Kisboldogasszony-templom (Budapest V. kerület)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Kisboldogasszony-templom Egyetemi templom |
|
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-Budapesti főegyházmegye |
| Egyházközség | Budapest-Belváros – Nagyboldogasszony főplébánia |
| Pap(ok) | Dr. Kuminetz Géza templomigazgató, a Központi Papnevelő Intézet felszentelt áldozópapjai is látnak el papi szolgálatot |
| Diakónus | A Központi Papnevelő Intézet felszentelt diakónusai látják el a diakónusi szolgálatot |
| Építési adatok | |
| Építése | 1715 - 1742 |
| Stílus | Barokk |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest, V. kerület |
| Cím | 1053 Budapest, Papnövelde utca 5-7. |
Az Egyetemi templom (Kisboldogasszony-templom) egy római katolikus templom Budapesten, az V. kerületben. A templom 1786 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik; előtte a pálosok központi temploma volt.. A templommal szomszédos épülettömbben működik a Központi Papnevelő Intézet, így a templom liturgikus szolgálatait az intézet papnövendékei és elöljárói látják el.
A templom legfőbb nevezetessége, hogy a szószéken állva esett össze 1927. április 1-jén Prohászka Ottokár volt székesfehérvári püspök. Emlékére minden év április 1-jén a székesfehérvári megyés püspök mutat be szentmisét.
Története [szerkesztés]
Az egykori pálos templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. századbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben. 1686, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre a pálosok, amikor az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal megvásárolták. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715 és 1742 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. A külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, szószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett.
Berendezés [szerkesztés]
A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll. Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A főoltár Mária születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve, freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai. A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Lipót Antaltól származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.
