Magyarád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyarád (Arad) szócikkből átirányítva)
Magyarád (Măderat)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Pankota város
Irányítószám 315601
SIRUTA-kód 9672
Népesség
Népesség 1420 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 6
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Magyarád (Románia)
Magyarád
Magyarád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 45″, k. h. 21° 42′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 45″, k. h. 21° 42′ 42″
Magyarád weboldala

Magyarád (Magyarát, románul Măderat) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Borosjenőtől 17 km-re délnyugatra, Pankota szomszédságában fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét a Megyer törzsről kapta. Ez arra utal, hogy a névadás időpontjában ehhez a törzshöz tartozó nép lakta. Első írásos említései: Mghyer (1202), Meger (13321337). 1561-ben Boros megierként említik. Mai neve 1746-ban tűnt föl először, de a 1819. században inkább Magyarátként ismerték.

Története[szerkesztés]

Törzsnévi eredetű neve korai megtelepülésére utal. Már a középkorban jelentős bortermelő falu volt. Valószínűleg a 16. század végén néptelenedett el, de szőlőhegyeit a hódoltság idején is folyamatosan művelték. A 18. század elején települt újra a hegyvidékről érkező románokkal. Zaránd, 1744-től Arad vármegyéhez tartozott.

Mocsaras területeit a falut uradalmával együtt 1822-ben megvásároló Dietrich József szárította ki, agyagból készült dréncsövekkel. Szétszórtan álló házait 1836-ban vonták össze utcasorokba. Szántóföldeit korán, már 1839-ben tagosították. A község hivatali nyelve 1832-ig a latin, 1832 és 1850 között a magyar, 1850-től 1860-ig a német, 1860-tól egészen 1888-ig a román, majd 1888 és 1918 között ismét a magyar volt. 1852-ben alapították ortodox felekezeti iskoláját. 1895-ben magyar iparosai és kereskedői kérésére magyar tannyelvű községi iskola is indult.

1953-ig önálló község volt, 1954-től Muszka községhez tartozott, 1968-ban Pankotához csatolták. Mai lakóinak kb. fele vagy szüleik a 20. század második felében Máramaros, Fehér és Bihar megyéből települtek a faluba.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 2415 lakosából 2223 román, 140 magyar és 48 német nemzetiségű, 2225 ortodox, 143 római katolikus és 24 református vallású volt.
2002-ben 1382-en lakták, közülük 1292 román, 47 cigány és 33 ukrán nemzetiségű, 1078 ortodox, 130 adventista, 107 pünkösdista és 48 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A határában álló két hegyi mamutfenyőt br. Dietrich József, a község földesura ültette 1840-ben, amerikai útjáról visszatérve. A két fa a saját fajtájában még fiatalnak számít és egyelőre csak 30-35 méter magasak.

Gazdasága[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

  • Jókai Mór 1858-ban, Erdélybe tartva járt a faluban: "Hét napot töltöttünk a híres Magyaráton, ahová a szüret alatt Arad megye szépe, java fel szokott gyülekezni s a régi jó idők mintájára barátságosan mulatni. Valaha híres ünnepélyek voltak a magyaráti szüret napjai; ez volt a gyűlhelye a főrendnek és középosztálynak, mellyet sehol olly egyetértő barátságban összeolvadtan látni nem lehet, mint itten."[3] A látogatás élményét később És mégis mozog a föld! című regényébe is beépítette. Ide helyezte Bálvándy báró regénybeli kolnáját (présházát).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. www.delbono.ro
  3. J. M.: More patrio. In Cikkek és beszédek 5. Bp., 1968., 143–144. o.

Források[szerkesztés]

  • Petru Vancu: Monografia comunei Măderat (Magyarád). Arad, 1905

További információk[szerkesztés]