Hámor (település)
Hámor | |
Közigazgatás | |
Település | Miskolc |
Városhoz csatolás | 1950 |
Korábbi rangja | község |
Irányítószám | 3517 |
Népesség | |
Teljes népesség | 270 fő (2011. okt. 1.)[1] |
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[2] |
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[2] |
Földrajzi kistáj | Déli-Bükk[2] |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 06′ 23″, k. h. 20° 37′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 23″, k. h. 20° 37′ 41″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hámor témájú médiaállományokat. |
Hámor 1950-ben Miskolchoz csatolt, egykori község. A Szinva völgyében, a 2505-ös közút déli oldalán található. Hámor tulajdonképpen hét különböző részből, Alsóhámorból, Felsőhámorból, Jávorkútból, Lillafüredből, Ómassából, Újmassából és szentléleki pálos kolostorromokból állt, melyek a Bükk-vidék erdős-hegyes területén nagy kiterjedésű, Diósgyőrtől egészen Bánkútig húzódó határa által körülölelve helyezkedtek el. A teljes külterülete a Bükki Nemzeti Parknak a része.
Híres hámoriak
- Herman Ottó természettudós, „az utolsó magyar polihisztor”
- Szűcs Sámuel jogász, helytörténész, Herman Ottó sógora, a Bükk egyik népszerűsítője
Itt születtek
- Soltész István kohómérnök, vállalati vezető, ipari miniszter.
- Hevessy József, debreceni polgármester
- Vadas Jenő erdőmérnök, tanár
Látnivalók
Alsó-Hámor
Felső-Hámor
(A település nagyon közel, néhány méterre van Lillafüredtől)
- Herman Ottó nyaralója (Pele-lak) (Lillafüred) és sírja (Felsőhámor),
- a Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom (Felsőhámor),
- a 2505-ös közút sziklaalagútja.
- Kohászati Múzeum
- Lillafüredi-vízesés és Anna-mésztufabarlang
- a LÁEV Lillafüred nevű megállója és alagútjai
- Hámori mászófal
- Palotaszálló
- Hámori-tó
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. április 20.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8