Sárkeresztúr
Sárkeresztúr | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Sárbogárdi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csutiné Turi Ibolya (független)[1] | ||
Irányítószám | 8125 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2496 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 53,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 119[3] m | ||
Terület | 46,75 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 00′ 09″, k. h. 18° 32′ 52″47.002419°N 18.547681°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 09″, k. h. 18° 32′ 52″47.002419°N 18.547681°E | |||
Sárkeresztúr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sárkeresztúr község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.
Fekvése
A község határa a Mezőföld Fejér megyei része, a Sárvíz mentén. Domborzati viszonyait tekintve a Sárvíz-völgytől keleti irányban enyhén emelkedő. A lejtőszerű emelkedés egészen a sárosdi határig tart. Itt húzódik az a dombél, amely a sárkeresztúri és a sárosdi határt elválasztja. Ennek a dombélnek a magassága 130-140 méter között váltakozik. A határ legmélyebb pontja 95 méter. A Nádor-csatorna melletti rész eléggé mocsaras, így esős években a földek itt terméketlenek. A községi belterületek is mély fekvésűek, s alig 97-102 méter között váltakozik a tengerszint feletti magasság.
Megközelítése
- Közúton Székesfehérvár, Sárbogárd és Szekszárd felől a 63-as főúton, Adony, Pusztaszabolcs, illetve Káloz felől a 6209-es úton lehet eljutni a településre.
- Vonattal a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalán érhető el. A településnek egy saját megállóhelye (Sárkeresztúr megállóhely), valamint egy, Abával közös vasútállomása van (Aba-Sárkeresztúr vasútállomás). (A vonalon 2009 decemberében leállt a személyforgalom, majd egy évvel később átmenetileg újraindult. 2016-os állapot szerint vonatpótló autóbuszok bonyolítják az itteni forgalmat, de csak az Abával közös vasútállomásnál állnak meg.)
Története
A Gorsiumból (Tác) Sopianaeba (Pécs) vezető egyik római főútvonal a községen haladt át, egy szakaszát légifelvételről is ismerjük a község határából. A község területén a temetődomb környékén és az Öreg utcában kerültek elő a helyi kelta bennszülött lakosságra jellemző edények, a temetődombon sírokat is találtak. A termelőszövetkezeti Homokbányában középkori sírok kerültek elő, a szemközti domb, a Zsellér-domb, ahol török kor utáni jobbágyfalut tart számon a helyi hagyomány. Kora középkori település volt Asszonyvására (másképpen Vásárd). A falu a mai Sárkeresztúrral azonos, vagy annak határában volt. 1192-ben Asonuasara, 1272-ben Wasárd változatban említik.
Sárkeresztúron egyesült a fehérvári hadi út és a Fövenyről Wasárdra vezető "nagy út". Kun László uralkodása idején a sárosdi királyi lovászok földügyben perlekedtek a vásárdi lovászokkal. Vásárdot hamarosan Székesfehérvár polgárai szerzik meg maguknak.
A község neve az alábbi változatokban fordul elő: 1405-ben Kerezthwr, majd a 15. század egészében és a 16. század elején némi alakváltozatok vannak: így Kereztur, Kerezthur, Keresthur, Kerezthwr.
A név 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; a középkori birtokosok között voltak Keresztúri nevezetűek is.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Virág Miklós (független)[6]
- 1994–1998: Virág Miklós (független)[7]
- 1998–2002: Virág Miklós (független)[8]
- 2002–2006: Virág Miklós (független)[9]
- 2006–2010: Virág Miklós (független)[10]
- 2010–2014: Csutiné Turi Ibolya (független)[11]
- 2014–2019: Csutiné Turi Ibolya (független)[12]
- 2019-től: Csutiné Turi Ibolya (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2524 | 2521 | 2555 | 2442 | 2474 | 2519 | 2496 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 20,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 13,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,6% (16,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei
- Jellemző a műkő-oroszlánokból és műkő-oszlopokból álló kerítések kombinálása kovácsoltvassal.
- Sárkány-tó,
Itt születtek, itt éltek
- Bella István költő itt született
- Bokros János költő, tanár itt született
- Ittzés Mihály zenepedagógus itt született
Források
- Sárkeresztúr története (Összeállította: Jancsó István)
Jegyzetek
- ↑ a b Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Sárkeresztúr, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)[halott link]
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sárkeresztúr Helységnévtár