Montréal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Montreál szócikkből átirányítva)
Montréal[1]
VuedeMontreal.jpg
a város látképe
Montréal[1] címere
Montréal[1] címere
Montréal[1] zászlaja
Montréal[1] zászlaja
Becenév: MTL, 5-1-4, Mount Real, Real City
Mottó: Concordia Salus („jólét a harmónia révén”)
Közigazgatási adatok
Ország  Kanada
Tartomány Québec (tartomány)
Rang város
Alapítás éve 1642
Polgármester Gérald Tremblay
Irányítószám H
Körzethívószám 514 és 438
Testvértelepülései Jereván, Sanghaj, Lyon, Párizs, Lucknow, Hirosima, Manila, Buszan
Népesség
Népesség 1 649 519 fő (2011)
Népsűrűség 4439 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 6 - 233 m
Terület 1677[2] km²
Időzóna UTC -5, nyáron UTC -4
Elhelyezkedése
Montréal[1] (Kanada)
Montréal[1]
Montréal[1]
Pozíció Kanada térképén
é. sz. 45° 30′, ny. h. 73° 35′Koordináták: é. sz. 45° 30′, ny. h. 73° 35′
Montréal[1] weboldala

Montréal[1] (franciául: Montréal, angolul: Montreal, Hanganyag [mɔ̃ʁeˈal]?* francia kiejtése, Hanganyag /ˌmʌntriˈɑːl/?* angol kiejtése[3]) Kanada második legnagyobb városa és Québec tartomány legnagyobb városa. Párizs után a második legnagyobb francia nyelvű város a nyugati világban.[4][5] A városban továbbá jelentős angol nyelvű kisebbség is él.

A város az azonos nevű szigeten található az Ottawa és a Szent Lőrinc-folyó torkolatánál.

Magában Montréalban 2006-ban 1 620 693 fő élt, de a környéken kétszer ennyien. Az agglomeráció 75 szigetből áll, amelyek közül Montréal a legnagyobb.

Montréalban rendezték meg az 1967-es világkiállítást és az 1976. évi nyári olimpiai játékokat.

A város a központja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek és számos egyéb nemzetközi szervezetnek is.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Montréal név valószínűleg a Mont-Royal névből származik, amely királyi hegyet jelent.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy havas montréali utca 2003 decemberében

Montréal Québec tartomány déli részén fekszik 275 km-re Québec várostól és 167 km-re Ottawától. Két folyó veszi körül a várost, az Ottawa-folyó és a Szent Lőrinc-folyó. Montréal legmagasabb pontja a Mont Royal domb, ami 233 méter magas.

A városi kikötő a Szent Lőrinc-folyón átmenő tengeri út - a Nagy Tavak és az Atlanti óceán között halad - egyik vége (Voie maritime du Saint-Laurent).[6] Montréal szigetén található a Mont Royal hegy három csúccsal.

Montréal a központja Montréal-metropolisznak (Communauté métropolitaine de Montréal). A várostól északra fekszik Laval, keletre Repentigny, délre Longueuil, Saint-Lambert, Brossard; nyugatra több kisebb település. A városban több anglofón enklávé is található: Westmount, Montréal-Quest, Hamstead, Côte Saint-Luc, Mont-Royal; továbbá van egy frankofón enklávé is: Montréal-Est.[7]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montréal ősszel

Montréalban több éghajlati terület jellemzője megfigyelhető, köztük a legjelentősebb a kontinentális éghajlat (Köppen-féle klasszikus éghajlatosztályozás Dfb).[8] Csapadékban bővelkedik: 2,25 méter hó és 900 mm eső esik évente. A statisztikák szerint a nyár nagyon csapadékos, de ugyanakkor ilyenkor süt a legtöbbet a Nap.

A leghidegebb hónap a január, amikor akár -15 °C is lehet, mivel nagyon szeles ez a hónap. A legmelegebb hónap a július, 26,3 °C is lehet.

A város időjárás-rekordjai: 1957. január 15-én -37,8 °C-ot mértek. Ez volt a város történetében a leghidegebb, míg a legmelegebbet, 37,6 °C-ot 1975. augusztus 1-jén mérték.[9]

Montréal éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 13,9 15,0 25,6 30,0 33,9 35,0 35,6 37,6 33,5 28,3 21,7 18,0 37,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −5,7 −3,9 2,2 10,7 19,0 23,6 26,2 24,8 19,7 12,7 5,3 −2,2 11,1
Átlaghőmérséklet (°C) −10,2 −8,4 −2,3 5,7 13,4 18,2 20,9 19,6 14,6 8,1 1,6 −6,3 6,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −14,7 −12,9 −6,7 0,6 7,7 12,7 15,6 14,3 9,4 3,4 −2,1 −10,4 −1,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) −37,8 −33,9 −29,4 −15,0 −4,4 0,0 6,1 3,3 −2,2 −7,2 −19,4 −32,4 −37,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 78 62 74 78 76 83 91 93 93 78 93 81 979
Havi napsütéses órák száma 102 124 159 173 230 246 274 241 175 140 86 80 2029
Forrás: Environment Canada[9]


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montréál már 1535 előtt is lakott volt, hiszen az indiánok Hochelaga (Hódok gátja) nevű települését Jacques Cartier már itt találta, ekkor hozzávetőlegesen 3500 lakosa volt. Cartier I. Ferenc francia király nevében birtokba vette a sziget, melynek a közepén egy hegy emelkedik valószínű e két elem kombinációjaként jött létre a neve is, „Mount Royal” azaz „Királyi hegy”. 1611-ben kereskedelmi állomást létesítettek itt, ekkorra az indiánok már elhagyták a települést. A várost Paul de Chomedey alapította 1642-ben, a telepesek a kapott földet a zord időjárás és az indián támadások közepette próbálták művelni. Montréal több családja vissza tudja vezetni eredetét a telepes időkig. A település szépen fejlődött, s Montal a nyugat kapujává vált. 1720-ban út épült Montréal és Québec között, így rendszeres postaszolgálatot is tudtak működtetni. Az angolok 1760-ban foglalták el a várost, 1775-ben hét hónapig amerikai megszállás alatt állt a város. 1784-ben itt alakult a North West Company a Hudson’s Bay Company legnagyobb szőrmekereskedő vetélytársa, melyet 1821-ben magába olvasztott az erősebb előd. 1853-ban, a hatalmas tűzvészt követő évben megindult a rendszeres hajóforgalom Liverpool, s így Európa és Montréal között. 1959-ben nyílt meg a hajózható vízi út, a Szent Lőrinc-víziút Kanada és az Egyesült Államok közös vállalkozásaként, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Nagy-tavak legtávolabbi végével, 3768 km hosszúságban. Ennek köszönhetően Montréal, bár 1600 km-re van az Atlanti-óceántól, Kanada egyik legnagyobb tengeri kikötőjének számít. Forgalmának több mint 60 százalékát tengerentúli kikötőkből származik és oda irányul, elsősorban európai, közel-keleti és afrikai kikötőkből. Montréalban a lakosság kétharmada franciául beszél, a város Párizs után a második legnagyobb francia város. 1967-ben itt tartották a világkiállítást, 1976-ban pedig a nyári olimpiai játékokat rendezték itt.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanács épülete (Hôtel de ville)

Városi tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi tanács (conseil de ville) 64 főből áll (45 tanácsos és 19 körzeti vezető). A törvényeket ő készíti elő és ő hozza meg.

Kerületi tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 19 körzeti tanács (conseils d’arrondissement) van, amelyet a körzeti vezető képvisel a városi tanácsban. Ez a tanács határozza meg a körzettel kapcsolatos törvényeket, vitatja meg a kérdéseket.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montréal kerületei

Montréalban 19 kerület található, ezek:

  • Ahuntsic-Cartierville
  • Anjou
  • Côte-des-Neiges–Notre-Dame-de-Grâce
  • Lachine
  • LaSalle
  • Le Plateau-Mont-Royal
  • Le Sud-Ouest
  • L'Île-Bizard–Sainte-Geneviève
  • Mercier–Hochelaga-Maisonneuve
  • Montréal-Nord
  • Outremont
  • Pierrefonds-Roxboro
  • Rivière-des-Prairies–Pointe-aux-Trembles
  • Rosemont–La Petite-Patrie
  • Saint-Laurent
  • Saint-Léonard
  • Verdun
  • Ville-Marie
  • Villeray–Saint-Michel–Parc-Extension

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montréal lakosságának alakulása
év lakosság (fő)
1801. 9 000
1811. 13 300
1821. 18 767
1831. 27 297
1841. 40 356
1851. 57 715
1861. 90 323
1871. 107 225
1881. 140 747
1891. 216 650
1901. 267 730
1911. 467 986
év lakosság (fő)
1921. 618 506
1931. 818 577
1941. 903 007
1951. 1 036 542
1961. 1 257 537
1971. 1 214 532
1981. 1 018 609
1991. 1 017 666
1996. 1 571 630
2001. 1 617 680
2006. 1 637 563
Izvor : Grad Montréal

Montréal metropoliszban 3 635 733 ember élt 2005-ben a kanadai statisztikai hivatal szerint. Lakosságát tekintve Amerika 30., míg a világ 77. legnagyobb metropolisza. Montréal városban kb. másfél millió fő él.

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Otthon használt nyelv
Montréal metropoliszban (CMA)
1996.[10] 2001.[11] 2006.[12]
Francia 71,2% 72,1% 70,5%
Angol 19,4% 18,5% 18,5%
Egyéb nyelvek 13,4% 13,1% 14,6%

A lakosság 68,8%-ának anyanyelve a francia, míg 18,9%-ának sem a francia, sem az angol nem anyanyelve és 12,3%-ának az angol.

A migráció miatt a városban olaszul, németül, portugálul, spanyolul, görögül, románul, jiddisül, arabul, hindiül és kínaiul is beszélnek.

Migráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kanadai Statisztikai Hivatal szerint a lakosság többsége Európából származok, azonbelül is francia, ír, angol és olasz területekről.[13] A négy legnagyobb etnikum 2001-ben a városban: kanadai (több generáción keresztül az országban él) 55,7% (1 885 085 fő), francia 26,6% (900 485), olasz 6,6% (224 460 fő) és ír 4,7% (161 235).

Egyéb kisebbségek:[14]

Kínai negyed Montréalban
  • fehérek : 2 998 145 (83,5%)
  • feketék : 169 065 (4,7%)
  • arabok : 98 885 (2,8%)
  • latin-amerikaiak : 98 885 (2,1%)
  • kínaiak : 72 015 (2%)
  • Indiai szubkontinensről érkezők: 70 615 (2%)
  • délkelet-ázsiaiak : 44 965 (1,3%)
  • fülöp-szigetekeiek: 23 510 (0,7%)
  • nyugat-ázsiaiak : 14 520 (0,4%)
  • koreaiak : 4 665 (0,1%)
  • japánok: 2 985 (0,1%)

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Notre-Dame de Montréal Bazilika

Montréalban több templom is található, emiatt a 19. században a 100 tornyú városnak is hívták. A lakosság 84%-a keresztény, azonbelül a többség római katolikus.

További kisebb vallások: iszlám, hinduizmus, zsidók, buddhizmus.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montréal az 1970-es évekig az ország legfontosabb városa volt gazdaságilag, amit később Toronto vett át. A 21. században a város ipari és kereskedelmi központ, ugyanakkor fontos kikötő is. A Nagy Tavak vidékén a második ipari központ, emiatt Kanada egyik fontos közlekedési csomópontja is.

A legfontosabb ipar a városban a telekommunikáció, az aeronautika, a videojátékok, a faipar, a textilipar, a dohányipar. A legfontosabb ipari cégek: Bombardier, Hydro-Québec, BCE, Power Corporation, Kanadai Nemzeti Vasúttársaság, Banque Nationale du Canada, Air Canada, Alcan, SNC-Lavalin, Saputo, CGI, Quebecor, Domtar és Métro Richelieu.

Montréalban található tőzsde is, melyek nevei Bourse de Montréal és NASDAQ Canada. A város a központja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek és számos egyéb nemzetközi szervezetnek is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tam-tams du mont Royal

Montréalban évente számtalan fesztivált rendeznek meg, a többségét nyáron. Az egyik legismertebb fesztivál a Nemzetközi jazzfesztivál, a Francofolie és a Komédia-Fesztivál. A jazzfesztivál idején több utcát is lezárnak a közlekedés elől.

Tam-tams du mont Royal spontán megrendezett esemény, amelyet nyáron rendeznek egy napos vasárnapon.

Múzeumok és színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi művészeti központ a Place des Arts, amely a Kortárs Művészetek Múzeumában található ill. abban a pár színházban, amelyek a városban találhatók: Montréali Opera és Montréali Szimfonikus Zenekar.

Montréalban több történeti és archeológiai múzeum is található. A Mosoly-Múzeumban rendezik meg a Mosoly-napot.

A legismertebb színházak a Théâtre Saint-Denis, a Théâtre du Rideau Vert és a Théâtre du Nouveau Monde.

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

George-Étienne Cartier-emlékmű

A városban található emlékek mint az angol nyelvű, mind a francia nyelvű lakosok számára készült. A Ville-Marie társaság a Youville-téren állított fel emlékműveket.

A városban két francia vizsgáló háza is megtalálható. Antoine Laumet, aki Detroit városát alapította és René Robert Cavelier de La Salle, aki a Mississippi-t vizsgálta.

Zöld területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban több száz park ill. egyéb zöld terület van. A legismertebb park a Mont-Royal, amelyet 1876-ban hoztak létre és 2 km². A terveket az amerikai Frederick Law Olmsted készítette a new york-i Central Park alapján.

Mont Royal Park keleti oldala
Lafontaine Park tava
  • Fontosabb parkok:
    • Park Mont-Royal (1,90 km²)
    • Park Jean-Drapeau (2,09 km²)
    • Park René-Lévesque (0,14 km²)
    • Saint-Michel komplexum (1,92 km²)
    • Parc des Rapides (0,30 km²)
    • Park Jarry (0,36 km²)
    • Promenade Bellerive (0,22 km²)
    • Park Lafontaine (0,36 km²)
    • Park Angrignon (0,97 km²)
    • Park Maisonneuve (0,63 km²)
  • Nemzeti Parkok :
    • Cap Saint-Jacques (2,88 km²)
    • Île-de-la-Visitation (0,34 km²)
    • Pointe-aux-Prairies (2,61 km²)
    • Île Bizard (2,01 km²)
    • Bois-de-Liesse (1,59 km²)
    • Anse-à-l’Orme (0,88 km²)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Windsor-pályaudvar

Montréal fontos közlekedési csomópont. Egy 2003-as felmérés szerint a lakosság 33%-a használja a munkába menet a tömegközlekedési eszközöket, 52,5%-a autóval, 8,2%-a gyalog megy.[15]

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban két nemzetközi reptér található.

  • Pierre-Elliott-Trudeau Reptér
  • Mirabel Reptér

Metró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Henri-Bourassa-állomás

A metróhálózat 66 km hosszú és 68 állomással rendelkezik. Naponta 700 ezer fő utazik ezzel a közlekedési eszközzel. Montréal szigetén közlekedik a Szent Lőrinc folyó és Laval város között.

A metrót 1966-ban adták át a következő évi világkiállítás miatt. Ez volt az első metró a világon, amely gumikereken közlekedik és a Michelin és a RATP tervezték őket.

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

vasúti hálózatok a városban

Számos gyorsvonat van Montréalban, amelyek a Toronto-Montréal ill. Québec-Montréal között közlekednek. Az Amtrak az USA és Montréal között közlekedik.

5 elővárosi vonal van, ezek:

  • Montréal/Dorion–Rigaud ;
  • Montréal/Deux-Montagnes ;
  • Montréal/Blainville–Saint-Jérôme ;
  • Montréal/Mont-Saint-Hilaire ;
  • Montréal/Delson–Candiac.

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montréal szigetén több autópálya is található

  • 10-es autópálya
  • 13-as autópálya
  • 15-ös autópálya
  • 20-as autópálya
    • 520-as autópálya
    • 720-as autópálya
  • 25-ös autópálya
  • 40-es autópálya (Transkanadai autópálya)

A 25-ös autópálya Lavalon halad keresztül és Montréal szigetére az új hídon keresztül lehet menni.[16].

Az autóbusz-hálózat kiterjedt. 169 nappali és 20 éjszakai járat van. Az első autóbuszjáratot 1919. november 20-án indult el.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A montréali kikötő a sziget délkeleti részén található és Vancouver után a második legfontosabb kikötő Kanadában. A kikötő a kis hajóktól kezdve az óceánjárókig mindenféle hajót képes befogadni.

2005-ben több, mint 35 ezer utazó és 19 millió tonna áru érkezett a városba.[17].

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Montréali Québec Egyetem tornya
McGill Egyetem

A városban négy egyetem található és Észak-Amerikában Montréal városában tanul a legtöbb egyetemista. 100 főre jutó egyetemisták száma 4,38 fő, míg Boston egy századdal lemaradva 4,37 fő.

Francia nyelvű egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban két francia nyelvű egyetem van. A tartomány egész területéről érkeznek hallgatók az egyetemekre.

A Montréali Egyetem (Université de Montréal vagy UdeM) a tíz közül az egyik legnagyobb kanadai egyetem, a legfontosabb a tartományban. Ez az első francia nyelvű egyetem Montréalban és a második a világon, a Sorbonne után. Az egyetem karai:

  • HEC Montréal
  • École polytechnique de Montréal
  • Centre hospitalier de l'Université de Montréal (CHUM)

A Montréali Québec Egyetem (Université du Québec à Montréal vagy UQAM) a Québec Egyetem tagja. Karai:

  • École de design (UQAM)
  • École de langues (UQAM)
  • École supérieure de mode de Montréal (UQAM)
  • École de technologie supérieure (UQ)
  • École nationale d'administration publique (UQAM)
  • Institut national de la recherche scientifique (UQ)

Angol nyelvű egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két angol nyelvű egyetemre az USA-ból is érkeznek diákok, akik Montréal Ville-Marie és Notre-Dame-de-Grâce városrészeiben laknak.

Concordia Egyetem hivatalosan kétnyelvű intézmény. Az egyetem új épületét a 21. század elején kezdték el építeni.

McGill Egyetem (McGill University) az ország egyik legrégebbi egyeteme és a Times Higher Education Supplement szerint a legjobb egyeteme is.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpiai stadion
2005-ös úszó világbajnokság

A város legkedveltebb sportja a jéghoki. Montréal Canadiens egy első osztályú klub, amely eddig 24 alkalommal vihette haza a Stanley-kupát, 11-szer több alkalommal, mint a Toronto.

A baseball is kedvelt játék Montréalban. 1960-ig a Royaux de Montréal volt a legsikeresebb városi klub. Expos de Montréal klub 1969 óta játszik a városban. Ez a klub 37 év után, 2005-ben Washingtonba telepedett át és a nevét Washington Nationals-ra változtatta át.

Az Alouettes de Montréal kanadai labdarúgócsapat a városban tevékenykedik. Két stadionban a Percival-Molson és az Olimpiai Stadionban játszik.

Az elsőligában (United Soccer Leagues) játszó Impact de Montréal labdarúgócsapat a Saputo-stadionban játszik. 2007-ben az U20-as világbajnokságot az Olimpiai Stadionban rendezték meg.

A városban található a Circuit Gilles Villeneuve Forma-1-es pálya, amelyen 1982 és 2008 között rendeztek versenyt. A pálya a Notre-Dame-szigeten található.

Montréal rendezte az 1976. évi nyári olimpiai játékokat.

Partnertelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gregory B. Gallagher. Útitárs Top 10 - Montreal és Québec. Panemex Kiadó. ISBN 9639825130 (2008) 
  • Fehérdy Iván. Montreal. Panoráma Kiadó (1975) 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Montreal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Montréal című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Montréal a Mont-Royalról

Magyarok Montréalban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sipos Péter, a Hungária együttes egykori basszusgitárosa
Orosz József újságíró

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b FNB71>71/662. (2010.VI.21.) FNB. Áf. „A Földrajzinév-bizottság úgy foglal állást, hogy az érettségi vizsga követelményeihez tartozó névanyag nyelvileg és helyesírásilag a következő formában helyes: ..., Montréal,...”
  2. Population and dwelling counts, for Canada, provinces and territories, and census subdivisions (municipalities), 2006 and 2001 censuses - 100% data. Statistics Canada, 2006 Census of Population, 2007. március 13. (Hozzáférés: 2007. március 13.)
  3. /ˌmʌntriˈɑːl/ a helyi angol kiejtés szerint lehet /ˌmʌntriˈʌl/ vagy /ˌmɒntriˈɔːl/.
  4. LIVING IN CANADA: MONTREAL, QUEBEC. Abrams & Krochak - Canadian Immigration Lawyers. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  5. Participatory Democracy: Prospects for Democratizing Democracy. Montreal; New York: Black Rose Books (2005). ISBN 1551642247,1551642255 (paperback). Hozzáférés ideje: 2009. június 5. 
  6. The St. Lawrence River (engleski nyelven). Great Canadian Rivers, 2007
  7. Découpage du territoire montréalais en 2006 (francuski nyelven) (PDF). Montréal en statistiques. Ville de Montréal, 2006
  8. Canadian Climate Normals 1971-2000. (Hozzáférés: 2006. december 18.)
  9. ^ a b Canadian Climate Normals 1971-2000. (Hozzáférés: 2006. december 18.)
  10. (franciául) Institut de la statistique du Québec: Tableau 2 - Langue maternelle et langues parlées à la maison, connaissance des langues officielles, 1996, 1991 et 1986 - Régions métropolitaines de recensement (PDF)
  11. Language Spoken Most Often at Home (8), Language Spoken at Home on a Regular Basis (9), Sex (3) and Age Groups (15) for Population, for Canada, Provinces, Territories, Census Metropolitan Areas 1 and Census Agglomerations, 2001 Census - 20% Sample Data. Statistics Canada, 2001 Census of Population
  12. Population by language spoken most often at home and age groups, 2006 counts, for Canada and census metropolitan areas and census agglomerations – 20% sample data
  13. Statistique Canada.
  14. Profils des communautés de 2006 - Région métropolitaine de recensement/Agglomération de recensement: Montréal (RMR)
  15. Moyens de déplacement domicile - travail
  16. (franciául)Communiqué du gouvernement sur l’autoroute 25
  17. (franciául)Stranica Montréalske luke
  18. Sister Towns - MONTREAL. International Cooperation. Yerevan Municipality
  19. Window of Shanghai. Humanities and Social Sciences Library. McGill University, 2008
  20. Partner cities of Lyon and Greater Lyon. Grad Lyon
  21. Mairie de Paris: Les pactes d'amitié et de coopération
  22. mastindia.com: Little India Montreal!
  23. Sister City: The City of Montreal. International Relations Division, International Peace Promotion Department. Grad Hirošima, 2001
  24. Manila-Montreal Sister City Agreement Holds Potential for Better Cooperation. Filipini
  25. Busan News-Efforts increased for market exploration in N. America. Community > Notice

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Montréal témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a montréal címszót a Wikiszótárban!