Közmondás
-
- A közmondások és szólások gyűjtésével Wikidézet című társoldalunk foglalkozik.
A közmondás (lat.: proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki. Tömör, emlékezetes kifejezés, amely fontos tapasztalati tényt, sokak szerint megélt igazságot hordoz.
Az egyik fontos magyar szakkönyv szerkesztőjének megfogalmazásában:
- "A közmondás rövid és velős, könnyen érthető mondás, mely közönségesen a mindennapi élet valamely tapasztalati vagy gyakorlati szabályát, erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz, mely a nép ajkáról szállván el, az irodalomban is megtartja népies formáját. Más szóval: a közmondások oly szólásmódok, melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak s így szájról szájra élnek és közkeletnek örvendenek. Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak rövid alakban való kifejezése és mintegy leszűrődése azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül a gyakorlati életben megdönthetetlen igazságnak bizonyultak be." (Részlet Sirisaka Andor: a Magyar közmondások könyve elé írt tanulmányából)
A közmondásoknak a nem írásbeliséggel és nem az intézményes tudományokkal dominált kultúrákban volt nagy jelentősége, gyakori beszédfordulatként mindennapos volt a használatuk. Sajnos a tudományos összegyűjtésük sem segített a megőrzésükben és használatban tartásukban, mivel a gyűjtemények vagy a közmondás kezdőszava vagy a bennük előforduló szavak betűrendje szerint vannak összeállítva, és nem úgy, ahogy az ember megjegyzi vagy megtanulja őket, a használati kontextus vagy a használatra kínálkozó megfelelő alkalom szerint.
A közmondások fennmaradását az segítette elő, hogy viszonylag függetlenek a kontextustól, azaz igen sokféle helyezetben kerülhetnek elő, sokféle alkalom hívhatja őket életre. Mára inkább stiláris színező szerepüknek, mintsem gondolati tartalmuknak van jelentősége, mivel a tudományoknak kialakult saját lingó-ja, amely a hétköznapi életet leíró szókincset, így a közmondások nyelvét kiszorította. Ezért a számos újonnan megjelentetett közmondás gyűjtemény mégsem tud eleven erővel hatni, továbbá a közmondások túlzott, gyakori használata modorosságnak és provincializmusnak számít.
Szólások:
A sok játék, a sok bál, bezzeg nem sokban áll.
Gond nem játék.
Ha az okos nem érti játékot, nézi.
Kicsi a fej, de sok az ész.
Más bőrére játszik.
Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás illik.
Fejével játszik.
Az okos haj elhagyja a buta fejet.
Ne játszál szolgáddal, mert társul fogad.
Jól tudja keverni a kártyát.
Megfordult a kocka.
Ahány ház, annyi szokás.
Amilyen a mosdó, olyan a törölköző.
Mindenki a maga háza előtt seperjen.
Hiába a szemüveg, ha nincs mögötte látás.
Puhák a párnák, de nehezek az ágyak.
Tartalomjegyzék |
Irodalom [szerkesztés]
Szakkönyvek [szerkesztés]
- Almásy János: Hatezer magyar közmondás (Franklin Kiadó, Budapest, 1928)
- Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások (Budapest, 1897) Online elérhetőség MEK
- O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások.; 2003; Talentum ISBN 963-645-081-1
- Paczolay Gyula: 750 magyar közmondás (750 Ungarische Sprichwörter und Redewendungen) Online elérhetőség (magyarul) és (németül) MEK
- Paczolay Gyula: 750 magyar közmondás (750 Hungarian proverbs) Online elérhetőség (magyarul) és (angolul) MEK
- Paczolay Gyula: Ezër magyar közmondás és szólás - angol, észt, finn és német fordítással. (Bárczi Géza Értékőrző Kiejtési Alapítvány, 2000, Bicske, Budapest) ISBN 963-00-3706-8
- Szemerkényi Ágnes: Közmondás nem hazug szólás - proverbiumok használatának lehetőségei (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994) ISBN 963-05-6678-8
Folyóiratcikkek [szerkesztés]
Erdélyi örmény közmondás 1891; Ethnographia p. 373. (folyóiratcikk )
- Létay Miklós: Néhány közmondás eredete. 1971; Ethnographia 82. p. 84-85 (folyóiratcikk)
- Somssich Sándor: Egy közmondás keletkezése 1902; Magyar Nyelvőr (folyóiratcikk)
- Paczolay Gyula: Az első feljegyzett magyar és lengyel közmondás (Addig/Akkor hántsd a hársat/hársfát, amíg/amikor hámlik - Kiedy sie lyka dra, wtenczas/wtedy je drzyj)2000; 2/1 1-4 Ethnica, (folyóiratcikk)
- Paczolay Gyula: Schlandt Henrik brassói közmondás lexikonjainak helye a magyar szóláskutatás történetében 1979; Ethnographia; 90 p. 395-406. (folyóiratcikk)
- Szemerkényi Ágnes: Közmondás és szólás (proverbium) 1988; Népköltészet p. 213-237.
- Tolnai Vilmos: A közmondás néplélektani tekintetben 1921; Társadalomtudomány 1:2 p. 219-229. (folyóiratcikk)
- Tóthné Litovkina Anna: Milyen és mennyi közmondás él a magyar köztudatban? (1993) - Régi és új peregrináció (gyűjteménykötet), 1.,3. kötet: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon: A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhangzott előadások, Szeged 1991; p. 1452-1466.
- Ujváry Zoltán: Mutatvány egy gömöri földműves közmondás és szólás készletéből (A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1980, 18. p. 100-107.)
Források [szerkesztés]
- Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve - A közmondás fogalma MEK
- A közmondás fogalma (wikiszotar.hu)
További információk [szerkesztés]
- Arab közmondások (terebess.hu)
- Szólások, közmondások, bormondások
- Medvés és mackós közmondások, szólások gyűjteménye
- A földhöz kapcsolódó magyar szólások és közmondások

