Pribékfalva
Pribékfalva (Pribilești) | |
Teleki-kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Kővárhosszúfalu |
Rang | falu |
Községközpont | Kővárhosszúfalu |
Irányítószám | 437277 |
SIRUTA-kód | 108785 |
Népesség | |
Népesség | 720 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 2 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 55″, k. h. 23° 22′ 24″47.565230°N 23.373284°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 55″, k. h. 23° 22′ 24″47.565230°N 23.373284°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pribékfalva falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
Máramaros megyében, Kővárhosszúfalutól nyugatra, Magosfalu déli szomszédságában fekvő Szamos menti település.
Története
Pribékfalva nevét nevét 1405-ben említette először oklevél Pibylfawa néven, majd 1424-ben Pribelfalwa-nak írták.
A falu a kővári uradalomhoz tartozott.
1555-ig a Drágfi család birtoka volt.
1555 után a Kővárvidék része volt, s annak sorsában osztozott.
A 18. században a település a Teleki családé lett, s még a 20. század elején is az övék volt.
Gróf Teleki Géza itt szép kastélyt is építtetett itt, hatalmas park is tartozott a kastélyhoz. A neoreneszánsz - Ybl Miklós-szintű - kastély födémét már renoválták, ablakai hiányoznak, vakolata alig van meg. Vakolat-kő ablakkeretei, tornyai viszont állnak. Teljesen rekonstruálható. Gróf Teleki Pál miniszterelnök használta utoljára, vadászatokra is.
A trianoni békeszerződés előtt Pribékfalva Szatmár vármegyéhez, és a nagysomkúti járáshoz tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus templom - 1886-ban épült.
- Teleki-kastély
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Sisa József 2004: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában. Akadémiai doktori értekezés, Budapest.