Álmos vezér
| Álmos | |
 | |
| Álmos ábrázolása a Képes krónikában | |
| A magyar törzsek választott vezére | |
| Uralkodási ideje | |
| 9. század közepe – 895 | |
| Elődje | Levedi (?) |
| Utódja | Árpád |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Árpád-ház |
| Született | 819 (?) Kazár Birodalom |
| Elhunyt | 895 (?) Erdély |
| Édesapja | Ügyek vagy Előd (Levedi?) |
| Édesanyja | Emese (?) |
| Házastársa | Enéh (?) |
| Gyermekei | Árpád |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Álmos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Álmos vezér (819 – 895) a honfoglalás előtti magyarok egyik vezetője volt, Árpád nagyfejedelem[1] apja. A hét honfoglaló vezér egyike. A krónikás hagyomány egy része szerint apja Előd, más része szerint Ügyek volt.
Neve
Álmos nevét Anonymus Almus, Bíborbanszületett Konstantin pedig Almudz (középgörög nyelv Αλμουτζ) alakban hagyományozta ránk. Ez a név a sztyeppén gyakori lehetett, mert az egyik volgai bolgár uralkodót Almis ibn Selkejnek hívták.[2] Az Álmos név jelentése a legújabb kutatások fényében: Istentől kapott.[3] Az almus szó latin jelentése jótékony, jóságos, áldásos, kegyes, tápláló, éltető, termékeny is lehet. Anonymus szerint egyenesen „szent”-et jelent.
Álmos Anonymus szerint Egyek/Ügyek és Emese fiaként született, más magyar krónikák szerint Ügyek unokájaként és Előd fiaként. Ügyek és Emese nevére és a Turul szerepére vonatkozóan különféle értelmezések léteznek.[4] A turul nem ejti teherbe, hanem a már várandós asszonynak megjelenve, és a kisdedet védőszárnyai alá helyezve gondoskodik arról, hogy az bántatlanul megérje a felnőttkort és beteljesítse nagyra hivatott sorsát. A Turul tehát egyrészt hírhozó, másrészt őrző lény, védőszellem.[5]
Élete
Születési dátumáról egyetlen információ Anonymus Gesta Hungarorumában olvasható, eszerint 819-ben született. Anonymus más évszámaihoz hasonlóan ez is megkérdőjelezhető, de közelítő adatként elfogadható.
Nem lépett Pannónia földjére, a honfoglalás előtt vagy legalábbis annak kezdetén meghalt. Nem tudni, hogy a születéséről és a haláláról szóló mondákat milyen mértékben befolyásolták az országban később elterjedt keresztény történetek, azaz Jézus fogantatása és Mózes halála.
Egyes feltételezések Álmos halálát a kazár fejedelemöléshez hasonló szokásra vezetik vissza, vagy a kiszabott uralkodási idő leteltével magyarázva. Mások szerint Álmost feláldozták, hogy ereje átszálljon fiába. A honfoglalás előtti arab források szerint Magyarországon szakrális kettős fejedelemség volt, akár a kazároknál, ahol a szakrális főkirály - kazár kagán és a magyar kende nem vett részt a napi ügyek intézésében, az ő léte őrködött népe sorsa felett, s mellette a hadvezér - a magyar dzsila, azaz gyula vitte a napi ügyeket, vezette a hadsereget. Egyes feltevések Álmosnak, mások Kurszán fejedelemnek tanúsítanak ilyen szerepet, amelyek természetesen kizárják egymást, hacsak nem Kurszán Álmos fia és Árpád bátyja nem volt, amit a későbbi Árpád-házi hagyomány eltitkolt, mert jogtalan utódlást mutatott volna, hiszen Kurszán utódai léteztek később is, mint a nemesi Kartal nemzetség. Ugyanakkor 948-ban Bulcsú harka vezetésével küldöttség járt Bíborbanszületett Konstantin udvarában, amelyik beszámolt a császárnak a magyarok fejedelmeiről, és ebben akkor szó sem volt szakrális fejedelemségről. Fejedelmet (arkhón), gyulát és harkát említ Bulcsú Konstantinnak, sőt Konstantin azt is írja, hogy „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…” - tehát a források erre nézve nem egyértelműek.
| „ | Álmost Erdőelve országában megölték[megj 1] és be nem jöhetett Pannóniába. | ” |
| – A Képes krónika Álmos nagyfejedelem haláláról[6] | ||
| „ | Ekkoriban a magyarok népe - Álmos nevű első fejedelme idejében - Szkítiából kivonulva megszerezte lakóhelyül Pannóniát. | ” |
| – Albericus Trium Fontium világkrónikája[7] | ||
A hagyományban megőrződött esetleges szakralitás, és Levedi története pedig arra utalhat, együtt a honfoglalás előtti, korabeli arab híradásokkal, hogy a kazár mintájú szakrális fejedelemség létezett, és talán Levedi volt a szakrális főfejedelem, akinek kazárokkal és így Istemivel rokon dinasztiáját Árpád dinasztiája megfosztotta a hatalomtól, az új dinasztiának viszont nem volt még ideje ilyen szakralitást felépítenie.
Álmos nevét a dinasztia pozitív emlékezete mindenesetre megőrizte, a 11. század második felében I. Géza kisebbik fiát, Álmos herceget róla nevezték el.
Álmos a Hölbling-elmélet szerint
A Hölbling-elmélet szerint Álmosnak, a türk magyarok választott fejedelmeként, legjelentősebb tette az volt, hogy egy történelmileg meghatározó, besenyő-magyar közös politikai és katonai tervet bonyolított le sikeresen. Azzal a céllal, hogy a besenyők és a magyarok a Volga közelségét minél hamarabb elhagyják (a szintén türk utódnép oguz-karluk-kimek szövetség háborgatása miatt) és a kazárok dél-orosz határőrtartományait (a forrásokban Szkítiát) két aktusban elfoglalják.
A szóban forgó országot – melynek központja talán a Kijevtől délre található Lebed nevű tartomány lehetett – a kazárok vazallusa, a hungárus Ed, azaz a lebedi vajda (téves nevén: Levedi törzsfő) kormányozta hat vajdatársával együtt. Ezt az onogur-bolgár katonanépet (a kései avar griffes-indás nép leszármazottjait, a Csaba királyfi-legenda népét) nevezik a források szavorti aszfali népnek vagy fekete kunnak, a Hölbling-elmélet pedig hungároknak vagy hungárusoknak. Tehát a besenyő-magyar szövetség által célba vett területet a Kárpát-medencéből származó hungárusok kormányozták, akiket első aktusként a besenyők támadtak meg keletről, mely miatt egy részük a Kaukázusba menekült, és ott is maradt. Második aktusként maradék részüket az Álmos vezette magyarok támadták meg északról.
A magyar-besenyő terv szerint tehát Álmos a magyarokat Belaja-folyó vidékéről Kijev városáig vezette, mely során megsarcolta a szláv településeket, és hódoltatta a Kijev védelmére felvonuló hungárusokat is. A hungárusok arra kérték Álmost, hódítsa meg Hungáriát, melynek trónjára ők politikai jogokkal bírnak. A hungárusok Attila-vérvonalába feltehetően friggyel léptették be Árpádot, Álmos fiát, illetve trónörökösként megtették őt a hungárusok (az elől harcoló katonai segédnép) vezérévé. Mivel P. magister már nem érti, ezért csúfolódásnak minősíti, hogy Árpádot hungárus fejedelemnek nevezték, ahogyan a történészeink számára is fejtörést okoz, hogy miért mondják a görög források, hogy Árpád előtt nem volt fejedelme ennek a népnek.
A Hölbling-elmélet másik érdekes eredménye, miszerint a trónöröklés a honfoglalás korában egyértelműen apáról fiúra szállt, és a fejedelmek rendszerint előre kijelölték és megeskették az előkelőket a közösen elfogadott trónörökösre, így a trónörökös általában még apja életében beiktatásra került. Továbbá Hölbling mereven elveti a kettős fejedelemség elméletét és részletesen bemutatja a magyarok állítólagos kettős fejedelemségére utaló források félreértéseit és legfőképp datálási problémáit, s ezzel együtt mindazon egyéb elméletet is, mely hatalmi viszályokkal emeli egyeduralkodóvá Álmost és Árpádot.
Hivatkozások
- ↑ Bíborbanszületett Kónsztantinosz bizánci császár (913–959) X. század közepén szerkesztett államkormányzati művében, amit az utókor a De Administrando Imperio (DAI – A birodalom kormányzásáról ) címmel látott el, Árpádot egy ízben a „Turkia [Magyarország] nagyfejedelme (μέγας Τουρχίας αρχων) ” méltósággal említi. Mintegy fél évszázaddal később Querfurti Brúnó egy Magyarországra indított levélről szólt akképp, hogy azt Gézához, „a magyarok nagyfejedelméhez (ad Ungarorum seniorem magnum)” intézték. Mivel Árpádot és dédunokáját, Gézát egyaránt a ’nagyfejedelem’ jelentésű uralkodói titulussal ruházta fel egy-egy külhoni szemlélő, ezért kézenfekvő, ha az általuk vezetett államot utólag Magyar Nagyfejedelemség néven nevezzük. Lásd: Szabados György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN 1842-5089
- ↑ Róna-Tas IV. 3. e. A bulgárok.
- ↑ Rásonyi László: Török eredetű magyar személynevek. Forrás (Kecskemét), 1983 július 78-83. old.
- ↑ Lásd a nevezett szócikkeket.
- ↑ Lásd erről: Szabados György (MTA Történettudományi Intézet): Attila-ős, a sólyomforma madár és a fehér elefánt. http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_Attila-s_a_slyomforma_madr_s_a_fehr_elefnt.pdf
- ↑ Képes Krónika – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978, Budapest, Fordította és a szövegmagyarázatokat összeállította Geréb László, 57. oldal
- ↑ A középkori magyar történeti hagyomány mesés elemei Albericus Trium Fontium krónikájának tükrében. Fons 19. (2012: 4.) 435–462.
Megjegyzések
- ↑ Annak emléke, hogy az ősi nomád népek megölték vezéreiket, mikor azok megöregedtek (A fordító megjegyzése).
Források
- ↑ Róna-Tas: Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 963 506 140 4
- Dümmerth Dezső: Emese álma – Virrasztó géniusz, összegyűjtött esszék. Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó, 1987
- Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. I.P.C. könyvek Kft., 1996
- Szabados György (MTA Történettudományi Intézet): Attila-ős, a sólyomforma madár és a fehér elefánt.
- Szabados György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/1842-5089 1842-5089]
- ↑ Kristó: Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Budapest: MTA. 1996. = Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok, 16. ISBN 9638312-36-X
Kapcsolódó szócikkek
| Előző Levedi (?) |
Magyar uralkodó 9. század közepe – 895 |
Következő Árpád |
