Ugrás a tartalomhoz

„Tonga” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Államszervezet és közigazgatás: Társadalmi konfliktusok
358. sor: 358. sor:
Tonga katonánat és rendőröket küldött a Pápua-Új-Guineában kialakult Bougainville konfliktusba, ás a Salamon-szigeteket segédcsapatokkal támogatta az ausztrál RAMSI erőket.
Tonga katonánat és rendőröket küldött a Pápua-Új-Guineában kialakult Bougainville konfliktusba, ás a Salamon-szigeteket segédcsapatokkal támogatta az ausztrál RAMSI erőket.
===Társadalmi konfliktusok===
===Társadalmi konfliktusok===
IV. Tāufaʻāhau Tupou és kormánya több kockázatos gazdasági döntést hozott, és azzal vádolták, hogy dollármilliókat pazarolnak el rossz befektetési döntéseikkel.<ref name="autogenerated1">[http://edition.cnn.com/2006/WORLD/asiapcf/09/10/tonga.king.ap/index.html ]{{Dead link|date=June 2010}}</ref> A problémákat tetézte, hogy különféle módokon megpróbálták plusz bevételhez juttatni az államot: az 1990-es években a koronaherceg javaslatára radioaktív hulladéktemetőt építtettek,<ref>[http://web.archive.org/web/20071013151423/http://michaelfield.org/tonga3.htm Tonga's king tricked by Korean sea water to natural gas scam]. michaelfield.org (December 1997).</ref> védett személyeknek szóló útleveleket adtak el,<ref>{{Cite web|url=http://www.frommers.com/destinations/tonga/3039020044.html |title=Tonga : In Depth : History |publisher=Frommers.com |accessdate=27 June 2010}}</ref> és olyan külföldi hajókat regisztráltak, amelyek illegális tevékenységet végeztek, például támogatták az Al-Kaidát.<ref>{{Cite web|url=http://www.smh.com.au/articles/2003/01/13/1041990234408.html |title=The ships that died of shame |publisher=smh.com.au |date=14 January 2003 |accessdate=27 June 2010}}</ref>
IV. Tāufaʻāhau Tupou és kormánya több kockázatos gazdasági döntést hozott, és azzal vádolták, hogy dollármilliókat pazarolnak el rossz befektetési döntéseikkel.<ref name="autogenerated1">[http://edition.cnn.com/2006/WORLD/asiapcf/09/10/tonga.king.ap/index.html ]{{Dead link|date=June 2010}}</ref> A problémákat tetézte, hogy különféle módokon megpróbálták plusz bevételhez juttatni az államot: az 1990-es években a koronaherceg javaslatára radioaktív hulladéktemetőt építtettek,<ref>[http://web.archive.org/web/20071013151423/http://michaelfield.org/tonga3.htm Tonga's king tricked by Korean sea water to natural gas scam]. michaelfield.org (December 1997).</ref> védett személyeknek szóló útleveleket adtak el,<ref>{{Cite web|url=http://www.frommers.com/destinations/tonga/3039020044.html |title=Tonga : In Depth : History |publisher=Frommers.com |accessdate=27 June 2010}}</ref> és olyan külföldi hajókat regisztráltak, amelyek illegális tevékenységet végeztek, például támogatták az Al-Kaidát.<ref>{{Cite web|url=http://www.smh.com.au/articles/2003/01/13/1041990234408.html |title=The ships that died of shame |publisher=smh.com.au |date=14 January 2003 |accessdate=27 June 2010}}</ref> Emellett bejelentették, hogy műholdat bocsátanak fel, amin azonban nem az állam, hanem a királyi herceg nyert;<ref>{{Cite web|url=http://www.mendosa.com/tongasat.html |title=Tongasat |publisher=Mendosa.com |date=30 December 1996 |accessdate=27 June 2010}}</ref> egy használhatatlan Boeing 757-tel terveztek hosszú távon utasokat szállítani, azonban az nem tudott leszállni az aucklandi reptéren, ami csődbe juttatta a Tongai Királyi Légitársaságot;<ref>{{Cite web|author=iSite Interactive Limited |url=http://web.archive.org/web/20071012065408/http://www.islandsbusiness.com/islands_business/index_dynamic/containerNameToReplace=MiddleMiddle/focusModuleID=3896/overideSkinName=issueArticle-full.tpl |title=No Govt Support Blamed for Airline Collapse |publisher=Islands Business|accessdate=27 June 2010}}</ref> szállodát és kaszinót építtettek egy reptér mellé, azonban a befektetőtársról kiderült, hogy az Interpol körözi; és gyárat alapítottak, ami kínai exportra termelt cigarettákat az egészségügyi tisztviselők tanácsával és az évtizedek óta tartó egészségügyi propagandával szemben.<ref>{{Cite web|url=http://www.tobacco.org/articles/country/tonga/ |title=Articles:Listing Tonga |publisher=Tobacco.org |accessdate=27 June 2010}}</ref>


== Népesség ==
== Népesség ==

A lap 2014. október 1., 19:25-kori változata

Tongai Királyság
Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga
Kingdom of Tonga
Tonga zászlaja
Tonga zászlaja		 Tonga címere
Tonga címere
Nemzeti mottó: Ko e Otua mo Tonga ko hoku tofi'a
Isten és Tonga a mi örökségünk
Nemzeti himnusz: Ko e fasi ʻo e tuʻi ʻo e ʻOtu Tonga
FővárosaNukuʻalofa
d. sz. 21° 08′, ny. h. 175° 12′21.133333°S 175.200000°WKoordináták: d. sz. 21° 08′, ny. h. 175° 12′21.133333°S 175.200000°W
Államformamonarchia
Vezetők
KirályVI. Tupou
MiniszterelnökSialeʻataongo Tuʻivakanō
Hivatalos nyelvtongai, angol
MonarchiaAz Egyesült Királyságtól
kikiáltása1970. június 4.
Tagság
Lista
ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint108 020 fő (2017)[1]
Rangsorban202
Becsült103 036 [2] fő (2011. november)
Rangsorban202
Népsűrűség153 fő/km²
GDP
Összes2005 (167)
PPP: 817 millió dollár
Egy főre jutó7984 dollár (76)
HDI (2003)0,810 (54) – magas
Földrajzi adatok
Terület748 km²
Rangsorban186
Víz4%
IdőzónaTOT (UTC+13)
Egyéb adatok
PénznemTongai paʻanga (TOP)
Nemzetközi gépkocsijelTGA
Hívószám676
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 922
  • 933
  • 999
  • 927
  • 928
Internet TLD.to
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóAS/NZS 3112
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Tongai Királyság témájú médiaállományokat.
Tonga térképe

Tonga (tongaiul Puleʻanga Fakatuʻi ʻo Tonga) az óceániai Polinéziában, a Tonga-szigeteken fekvő állam, amely három kisebb szigetcsoportot foglal magában. Szigetei részben vulkáni eredetűek, részben korallképződmények. 176 szigetet foglal magába, összterülete 750 négyzetkilométer, amely közül 52 lakott. Lakossága 103 ezer fő.[3]

Észak-dél irányban 800 kilométerre terjed ki, és Új-Zéland és Hawaii távolságának harmadát öleli fel. Északnyugaton a Fidzsi-szigetek, és Wallis és Futuna; északkeleten Szamoa, keleten Niue, délnyugaton Kermadec (Új-Zéland), és nyugaton Új-Kaledónia és Vanuatu határolja.

Földrajz

Az országot 3 szigetcsoport,

  • Vava’u-szigetek
  • Ha’apai-szigetek
  • Tongatapu-szigetek

169 szigete és atollja alkotja. A főbb szigetek északról délre:

  • Niuafo’ou
  • Niuatoputapu
  • Fonualei
  • Vava’u
  • Ha’apai
  • Tofua
  • Nomuka
  • Tongatapu
  • Eua Island
  • ’Ata

Közigazgatásilag öt területre oszlik: ʻEua, Haʻapai, Niuas, Tongatapu, és Vavaʻu.[4][5]

Éghajlat

Tonga éghajlata trópusi, két évszakkal. A száraz évszakban (május-november) a hőmérséklet ritkán emelkedik 27 °C fölé. Az esős évszakban (december-április) gyakori a 32 °C fölötti hőség. A trópusi ciklonok fontos tényezők az időjárásban, így az évszaktól megszokottól eltérő időjárás is előfordulhat.

Sablon:Weather box

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Tongán több természetvédelmi terület és két nemzeti park található:[6]

  • 'Eua Nemzeti Park: szabdalt partvidék, barlangok, esőerdő;
  • Mount Talau Nemzeti Park: lapos hegytetőn különleges élővilág.

Történelem

Bővebben: Tonga történelme

A régészek szerint már Kr. e. 1000 körül is lakott volt. A feltehetően ausztronéz nyelvű népesség a Lapita kultúrkörhöz tartozott. Az első telepesek érkezési ideje vitatott, de újabban egyetértenek abban, hogy Kr. e. 826 körül alapították az első várost, Nukulekát. Az európaiak megérkezése előtti történelemről nem sokat tudunk, mivel nem ismerték az írást, ezért történeteik szóban hagyományozódtak át.

A 10. századot követően a Tongai Királyság hatalma, amelynek központja Tongatapu volt, Polinézia (Niue, Új-Kaledónia) számottevő részére kiterjedt. A 12. százsadtól a Tuʻi Tonga család még nagyobb területen uralkodott; hozzá tartozott Szamoa, Roturna, Wallis és Futuna, és Tikopia is. A 15. és a 17. században polgárháború tört ki.

1616-ban a hollandok fedezték fel a szigeteket, pontos ismeretekkel Abel Tasman szolgált. Willem Schouten és Jacob Le Maire az északi Niuatoputapu szigeten kötött ki, Tasman 1643-ban Tongataput és Haʻapait látogatta meg. 1773-ban James Cook a szigeteket Friendly Islands-nak, azaz barátságos szigeteknek nevezte el. Éppen az ʻinasi ünnepségre érkezett, ahol az első gyümölcsöket átadták a szakrális uralkodónak. William Mariner író szerint a főnökök meg akarták ölni Cookot a szüret alatt, de végül nem tudtak egy közös tervben megegyezni. Cook 1774-ben és 1777-ben is meglátogatta Tongát. A spanyol Alessandro Malaspina 1793-ban érkezett. A térítés 1797-ben kezdődött.

1845-ben az ifjú Tāufaʻāhau szónok és hadvezér újra egyesítette Tongát. Megtartotta a Tuʻi Kanokupolu főnöki címet, de 1831-ben megkeresztelkedett, és felvette a Siaosi (György) nevet. 1866-ban Németország és Nagy-Britannia elismeri a királyságot. 1875-ben a király alkotmányos monarchiává nyilvánította az országot, és formálisan alkalmazkodott az európai alkotmányos berendezkedéshez. Korlátozta a főnökök hatalmát, felszabadította a jobbágyokat, törvénykönyvet adott ki, és biztosította a szólás- és sajtószabadságot.

Az ország 1900 május 18-án brit protektorátus lett, amikor tongai törzsfőnökök és európai telepesek megpróbálták elűzni a második királyt. A szerződés következményeként Nagy-Britannia egy konzullal képviseltette magát. Tonga szuverén ország maradt, és a Csendes-óceán államai között egyedüliként sosem adta fel monarchikus államformáját, és máig (2014) ugyanaz a királyi család uralkodik rajta. Az 1918-as influenzajárvány a lakosság 8%-át, 1800 tongait ölt meg.

A második világháború alatt amerikai megszállás alatt volt.

1970-ben formálisan is elnyerte függetlenségét, és csatlakozott a Brit Nemzetközösséghez, de a szokásostól eltérően helyi uralkodóval. 1999 óta az ENSZ tagja. A Csendes-óceán szigetvilágában egyedülállóan mindig helyiek uralkodtak Tongán, ami hozzájárul az ország népének nemzeti büszkeségéhez és megalapozza a bizalmat a királyi házban.

2010-ben megtette az első lépéseket az alkotmányos monarchia felé, amikor megrendezték az első részben képviseleti választást.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az ország alkotmányos monarchia, élén a királlyal. A király a régebbi szakrális uralkodó, a Tuʻi Tonga címét is viseli. A monarchiát a hagyományos életmóddal és etikettel együtt kritizálják.

A demokrácia hívei további demokratizálást követelnek, így a köznép képviseletének megerősítését, és a nagyobb beleszólást az államügyek intézésébe. A mozgalom nem akar köztársaságot, és bármilyen reformot javasolnak, mindig hűek a monarchiához. A mozgalomra azonban csak nemrég kezdtek felfigyelni külföldön, így a nagyobb szomszédok, Ausztrália és Új-Zéland aggodalmát fejezte ki bizonyos kormányzati lépések miatt.

Sālote királynő nyomán és több nemzetközi tanácsadó javaslatára IV. Tāufaʻāhau Tupou (1965–2006) monetarizálta a gazdaságot, a nemzetközi példákhoz alakította az iskolarendszert és az egészségügyet, és lehetővé tette, hogy a közrendűek egyre több anyagi jószághoz is jussanak (ház, autó, és hasonlók), és tengerentúli utazásokhoz.

A társadalombiztosítás ingyenes egészségügyi ellátást jelent minden tongai számára. A földet az alkotmány is védi: külföldierrknek nem lehet földet eladni, de bérbe adni igen. A legnagyobb és a legvárosiasabb szigeten, Tongatapun földhiány van, a többi szigeten azonban van elég művelhető föld. A népesség többsége termel valamennyi élelmiszert; majdnem fele a teljes élelmiszerszükségletét maga fedezi földművelésből, állattenyésztésből és halászatból. A férfiak és a nők ugyanúgy hozzáférnek az egészségügyhöz, az oktatáshoz és ugyanolyan arányban alkalmazzák őket, de a földbirtoklásban, a választásokon és a kormányzatban.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Királyok

Hivatalban töltött ideje Név
1875–1893 I. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
1893–1918 II. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou I)
1918–1965 III. Tupou Salote királynő (tongaiul: Sālote Tupou III)
1965–2006 IV. Tupou Taufaʻahau király (tongaiul: Tāufaʻāhau Tupou IV)
2006–2012 V. Tupou György király (tongaiul: Siaosi Tupou V)
2012- VI. Tupou király (tongaiul: Tupou VI)

Miniszterelnökök

Név Hivatali ideje
Tevita Unga 1876 – 1879. december 18.
Shirley Waldemar Baker 1881 – 1890
Siaosi Tukuʻaho 1890 – 1893
Siosateki Tonga 1893 – 1905
Sione Mateialona 1905 – 1912. szeptember 30.
Tevita Tuʻivakano 1912. szeptember 30. – 1922. június 30.
Uiliame Tungi herceg, III. Tupou Salote tongai királynő férje 1922. június 30. – 1940. július
Solomone Ula Ata 1940 – 1949. december 12.
Taufaʻahau Tungi herceg, 1965-től IV. Tupou Taufaʻahau néven tongai király 1949. december 12. – 1965. december 16.
Fatafehi Tuʻipelehake herceg 1965. december 16. – 1991. augusztus 21.
Vaea of Houma báró 1991. augusztus 21. – 2000. január 3.
Ulukalala Lavaka Ata herceg 2000. január 3. óta

Politikai pártok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási felosztás

Körzet terület (km²) Lakosság (2005) Székhely
Eua 87,44 5 278 Ohonua
Haʻapai 109,98 8 593 Pangai
Niuas 71,69 2 119 Hihifo
Tongatapu 260,48 70 670 Nuku’alofa
Vavaʻu 121,00 16 917 Neiafu
összesen 650,59 103 577 Nukuʻalofa

Védelmi rendszer

Neiafu

A hadsereg három fő műveleti egységre és két kisegítő egységre tagozódik, amely kisegítő egységek felelnek a logisztikáért és a kiképzésért. A fő műveleti egységek a reguláris egység, a területi egység és az aktív tartalék. A reguláris egység fő részei a szárazföldi, a tengeri és a támogató védelmi erő.

A tongai kormány támogatta az Amerikai Egyesült Államok beavatkozását Irakban, és 2004 végén több, mint 40 katonát küldött az amerikai haderő részeként Irakba. 2004 december 17-én tértek haza.[7] A tongaiak 2007-ben küldték a második csapatot, majd 2008-ban folytatták az együttműködést. Az utolsó csapat 2008 végén tért haza, veszteséget nem jelentettek.

2010-ben a tongai hadsereg vezetője, Tauʻaika ʻUtaʻatu Londonban aláírt egy szerződést arról, hogy legalább 200 egységet küld Afganisztánba, hogy támogassa a Britain's International Security Assistance Force tevékenységét. Ez a küldetés 2014 áprilisában ért véget, és az Egyesült Királyság minden hazatérő katonát kitüntetett az Operational Service Medals érdemrenddel a tiszteletükre rendezett parádén.[8]

Tonga katonánat és rendőröket küldött a Pápua-Új-Guineában kialakult Bougainville konfliktusba, ás a Salamon-szigeteket segédcsapatokkal támogatta az ausztrál RAMSI erőket.

Társadalmi konfliktusok

IV. Tāufaʻāhau Tupou és kormánya több kockázatos gazdasági döntést hozott, és azzal vádolták, hogy dollármilliókat pazarolnak el rossz befektetési döntéseikkel.[9] A problémákat tetézte, hogy különféle módokon megpróbálták plusz bevételhez juttatni az államot: az 1990-es években a koronaherceg javaslatára radioaktív hulladéktemetőt építtettek,[10] védett személyeknek szóló útleveleket adtak el,[11] és olyan külföldi hajókat regisztráltak, amelyek illegális tevékenységet végeztek, például támogatták az Al-Kaidát.[12] Emellett bejelentették, hogy műholdat bocsátanak fel, amin azonban nem az állam, hanem a királyi herceg nyert;[13] egy használhatatlan Boeing 757-tel terveztek hosszú távon utasokat szállítani, azonban az nem tudott leszállni az aucklandi reptéren, ami csődbe juttatta a Tongai Királyi Légitársaságot;[14] szállodát és kaszinót építtettek egy reptér mellé, azonban a befektetőtársról kiderült, hogy az Interpol körözi; és gyárat alapítottak, ami kínai exportra termelt cigarettákat az egészségügyi tisztviselők tanácsával és az évtizedek óta tartó egészségügyi propagandával szemben.[15]

Népesség

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Általános adatok

Legnépesebb települések

Bővebben: Tonga települései

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociális rendszer

A király, családja, a főnemesek és egy egyre növekvő réteg jóllétben él, de főleg vidéken nagy a szegénység. A társadalmi egyenlőtlenségeket az oktatás, az egészségügy és a földbirtoklás csökkenti.

Gazdaság

Általános adatok

A trópusi éghajlatú szigeteket őserdő borítja. A gazdaság alapja a növénytermesztés (banán, vanília, kókuszdió) és a halászat.

Közlekedés

Az ország lakói több külföldi légitársaság közül tud választani: Air New Zealand, Air Pacific és Polynesian Airlines. A repülőgépek Tongáról Szamoára, Ausztráliába, Új-Zélandra és a Fidzsi-szigetekre repülnek.

Kultúra

Oktatási rendszer

Az országban az alapfokú oktatás ingyenes és kötelező. A középiskolákban a tandíj névleges. A felsőoktatásban külföldi alapítású ösztöndíjak támogatják a képzést.

A népesség viszonylag jól képzett, az írástudók aránya 98,9%.[16] A diplomások aránya is kiemelkedő, bár végzettségétüket legtöbbjük külföldön szerezte.

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Sport

Tonga nemzeti sportja a rögbi. A lakosság 20%-a aktív sportoló. A 2003-as ausztrál és a 2007-es francia világbajnokságra is bejutott. A világranglistán az ország a 17. helyen áll. Az utolsó években egy rögbistadiont kezdtek el építeni.

Média

Újságok

Hetilapok:

  • The Tongan Chronicle (Kolonikali Tonga)
  • Tonga Star
  • The Times of Tonga (Taimi 'o Tonga)

Havilapok:

  • Kele’a
  • Taumu’a Lelei
  • Tohi Fanongonongo
  • ‘Ofa ki Tonga

Televízió

Az állami televízió (TV Tonga) 2000 júliusa óta sugároz. Magántelevízió az Oceania Broadcasting Network (OBN)

Rádió

  • Radio Tonga
  • Keresztény rádió
  • Radio 2000
  • Radio Nuku’alofa

Ünnepek

Dátum Név
január 1. újév
változó Nagypéntek
változó Húsvéthétfő
április 25. ANZAC-nap (a tongai katonák az ausztrál hadseregben szolgáltak)
május 4. a koronaherceg születésnapja
június 4. Függetlenség napja
július 4. a király születésnapja
november 4. az alkotmány napja
december 4. I. Tupou György tongai király napja
december 25. karácsony
december 26. karácsony

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. ↑ 2011-es népszámlálási adat
  3. ↑ Official Tongan Government Tourism Website
  4. ↑ Population Census 2006: Population size, Trend, Distribution and Structure, Tonga Department of Statistics
  5. ↑ Divisions of Tonga, Statoids.com
  6. ↑ http://www.jasons.com/Tonga/tonga-parks-and-marine-reserves
  7. ↑ Iraq Coalition Troops, GlobalSecurity, 18 August 2005
  8. ↑ Tongan troops to work with UK and other ISAF forces in Afghanistan. Ministry of Defence, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2012. június 1.)
  9. ↑ [1][halott link]
  10. ↑ Tonga's king tricked by Korean sea water to natural gas scam. michaelfield.org (December 1997).
  11. ↑ Tonga : In Depth : History. Frommers.com. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  12. ↑ The ships that died of shame. smh.com.au, 2003. január 14. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  13. ↑ Tongasat. Mendosa.com, 1996. december 30. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  14. ↑ iSite Interactive Limited: No Govt Support Blamed for Airline Collapse. Islands Business. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  15. ↑ Articles:Listing Tonga. Tobacco.org. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  16. ↑ Tonga. The World Factbook. Central Intelligence Agency. (Hozzáférés: 2010. június 22.)

Források

  • Vajda Béla: A világ országai (2004)

További információk

Commons:Category:Tonga
A Wikimédia Commons tartalmaz Tonga témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tonga&oldid=15173354”