A kutyák szerepe az orvostudományi kutatásokban
A kutyák hosszú időn keresztül – kísérleti alanyokként – alapvető szerepet játszottak az orvostudományi kutatásokban[1] Többek között a különböző műtéti eljárások kidolgozásában, hatóanyagok hatásmechanizmusainak kiderítésében, a csontszövet és porcszövet regenerációjának tanulmányozásában. Ez utóbbiakban kiemelkedő szerepe volt Krompecher István debreceni egyetemi tanárnak, az MTA rendes tagjának,[2][3] [4], aki alapvető kísérleteit kutyákon végezte. Kutyákon végezte a feltételes reflexek[5][6] mechanizmusát tisztázó , híres kísérleteit Pavlov, - a közömbös és feltétlen ingerek időbeli összekapcsolásával - aki ezek alapján kimutatta, hogy az agykéreg működésének alapvető mechanizmusa az időleges kapcsolatok kialakulása és megszűnése,[5][6]. Pavlov egyik kísérleti kutyáját – a kísérleti kutyák emberiség érdekében hozott áldozata emlékének tisztelegve – a Pavlov múzeumban[7][8] őrzik, emléküket Szentpéterváron szobor[9] is őrzi. Ma már az állatkísérletek egy részét - lehetőség szerint - sejttenyészeteken[10], illetve egyéb objektumokon végzett vizsgálatokkal helyettesítik[11]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑ Krompecher István. Die Knochenbildung. (német nyelven). Jena, Fischer (1937)
- ↑ Krompecher István . Kísérleti ízületképzés. (magyar nyelven). Kolozsvár, 1943.
- ↑ Krompecher István. Die Grundlagen der Eierschalentherapie. (német nyelven) (1958)
- ^ a b Went István. Élettan (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest 1962), 525-527. o
- ^ a b William F. Ganong. Az Orvosi Élettan Alapjai (magyar nyelven). Medicina Kiadó (Budapest 1990), 272-275. o. ISBN 963-241-783-6
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
