin Tin című amerikai film és sorozat főszereplője.
• Kats és kutyája, német juhász.
• Kántor, a Kántor című magyar tv-sorozat hőse, német juhász.
• Beethoven, amerikai filmek főszereplője, bernáthegyi.
• Foxi Maxi, rajzfilmszereplő, simaszőrű foxterrier.
• Plútó rajzfilmszereplő, beagle.
• Snoopy rajzfilmszereplő, beagle.
• Daniel és a szuperkutyák, több kutyafajta.
• Volt (angol neve Bolt), keverék.
• Brian Griffin keverék, a Family Guy című rajzfilmsorozat antropomorf szereplője.
• Scooby dán dog a Scooby-Doo című a rajzfilmben.
• Kiskrampusz, a Simpson család főszereplőinek kutyája, keverék.
• Bátor, a Bátor, a gyáva kutya című rajzfilmsorozat főszereplője, keverék.
• Vincent, labrador retriever, a Lost – Eltűntek című tv-sorozatból.
• Shadow, Chance az Úton hazafelé 1–2. című film kutyaszereplői, egyikük golden retriever.
• Chloe, Papi, a Gazdátlanul Mexikóban 1–2. filmek két csivava főszereplője, mellékszereplők: német juhász, dobermann, mopsz, yorkshire terrier csau csau.
• Susi és Tekergő, rajzfilm főszereplői; Susi amerikai cocker spániel, Tekergő keverék.
• Nagyon Vadon 1–2. rajzfilm mellékszereplői: tacskó, uszkár, amerikai cocker spániel, brüsszeli griffon, beagle.
• Sunny francia buldog, a Terhes társaság szereplője.
• Verdell belga griffon, a Lesz ez még így se szereplője.
• Buddy golden retriever, a Szájkosaras kosaras 1–2. főszereplője
• Zeusz, Apolló, dobermannok, a Magnum című krimisorozat szereplői.
• Brúnó (angol neve. Buck), Brie-i juhászkutya, az Egy rém rendes család című sorozat szereplője.
• Lucky, Cavalier King Charles Spániel, az Egy rém rendes család című sorozat szereplője.
• Luiz, angol buldog, a Rio című film szereplője.
• Slapaj, rajzfilmszereplő.

Híres kutyák

• Hacsikó, egy híressé vált japán kutya. A története az alattvalói hűség kötelességét volt hivatva ébren tartani a militarizmus felé haladó társadalomban.
• Lajka, első kutya a világűrben, keverék.
• Mancs, német juhász mentőkutya.
• Chappy, Mancs kollégája, welsh terrier mentőkutya.
• Kántor, magyar rendőrkutya, német juhász; életéről könyveket írtak (Szamos Rudolf) és filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik. Felvezetője, Tóth Tibor 2011 elején hunyt el.
• Rin Tin Tin, becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az első világháborúban, Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.
• Barney, George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökének kutyája, skót terrier.
• Bukfenc és Jeromos, Csányi Vilmos etológus két kutyája és több könyvének ihletői, főhősei.
• Greyfriars Bobby, minden idők leghűségesebb kutyája, skye terrier.
• Smoky, a háborús hős yorkshire terrier.

Képek kutyákról

• 
  Sussex spániel
• 
  Tacskó
• 
  Német juhász
• 
  Husky
• 
  Beagle
• 
  Dobermann
• 
  Shar Pei

Jegyzetek

Források

• Vilá et al. 1997. Multiple and Ancient Origins of the Domestic Dog. Science, 276, 1687-1689. [11]
• Origo.hu - Akik mindig kutyául érzik magukat [12]

A „Kutyák által okozott emberi betegségek” részhez:

• Gergely Lajos (szerk.): Orvosi mikrobiológia. 2., átd. kiadás. Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest, 2003 ISBN 963-202-766-3
• Kopper László, Schaff Zsuzsa (szerk.): Patológia. 2., jav. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 ISBN 963-226-075-9

További információk

Magyarul

• Kutya: tartás, gondozás, viselkedés, nevelés
• Kutyákkal kapcsolatos kérdések és válaszok gyűjteménye
• A majmok értelmesebbek a kutyáknál, de a kutyák jobban megértik az embert (Index.hu, 2006. július 6.)
• Kutyanévnapok gyűjteménye.
• Molnár Csaba: Miért ugatnak a kutyák? – Origo-cikk
• Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete
• Kutya-Tár - Nagyon sok kutyafajta részletes leírása, cikkek, írások kutyákkal kapcsolatban
• [13] - Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója (Részlet a könyvből 8. fejezet: Szociális kogníció
• A kutya - Kutyafajta adatbázis, cikkek, háttérképek, kutyanévnapok
• Tévhit a 7:1-hez képlet - Hogyan számoljuk ki a kutyák “emberi életkorát”?
• Patkós Dániel: A háziállatok kommunikációja

Angolul

• Wikibooks:How to choose your pet and take care of it
• wikibooks:Dog Care
• Dogpatch Considerable info about breeds, training, sports, and all other things dog
• Dog Training Resources for dog owners to train their dogs correctly.
• National Geographic News Many articles and photos about dogs
• Genetics and origins:
  • Canid Genetics
  • "Dog Genome Sequencing" – National Human Genome Research Institute|NHGRI
  • "World's dogs are descended from Asian wolves"
  • "How dogs became man's best friend"
• Health and medical:
  • Information about the third eyelid of dogs, and the problem of Kertao, or "dry eye".
  • How to keep a dog healthy
  • Why chocolate is poisonous to dogs from the (American Veterinarian Medical Association)
  • Information about grapes and raisins
  • Petalia: Human foods that poison pets

• • Pros and Cons of Inbreeding
  • Dog skin disorders
• Breed listings from major kennel clubs:
  • [http://www.akc.org/ American Kennel Club
  • United Kennel Club Breed lists for many breeds and types not recognized by the AKC—and for many that are (U.S.)
  • FCI Fédération Cynologique Internationale – FCI
  • FCI International breed standards
  • Australian National Kennel Club
  • The Kennel Club (UK)
  • New Zealand Kennel Club

Kapcsolódó szócikkek

A Wikiszótár tartalmaz Kutya címszót.

• Kutyák
• Kutyafajták listája
• Kutyaiskola
• Szérumfutás
• FCI fajtacsoportok
• Híres kutyák listája

A Wikimédia Commons tartalmaz Canis lupus témájú médiaállományokat.

A Wikimédia Commons tartalmaz Canis lupus familiaris témájú médiaállományokat.