Milohnići
| Milohnići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Krk |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darijo Vasilić (PGS) |
| Irányítószám | 51511 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 102 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 48″, k. h. 14° 27′ 21″45.080000°N 14.455800°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 48″, k. h. 14° 27′ 21″45.080000°N 14.455800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Milohnići (olaszul: San Niccolò) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.
Fekvése
A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati csücskén Krk városától 12 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, de a legközelebbi tengerparttól a Čavlena-öböltől csak 1 km-re fekszik.
Története
A település nevét egykori lakóiról a Milohnić családról kapta, melynek tagjai többségben ma is a sziget településein és Fiume környékén élnek.[2] Területe a 15. század első feléig csak gyéren lakott volt. Első írásos említése 1463-ból egy misekönyvbe írt bejegyzésből származik. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. Ezt követően a lakosság többsége továbbra is horvát maradt, míg néhány család a szigeten murlakoknak nevezett vlachok közül került ki. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. Népiskoláját 1845-ben alapították. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 136, 1910-ben 185 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. A II. világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 86 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, olajbogyó termesztéssel, halászattal és újabban turizmussal foglalkoznak.
Lakosság
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 136 | 150 | 164 | 156 | 151 | 185 | 198 | 176 | 206 | 184 | 170 | 123 | 104 | 77 | 82 | 86 |
Nevezetességei
- A Čavlena-öböl felett áll a Szent Krizogonusz (Sveti Krševan) ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt kis ószláv templom, melyet 1100 körül építettek. Háromkaréjos kőből épített épület boltozott apszissal. A templomhoz a faluból vezet egy erdei ösvény, de a glavotoki kolostortól is vezet ide egy 4 km hosszú ösvény.
- A település központjában áll a Gyógyító Szűzanya (Majka Božja od Zdravlja) tiszteletére szentelt temploma a linardići plébánia filiája. Egyhajós négyszög alaprajzú kis méretű épület, homlokzata felett nyitott római típusú harangtornnyal, melyben egy harang látható.
- A településen minden év augusztusában fesztivált rendeznek, mely számos látogatót vonz a sziget egész területéről.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Milohnić (horvát nyelven). www.imehrvatsko.net. (Hozzáférés: 2013. június 5.)[halott link]
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
