Csau csau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csau csau (Chow Chow)
Shiva, aug-05-5.jpg
Fajtagazda ország Kína (Nagy-Britannia)
Osztályozás
Csoport V. Spitzek és ősi típusú kutyák
Szekció 5. Ázsiai spitzek és rokon fajták
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard angol
Kiadás éve 1987
Wikimédia Commons
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz
Csau csau témájú médiaállományokat.

Kínából származik, ahol egyes vidékeken húsa kedvelt csemege. A kutyasonkát hamisítják is, ezért a kereskedők "védjegyként" rajta hagyják a csau szőrös mancsát.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti megjelenésű kutya. Koponyája lapos, arcorri része rövid, szögletes, stopja kifejezett. Szeme kicsi, sötétbarna, keleties metszésű. Füle hegyes, apró, felálló. Orrtükre fekete. Szájpadlása és ajkai ugyancsak feketék. Nyelve kékeslila. Nyaka izmos, rövid, gallérszerű szőrzet borítja. Háta erős, egyenes, ágyéka széles, masszív, mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai párhuzamosak, közepesen hosszúak,erőteljes csontozatúak. Farkát a hátára kunkorítja. Szőrzete rendkívül tömött, dús, hosszú, a koponyatetőn és az arcorri részen rövid. Színe vörös, fekete, krémszínű, kék, vagy fehér. Marmagassága 46–55 cm, testtömege 20–27 kg. A napi ajánlott ételadag 2100-2400 g. Várható élettartama 11-12 év. Tenyésztői sajnos ma már plüssmackóhoz tették hasonlóvá. Kiváló társ. A városlakó emberek a kutyával szemben támaszott minden igényét kielégíti. Különlegessége lilás vagy lila nyelve.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legalább 2000 éves kínai fajta; valószínűleg Tibetből származik. Kínába a hódító mongolok révén kerülhetett. Egyes szakmunkák szerint őse a tibeti dog és a szibériai szamojéd spicc. Annyi bizonyos, hogy a Nemzetközi Kennel-jegyzékbe 1877-ben jegyezték be.

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti, semmilyen más fajtához nem hasonlítható egyéniség. Méltóságteljes, önálló, ellenálló, nyugodt, csendes kutya, nagyszerű fajta. Egyenes, hűséges, a túlzott gondoskodást nem igényli. Idegenekkel, más kutyákkal bizalmatlan. Igaz, a többi kutyafajta sem szereti a csau-csaut. Azért nem szeretik, mert állítólag nincs "kutyaszaga", így a többi állat bizalmatlan felé. Ő maga rendkívül makacs tud lenni, nem túl barátkozó, de hűséges.

Alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Őrző-védő fajta. Eredetileg harci kutya lehetett, de társasági ebként is nagy múltra tekinthet vissza. A kínai császárok, mandarinok elkényeztetett kedvence volt. Állítólag arra is tenyésztették, hogy a húsát fogyasszák, mert - a kínaiak szerint - igen ízletes. Jó házőrző, de sokan díszkutyának tartják, ám a túlzott kényeztetést nem kifejezetten szereti.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szinák János-Veress István: A világ kutyái, Alföldi nyomda, Debrecen, 1989. ISBN 96302 6734 9
  • Patay László: Kutyák - Búvár Zsebkönyvek, 1975. 54. o.
  • Collier, W. V. F.: Kína és Japán kutyái. Fapadoskonyv 2011. ISBN 9789633299470

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]