Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szent Gellért-sziklatemplom szócikkből átirányítva)
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom
Rockchapel.JPG
Vallás Keresztény
Felekezet Római katolikus
(Pálos rend)
Egyházközség Budapest
Budai-Középső espereskerület
Építési adatok
Építése 1931
Felszentelés Ismeretlen
Elérhetőség
Település Budapest, XI. kerület
Cím 1114 Budapest,
Szent Gellért rakpart 1.
Elhelyezkedése
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom  (Magyarország)
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 06″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 06″, k. h. 19° 03′ 08″
Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom weboldala
Szent István király szobra a sziklatemplom előtti téren
Gellért rakpart 1. - Pálos kolostor (1934)
A templom bejárata

A Szent Gellért-sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült. Egyéb elnevezései: Barlangkápolna, Gellérthegyi-barlang, Gellérthegyi sziklakápolna, Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, Pest, Szentiván-barlang, Szent Iván-barlang, Sziklakápolna.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziklatemplom két részből áll: A felső, ősi barlangból (Szent Iván-barlang, majd utóbb Lourdes-i Barlang) és egy alsó, a hegy belsejében elhelyezkedő, mesterségesen kialakított sziklaüreg rendszerből. A hőmérséklet télen-nyáron 21°C.

1924-ben vetődött fel a sziklatemplom építésének gondolata, amikor egy magyar zarándokcsoport Lourdes-ban járt. Megalakult a „Kisegítő Kápolna Egyesület” és a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi-Barlang) Bizottság”, hogy kegyhelyet állítson Budapesten. Eredetileg a Gellért-hegy déli oldalán lévő elhagyott, rossz hírű Szent Iván-barlangot szerették volna a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később azonban a barlang természetes üregét, a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. Besnyő Jenő Gyula több társával Lengyelországban magára öltötte a pálosok fehér ruháját, és várta a visszatérést Magyarországra. A pálos rend generálisának kérésére Serédi Jusztinián esztergomi érsek mint területileg illetékes főpásztor engedélyezte a pálosok letelepedését a számukra épített Sziklakolostorban. A kalocsai érsek 1934. május 8-án harminc főből álló küldöttséggel utazott Czestochowába, és tért vissza tizennégy pálos szerzetessel, közöttük a rendfőnökkel, Przezdziecki Piusszal május 14-én.


„Másfélszázados távollét után Budán vannak a pálosok. A legmagyarabb szerzetesrend visszatérése nemcsak örömünnepe minden igaz magyarnak, de egyúttal szimbólum is, mint ahogy szimbólum az őrzésükre bízott Sziklatemplom, amelynél szilárdabb háza alig van az Úrnak. Ilyen sziklaszilárd az Istenbe, s a magyarság jövőjébe vetett hit.” (Budai Napló, 1934. május 16.)

1939-től lengyel menekültek ezrei érkeztek Magyarországra, akik nagy számban látogatták a Sziklakolostort. Mindszenty József bíboros hercegprímás többször is járt a szentélyben. Nem sokkal a sziklatemplom bezárása előtt százezer zarándok hallgatta beszédét.

1950-ben a kommunista rendszer eltörölte a szerzetesrendeket Magyarországon. 1951 húsvéthétfőjén az Államvédelmi Hatóság betört a sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A szerzeteseket egyetlen éjszaka alatt teherautókra rakták és elszállították. Voltak akiket kivégeztek, a többieket pedig koncepciós vádak alapján börtönbüntetésre ítéltek. A sziklatemplom elpusztult. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állított kivilágított fakeresztet 1951-ben ledöntötték.

Az 1960-as évek elején 1,5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. A templom helyén karsztvíz-megfigyelő állomást alakítottak ki.

A kolostort az Állami Balett Intézet kollégiumaként használták.

A Magyar Pálos Rend a kommunista rendszerek összeomlásakor 1989. augusztus 27-én a templomot és a kolostort újra megnyitotta. A pápai nuncius áldotta meg az új gránitoltárt, ami Sikota Győző tervei szerint készült. A bejáratot elzáró vastag betonfalat 1992-ben lebontották. A betonfal egy darabját a templom bejáratának jobb oldalán helyezték el emlékeztetőül a kommunista diktatúra alatti interregnumra. Gyulay Endre püspök 1992. június 6-án szentelte fel újra, az 1960-ban elfalazott Gellért-hegyi sziklatemplom külső termét.

A sziklatemplomban őrzik a pálosok egyik legértékesebb ereklyéjét: Remete Szent Pál lábszárcsontját. A templom oltára a pécsi Zsolnay-gyárban készült.

A Lengyel–Magyar Baráti Társaság 1994. május 15-én, a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulójára a Częstochowai Fekete Madonna kegyképének másolatát ajándékozta a templomnak.

Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor. Az építőmesterek e kereszt utolsó darabját pontosan azon a napon szerelték be, amelyen ötven évvel korábban ideológiai okokból lerombolták.

2008. december 3-án a Pálos Rend pápai jóváhagyásának 700. évfordulója alkalmából Erdő Péter bíboros, Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius, Izydor Matuszewski, a rend generálisa, a Püspöki Konferencia számos tagja és a pálos szerzetesek szentmisét mutattak be december 3-án az Egyetemi templomban. Ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros ünnepélyesen átadta a Gellért-hegyi sziklatemplom használati jogát – amely eddig az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéé volt – a pálos rendnek.


További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom témájú médiaállományokat.