Betlenfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 21:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Betlenfalva (Betlanovce)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásIglói
Rangközség
PolgármesterBeata Kopčáková
Irányítószám053 15
Körzethívószám053
Forgalmi rendszámSN
Népesség
Teljes népesség744 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség67 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság546 m
Terület10,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 50″, k. h. 20° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 50″, k. h. 20° 23′ 24″
Betlenfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Betlenfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Betlenfalva (szlovákul Betlanovce, németül Betlensdorf) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Poprádtól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

"Betlema" földjét 1260-ban[2] említik először. A Bethlenfalvi család ősi fészke, első okleveles említése "villa Bethleem" néven 1311[3]-re datált. A család egyéb szepességi birtokokkal (Miklósfalva, Édesfalva, Pikfalva, Istvánfalva, Kromló stb.) is rendelkezett, a vármegye igazgatásában századokon át tevékenyen részt vett. 1430-tól Thurzó György nevezte magát Betlenfalva urának, ősei az említett Bethlenfalvi, szepesi X lándzsás családból származtak. A Thurzók Közép-Európa jelentős nyersanyag-kereskedőivé léptek elő, melyet az augsburgi Fuggerekhez kapcsolódó családi szálak is hatékonyan segítettek. A falu határában állt a 13. században épített Marcell-vár, a 15. században a husziták egyik fő tábora, ahonnan vezérük, Axamit Péter vezetésével intéztek támadásokat a környéken. A várat a husziták távozása után Lőcse város tanácsa romboltatta le. 1564 és 1568 között Faigel Péter, akinek felesége a Thurzó családból származott építtetett reneszánsz kastélyt. A kastély egykor megyegyűlések színhelye is volt. A 19. század végén gőzmalom és fűrésztelep működött a településen. 1787-ben 12 háza és 470 lakosa volt. 1828-ban 70 házában 502 lakos élt.

Vályi András szerint "BETLENFALVA. Betlehem, Bethelsdorf, Betlenovcze. Német Helység Szepes Vármegyében, birtokosai Faigel, és Gróf Csáky Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Káposzta falunak szomszédságában, mellynek filiája, nevezetes mások felett, mert most is azzal a’ szabadsággal bírnak, hogy katonákat nem tartanak, ’s a’ Királynak semmit sem fizetnek, forspontra sem hajtatnak, Opál, és Gránátok is találtatnak vidékjében. Határja ’s vagyonnyai is középszerűek."[4]

Fényes Elek szerint "Bethlenfalva, (Bethelsdorf), tót falu, Szepes vgyében, Káposztafalva fiókja, 488 kath., 14 evang. lak., kik sok gyolcsot készitenek. Határában gránátot találnak. Hajdan itt volt a láncsások gyülés-helye. F. u. Draveczky, Obruczky, Goldberger, Montsko, Glósz, s m. Utolsó postája Lőcse."[5]

A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 413, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel.

2001-ben 629 lakosából 570 szlovák és 55 cigány volt.

2011-ben 678 lakosából 583 szlovák és 92 cigány volt.

2017
721
2021
744

Nevezetességei

Híres emberek

Jegyzetek

  • Dejiny Betlanoviec.
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ 25052 | Oklevelek | Hungaricana (magyar nyelven). archives.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. november 23.)
  3. ↑ Kristó Gyula: Anjou–kori Oklevéltár. III. 1311-1314.
  4. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Betlenfalva&oldid=23761885”