Pálos kolostor (Bükkszentlélek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1934-es ünnepség
A kolostor romjai légifelvételen
A kolostor romjai légifelvételen

A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék kolostorrom a Bükkben.

A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen. Ómassáról meredek úton, az ún. Szuszogó ösvényen lehet följutni a kolostor romjaihoz. Némi ereszkedővel találhatott a középkor embere is a közeli forrásoknál (Mária-forrás, Ámor-forrás) vizet. A Szentlélek tiszteletére szentelt kolostorról kapta a terület ma használatos nevét (Bükkszentlélek). A templom falai ma is magasan állnak, a rendház falainak jelentős maradványaival. A templom egyhajós, szentélye sokszögzáródású. Hossza 20,5 m szélessége 9,5 méter.

1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére. A 14–15. században egymás után kaptak a királyi adományokat a szerzetesek. János király 1530-ban még megerősített egy adománylevelet, de 1540 körül már világiak kezére jutottak a birtokaik, s az elszegényedett kolostor elnéptelenedett. Az 1739-ben Diósgyőrbe visszatelepülő pálos szerzetesek már nem vállalkoztak a rommá vált monostor újjáépítésére.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]