„Major (Románia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: pt:Maieru |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
Először valószínűleg [[Erdélyi szászok|szász]] település volt, de [[1440]]-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a [[Kusalyi Jakcs család|Jakcs család]], román lakossággal. A [[15. század]] közepén a [[Óradna|radnai]] uradalomhoz tartozott. [[1698]]-ban 21, [[1721]]-ben 56 családját számolták össze. Innen települt [[Szentjózsef]] és a hagyomány szerint [[Nagyilva]] falu is. |
Először valószínűleg [[Erdélyi szászok|szász]] település volt, de [[1440]]-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a [[Kusalyi Jakcs család|Jakcs család]], román lakossággal. A [[15. század]] közepén a [[Óradna|radnai]] uradalomhoz tartozott. [[1698]]-ban 21, [[1721]]-ben 56 családját számolták össze. Innen települt [[Szentjózsef]] és a hagyomány szerint [[Nagyilva]] falu is. |
||
[[1761]] és [[1850]] között a [[Határőrvidék|Naszódi határőrezredhez]] tartozott. [[1766]] és [[1816]] között [[triviális iskola]] működött benne. [[1876]]-ban csatolták [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]]. |
[[1757]]-ben korábbi két, [[1717]]-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). [[1761]] és [[1850]] között a [[Határőrvidék|Naszódi határőrezredhez]] tartozott. [[1766]] és [[1816]] között [[triviális iskola]] működött benne. [[1876]]-ban csatolták [[Beszterce-Naszód vármegye|Beszterce-Naszód vármegyéhez]]. |
||
==Népessége== |
==Népessége== |
||
A lap 2010. március 17., 17:44-kori változata
| Major (Maieru) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Major |
| Rang | községközpont |
| Polgármester | Vasile Borş (PDL) |
| Irányítószám | 427130 |
| SIRUTA-kód | 33630 |
| Népesség | |
| Népesség | 5675 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Népsűrűség | 43,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 504 m |
| Terület | 130,16 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 01″, k. h. 24° 44′ 48″ | |
 | |
| Major weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Major (románul: Maieru, németül: Meierhof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Oláhszentgyörgytől hat kilométerre északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik.
Nevének eredete
Román neve a németből való. Először 1440-ben Maior, majd 1483-ban Mayer, 1698-ban pedig Meyrhoff alakban említették.
Története
Először valószínűleg szász település volt, de 1440-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. Innen települt Szentjózsef és a hagyomány szerint Nagyilva falu is.
1757-ben korábbi két, 1717-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között triviális iskola működött benne. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez.
Népessége
Úgy tartják, Romániában itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám. A népesség szaporodását az elmúlt százötven évben a népszámlálási adatok is bizonyítják.
- 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű; 1570 görög katolikus vallású.
- 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű; 2669 görög katolikus, 113 római katolikus, 88 zsidó és 26 ortodox vallású.
- 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görög katolikus vallású.
Látnivalók
- Az Álmok fészke múzeum 1972-ben nyílt a Liviu Rebreanu által 1927-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállító-helyiségből áll.
- Görög katolikus temploma Zichy Domonkos adományából épült.
Híres emberek
- Itt élt 1858-tól haláláig, 1879-ig Zichy Domonkos egykori veszprémi püspök. Felfogadta Bartók Zsigmond korábbi kincstári bányaorvost és kórházat alakított ki a beteg parasztok számára, valamint jelentős áldozatokkal támogatta a környék görög katolikus egyházait.[1]
- Itt töltötte gyermekkorát Liviu Rebreanu író.
- Itt született 1977. június 19-én Maria Cioncan futó.
Gazdaság
- Fakitermelés, faipar.
- Andezit- és márványbányászat és -feldolgozás.
- Népi szőnyegszövés.
Testvértelepülése
Nort-sur-Erdre, Franciaország
Források
- Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Bp., 1994
- ↑ Biró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 1942, 337–356. o.
Zichy Domonkosról ld. még Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Brassó, 1890, 2. köt., 449–450. o.
Külső hivatkozások
- A község website-ja (angolul)
- Gönyey Sándor felvételei 1943-ból: Női viselet, férfi viselet, felülcsapós vízimalom, zsindelytetős ház, ványolókád és a Nagy-Szamos.
.svg){kind=small}
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
