Ugrás a tartalomhoz

Királyhágó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 12:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Királyhágó (Bucea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKörösfeketetó
Rangfalu
KözségközpontKörösfeketetó
Irányítószám407441
SIRUTA-kód57181
Népesség
Népesség632 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″46.949130°N 22.694811°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 57″, k. h. 22° 41′ 41″46.949130°N 22.694811°E
Királyhágó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhágó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Királyhágó (1899-ig Bucsa, románul Bucea) falu Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

Bánffyhunyadtól 33 km-re északnyugatra, a Király-hágó alatt, Csucsától nyugatra, a Sebes-Körös jobb partján fekszik.

Története

Királyhágó nevét 1808-ban említették először az oklevelek Bucsa néven.

Mivel korábban a NagyváradKolozsvári út Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt és a tavaszi áradások az utat veszélyeztették, 1780-tól Bucsától kezdve a hegynek felfelé Nagybáród irányába új utat építettek. II. József még trónörökös korában járt itt és az új utat az ő személyéhez kapcsolták. Más magyarázat szerint erre húzódott a királyi tulajdonban levő gyepűelve. A hágó magassága 582 m.

A Király-hágó alatti településen 1791-ben épült ortodox fatemplom található. A falut más néven Bucsának is hívják.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „...158 óhitű lakossal, anyatemplommal. Sovány kősziklás határ. Sok erdő. Birják Eördög és Bagossy családok.”

1910-ben 924 lakosából 78 magyar, 114 szlovák, 731 román volt. Ebből 136 római katolikus, 29 református, 725 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.

Nevezetességek

Királyhágói kilátás

Jegyzetek