„Tőkés (Románia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Tőkés (Máramaros megye) lapot átneveztem Tőkés (Románia) névre |
a infobox, navbox, form |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Román település infobox |
{{Román település infobox |
||
|román név =Groșii Țibleșului |
|román név = Groșii Țibleșului |
||
|magyar név = |
|magyar név = Tőkés |
||
|német név = |
|német név = |
||
|kép = |
|kép = |
||
|képméret = |
|||
|képaláírás = |
|képaláírás = |
||
|címer = |
|címer = |
||
|zászló = |
|zászló = |
||
|történelmi régió = |
|történelmi régió = Partium |
||
|fejlesztési régió =Nyugat-romániai fejlesztési régió |
|fejlesztési régió = Nyugat-romániai fejlesztési régió |
||
|megye = |
|megye = Máramaros |
||
|rang = |
|rang = községközpont |
||
⚫ | |||
|községközpont =Tőkés (Groșii Țibleșului |
|||
⚫ | |||
|polgármester = |
|polgármester = |
||
|irányítószám = |
|irányítószám = |
||
34. sor: | 32. sor: | ||
|weboldal = |
|weboldal = |
||
}} |
}} |
||
'''Tőkés''' (Groșii Țibleșului) |
'''Tőkés''' ({{Ny-ro|Groșii Țibleșului}}) település [[Románia|Romániában]], a [[Partium]]ban, [[Máramaros megye|Máramaros megyében]]. |
||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
66. sor: | 65. sor: | ||
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Magyarláposi járásához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Szolnok-Doboka vármegye]] Magyarláposi járásához tartozott. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{Források}} |
|||
==Források== |
==Források== |
||
74. sor: | 76. sor: | ||
* [[Kalmár Elek]] főgimnáziumi tanár [[1862]] március 22-én. |
* [[Kalmár Elek]] főgimnáziumi tanár [[1862]] március 22-én. |
||
==Hivatkozások== |
|||
[[Kép:Satmar Josephinische Landesaufnahme pg33-11.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Tőkés egy régi térképen.]] |
[[Kép:Satmar Josephinische Landesaufnahme pg33-11.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Tőkés egy régi térképen.]] |
||
{{Máramaros megye közigazgatása}} |
|||
{{ |
{{Portál|Erdély|-}} |
||
⚫ | |||
{{DEFAULTSORT:To~kes}} |
|||
⚫ | |||
[[en:Groşii Ţibleşului]] |
[[en:Groşii Ţibleşului]] |
A lap 2011. szeptember 21., 16:05-kori változata
Tőkés (Groșii Țibleșului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Tőkés |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 437316 |
SIRUTA-kód | 109069 |
Népesség | |
Népesség | 2103 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′47.483333°N 24.066667°EKoordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′47.483333°N 24.066667°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tőkés (románul: Groșii Țibleșului) település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
A Lápos-hegység alatt, Magyarlápostól északkeletre, a falun a Czibles-pataka folyik keresztül, délkelet felől a Deal-, észak felől az Obrezse hegyek emelkednek.Felsőszőcs és Tágfalva közötti útról északra található.
Nevének eredete
Tőkés = grosi neve magyarul irtvány-t jelent.
Története
Tőkés nevét 1594-ben említette először oklevél Teokeös néven.
1662-ben Tokés, 1733-ban Gross, 1750 Grosch, 1760-1762-ben Tökés, 1808-ban Tőkés, Grosz, 1913-ban Tőkés néven írták.
Tőkés neve 1594-ben fordult elő először, mint a fejedelem birtoka; Kenéze neve Tódor volt. Valószinüleg csak ebben az évtizedben keletkezett, mert neve azelőtt sohasem fordult elő.
1600 körül a Makraiak birtoka volt, azonban 1610-ben Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fiát Pétert, mint a széki merénylet részesét e birtokától megfosztották, de mikor a birtokot a fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta.
1618-ban Vizszentgyörgyi Makray Péter birtoka volt.
1628-ban Makray Péter óvást tett az ellen, hogy e birtokát a fejedelem Szamosújvár várához csatolta.
1630-ban a kincstár által Makray Péternek Szamosújvárhoz foglalt e birtokát Brandenburgi Katalin neki és Szalay Anna nejének visszaadta.
1659-ben Barcsay Ákos Tőkést gyalakúti Lázár Györgynek s nejének Nemes Ilonának adta zálogba.
1694-ben kincstári birtoknak írták. 1715-ben még mindig kincstári birtokként említették, egy telkes nemesek: Popa István, János, Elek, Vazul és Dumitru, Csora Juon, Andreka és Simeon voltak.
1721-ben egy feljegyzés szerint tőkési Bud és Pap család nemesek voltak az itteni nemesek.
1910-ben 1657 lakosából 159 magyar, 48 német, 1046 román volt. Ebből 181 római katolikus, 1430 görög katolikus, 45 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Jegyzetek
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Itt születtek
- Kalmár Elek főgimnáziumi tanár 1862 március 22-én.