Pristina
| Pristina | |||
 | |||
| Balról jobbra: Panorámakép, Toronyóra, Skanderbeg Tér, Nemzeti Könyvtár, Újjászületés Emlékmű, Parlament, Nemzeti Múzeum és egy esti panorámakép | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Koszovó | ||
| Körzet | Pristina körzet | ||
| Polgármester | Shpend Ahmeti | ||
| Irányítószám | 10000 | ||
| Körzethívószám | 38 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 198 897 fő (2011)[1] | ||
| – elővárosokkal | 550 000 fő | ||
| Népsűrűség | 661 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 652 m | ||
| Terület | 854 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′Koordináták: é. sz. 42° 40′, k. h. 21° 10′ | |||
| Pristina weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pristina témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Pristina (albánul Prishtinë / Prishtina; szerbül: Приштина / Priština) Koszovó fővárosa, egyben legnépesebb települése. Az ENSZ ellenőrzése alatt áll.
A város Koszovó kulturális, ipari és irányítási központja, székhelye a Pristinai Egyetemnek, valamint itt van Koszovó egyik legtöbbet használt repülőtere, a Pristina nemzetközi repülőtér.
Népessége
A becslések szerint a városnak közel 500 ezer lakosa van, ezek többsége albán nemzetiségű, emellett laknak még itt szerbek, bosnyákok, cigányok is.
Történelem
Milutin (1282-1321) szerb király székhelye volt a város, a középkorban. 1389. június 28-án itt zajlott a rigómezei csata, amely a szerbek vereségével végződött. A főváros ezután egészen 1459-ig Szendrő vára volt.
A török időkben a Koszovói vilajet része volt. 1880-as években kiépítik a Szaloníki-Mitrovica vasutat, amelynek egyik állomása lett a város.
1912-ben Szerbia része lett. Az első világháborúban 1914-ben osztrák–magyar csapatok szállták meg és csak 1918-ban került vissza Szerbiához.
A második világháború idején Albánia része lett, így Olaszország megszállása alá került. 1943-ban az olasz csapatok helyére németek érkeztek. 1944-ig, a jugoszláv partizánok megérkezéséig az ő fennhatóságuk alá tartozott. A kommunista Jugoszlávia idején ismét Szerbia része, 1964-től a Koszovói Autonóm Köztársaság fővárosa volt. 1989-ben Slobodan Milošević megszüntette a tartomány autonómiáját és Szerbiához csatolta. 2008. február 17-től az önálló és független Koszovó fővárosa lett.
A 2015 elején kirobbant politikai válság után sokan hagyták el a várost és menekültek Európa több országába.[2]
Éghajlata
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 15,8 | 20,2 | 26,0 | 29,0 | 32,3 | 36,3 | 39,2 | 36,8 | 34,4 | 29,3 | 22,0 | 15,6 | 39,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,4 | 5,5 | 10,5 | 15,7 | 20,7 | 23,9 | 26,4 | 26,7 | 23,1 | 17,1 | 10,1 | 4,1 | 15,6 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,3 | 1,1 | 5,0 | 9,9 | 14,7 | 17,8 | 19,7 | 19,5 | 15,9 | 10,6 | 5,1 | 0,4 | 9,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,9 | −2,8 | 0,2 | 4,2 | 8,5 | 11,4 | 12,5 | 12,3 | 9,4 | 5,0 | 0,9 | −3,1 | 4,5 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −27,2 | −24,5 | −14,2 | −5,3 | −1,8 | 0,5 | 3,9 | 4,4 | −4,0 | −8,0 | −17,6 | −20,6 | −27,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 39 | 36 | 39 | 49 | 68 | 60 | 52 | 44 | 42 | 45 | 68 | 56 | 598 |
| Havi napsütéses órák száma | 70 | 96 | 143 | 184 | 227 | 246 | 299 | 289 | 225 | 173 | 96 | 70 | 2118 |
| Forrás: Republic Hydrometeorological Service of Serbia | |||||||||||||
Média
A város Koszovó médiacentruma is. Itt vannak az ország rádiós és televíziós központjai: az RTK, a Radio Kosova, a Radio Blue Sky, a TV 21 és a KTV.
Újságok
Koha Ditore, Zeri, Bota Sot, Epoka e Re, Kosova Sot, Express és Lajmi.
Látnivalók
- Emin Giku néprajzi múzeum
- Llapit (Lap) mecset
- Sultan Mehmet II al-Fātih mecset (18. század)
- Nagy Hammam (Nagy fürdőház) (15. század)
- Jasār Pasa mecset (1834)
- Gračanica szerb kolostor (Pristinától 10 km-re délre)
Oktatás
Pristinai egyetem, amely 1970-ben alakult a legmagasabb fokú oktatási intézmény Koszovóban. 13 kara van. Pristinában tudományos és művészeti akadémia is működik.
Politika
Ismet Beqiri, a polgármester a legnagyobb koszovói (albán) párt, az LDK tagja. Koszovó parlamentje is a városban van.
Testvérvárosok
Jegyzetek
- ↑ Municipal Profile 2018 –Prishtinë/Priština Region (angol nyelven). Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, 2018. (Hozzáférés: 2023. március 28.)
- ↑ Szerbiában is koszovói menekültek tömegére csaptak le. HVG, 2015. február 6.
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
 Megyei jogú városok Koszovóban | ||
|---|---|---|
 | ||
 | Országok | Amszterdam · Andorra la Vella · Ankara · Athén · Baku · Bécs · Belgrád · Berlin · Bern · Brüsszel · Budapest · Bukarest · Chișinău · Dublin · Helsinki · Jereván · Kijev · Koppenhága · Lisszabon · Ljubljana · London · Luxembourg · Madrid · Minszk · Monaco · Moszkva · Nicosia · Asztana · Oslo · Párizs · Podgorica · Pozsony · Prága · Pristina · Reykjavík · Riga · Róma · San Marino · Stockholm · Szarajevó · Szkopje · Szófia · Tallinn · Tbiliszi · Tirana · Vaduz · Valletta · Varsó · Vatikánváros · Vilnius · Zágráb |
|---|---|---|
| Egyéb területek | Chinvali · Douglas · Episzkopi · Gibraltár · Kariész · Longyearbyen · Mariehamn · Saint Helier · Saint Peter Port · Sztepanakert · Szuhumi · Tiraspol · Tórshavn | |
