Erdei kutya
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Speothos venaticus (Lund, 1842) |
||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei kutya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei kutya témájú médiaállományokat. |
Az erdei kutya vagy őserdei kutya (Speothos venaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjához Speothos nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Dél-Amerika északi területein mindenütt előfordul; erdőben, mocsárban, szavannán és bozótosban egyaránt megél. Brazíliától kezdve Bolívián át egészen Panamáig terjed az állománya. Manapság ritka állat.
Megjelenése [szerkesztés]
Az erdei kutya hossza 60-75 centiméter, farokhossza 12-15 centiméter és testtömege 5-7 kilogramm. Feje erőteljes; pofája rövid és széles, füle nagyon kicsi. Barna fejszőrzete világosabb árnyalatú, mint a test többi része. Teste zömök, izmos és meglehetősen hosszú. Szőrzete rövid és sötét rőtesbarna. Farka rövid, csapott, színe a sötétbarnától a feketéig terjedhet. Az erdei kutya rövid, erőteljes lábával a földhöz lapulva vág utat magának a növényzet sűrűjében.
Alfajai [szerkesztés]
- Speothos venaticus panamensis – Panama
- Speothos venaticus venaticus – Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Suriname, Guyana, Brazília északi és középső része, Peru, Bolívia, Paraguay és Argentína
- Speothos venaticus wingei -Brazília délkeleti része
Életmódja [szerkesztés]
Kisebb falkákban vadászik és kifejezetten nappali állat. Tápláléka kisebb emlősökből áll; olykor gyümölcsöt is eszik. Fogságban 10 évig is élhet.
Szaporodása [szerkesztés]
E kutyaféle ivarérettségét 14-18 hónaposan korában éri el. A párzási idény rendszerint októberben van. A vemhesség 60-70 napig tart, ennek végén a nőstény 4-6 kölyköt hoz a világra. Mindkét szülő gondozza a kölykeket. A fiatal állatok ivarérésük elérése után is a falkával maradnak egy ideig.
Állatkertekben [szerkesztés]
Az őserdei kutya Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban és a győri Xántus János Állatkertben látható. Állatkerti körülmények között viszonylag jól szaporodik, de nem túl gyakran bemutatott faj. Többnyire párokat, vagy családokat tartanak együtt.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
