Eszperantó Világkongresszus
Az Eszperantó Világkongresszus (eszperantóul: Universala Kongreso de Esperanto, röviden UK) a legnagyobb hagyományokkal rendelkező nemzetközi eszperantó találkozó, amelynek története több mint száz évre nyúlik vissza. A kongresszust 1905 óta a világháborúk kivételével minden évben megrendezték. Az 1920-as évek óta az Eszperantó Világszövetség rendezi.
E rendezvényeken átlagosan mintegy 2000-en vesznek részt (a II. világháború után a létszám helyszíntől függően 800 és 6000 között változott). Átlagosan kb. 60 ország képviselteti magát. Általában július utolsó hetében vagy augusztus első hetében kerül rá sor, szombattól szombatig (azaz összesen 8 napig).
1980-ig Európában és az Egyesült Államokban tartották a gyűlést, kivéve 1965-öt, amikor Japán volt a helyszíne. 1980 után Brazília, Kanada, Chile, Kuba, Dél-Korea, Ausztrália és Izrael adott még helyet a rendezvénynek. 2012-re Vietnamot jelölték ki vendéglátó országnak, 2014-re pedig Chilét. – Magyarország (azon belül Budapest) eddig három ízben szervezte meg a kongresszust: 1929-ben, 1966-ban és 1983-ban: az utóbbi a harmadik legnagyobb létszámú volt a rendezvény történetében (az 1987-es varsói és az 1923-as nürnbergi után), közel 5000 résztvevővel.
Ifjúsági megfelelője a Nemzetközi Ifjúsági Kongresszus (Internacia Junulara Kongreso, röviden IJK), amelyet 1938 óta rendeznek meg.
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A 2012-re tervezett Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A 2011-es Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A 2010-es Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A 2009-es Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A 2008-as Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A 2007-es Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A 2006-os Universala Kongreso de Esperanto honlapja
- A Világkongresszus képei a Bildarchiv Austria gyűjteményben
Ez a szócikk részben vagy egészben a World Congress of Esperanto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

