Vrh Martinšćice
| Vrh Martinšćice | |
 | |
| Vrh Martinšćice a Viktor Lenac hajógyárral | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Kostrena |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Miroslav Uljan |
| Irányítószám | 51221 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 80 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 49″, k. h. 14° 29′ 06″45.313600°N 14.485100°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 49″, k. h. 14° 29′ 06″45.313600°N 14.485100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrh Martinšćice (olaszul: Monte di San Martino) falu Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Kostrenához tartozik.
Fekvése
Fiume város délkeleti szomszédságában a Tengermelléken a Martinšćica-öböl délkeleti partján fekszik. A Martinšćica-öböl 1400 méter hosszú és 300 méter széles, kétoldalt magas mészkősziklák szegélyezik. Hossztengelye megközelítőleg merőleges a Fiumei-öböl partjára és Dragai-völgyre, mellyel a Dragai-patak köti össze. Itt található a „Viktor Lenac” hajógyár.
Története
A falu magasabb részén levő Solin-domb valószínűleg már a történelem előtti időben is lakott volt. Az itteni feltételezett erődített település régészeti feltárása azonban a mai napig nem történt meg, így létezéséről nincs bizonyosság. A dragai és kostrenai lakosság a Solin-dombot "kloštar"nak, azaz kolostornak nevezi, mely ezen a helyen egykori kolostor létezésére utal. Mivel azonban a Solin-domb köveit a fiumei kikötő építésére használták fel, az egykori építnény maradványait valószínűleg megsemmisítették.[1]
Lakosság
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 139 | 134 | 110 | 105 | 154 | 165 | 0 | 179 | 233 | 169 | 270 | 398 | 0 | 0 | 493 | 0 |
Gazdaság
A Viktor Lenac hajógyár a mediterrán térség egyik legnagyobb hajójavító üzeme. A hajógyárat 1896-ban "Lazarus" néven alapították abból a célból, hogy osztrák-magyar és olasz kereskedelmi, valamint halászhajókat építsen és javítson. 1948-ban kapta mai nevét Viktor Lenacnak egy II. világháborús nemzeti hősnek az emlékére, aki egykor a hajógyár munkása volt. A hajógyár bővítése és a hajógyártás fejlesztése az 1960-as években kezdődött, amikor az üzemet a Martinšćicai-öbölbe költöztették át, mely a Fiumei kikötőtől való két tengeri mérföld távolságával megfelelő környezetet biztosított tevékenységéhez. Az 1990-es években az üzemet részvénytársasággá szervezték át és ma is az ország egyedüli 100%-os magántulajdonú hajógyára.[4]
Jegyzetek
- ↑ Kulturno - povijesno nasljeđe (horvát nyelven). www.kostrena.hr. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 16.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Povijest (horvát nyelven). www.lenac.hr. (Hozzáférés: 2013. április 16.)
