Kőszeghegyalja

A Kőszeghegyalja (németül Günser Hügelland) az Alpokalja egyik kistája Vas megye, illetve az ausztriai Burgenland területén. A magyarországi részét tekintve 176 km²-es területű kistáj a Kőszegi-hegység déli-délkeleti fekvésű, gyengén tagolt fennsíkos hegylábfelszíne. Észak-északnyugatról a Kőszegi-hegység, északkeletről a Pulyai-medence, keletről a Vas–Soproni-síkság kistájai, a Répce-sík és a Gyöngyös-sík, délről a Pinka-sík és a Vas-hegy rögje, nyugatról pedig a Felső-Őrség határolja.

A Kőszeghegyalja természetföldrajzi határainak megvonása nem egyértelmű a földrajzi szakirodalomban. Az akadémiai hátterű Magyarország kistájainak katasztere praktikus okokból Vas-hegy és Kőszeghegyalja megnevezéssel együtt tárgyalja a Hajdú-Moharos József nevéhez kötődő tájbeosztásban elkülönülő Vas-hegy rögjével. Ugyanakkor a kistáj keleti határait a Répce- és a Gyöngyös-völgyben jelöli meg, azaz a Kőszeg és Csepreg közötti, Nemescsótól északra elterülő fennsíki részt, a Répce–Gyöngyös vízválasztó hátságot is ide sorolja. A tágabb földrajzi kontextusba helyezett Hajdú-Moharos-féle tájbeosztás szerint viszont a kistájat a Gyöngyös-völgy határolja keletről, azaz csupán a Kőszegi-hegység déli hegylábfelszínét definiálja Kőszeghegyaljaként. Ez a szócikk alapvetően a Magyarország kistájainak katasztere című kiadvány adataira épül.

Földtan és domborzat

A fennsík medencealjzatát a Kőszegi-hegységre is jellemző, jura és alsó kréta kori metamorfitösszlet építi fel. Erre pannon és pleisztocén kori üledék, a Kőszegi-hegységből szállított durva kvarckavicshordalék, illetve a Gyöngyös-sík felőli keleti peremvidéken a Gyöngyös jégkorszaki vályoggal kevert pleisztocén kavicstakarója települt. A kistáj északkeleti részét alkotó Répce–Gyöngyös vízválasztó hátság medencealjzatára jellemzően löszös üledékek rakódtak.

A dél-délkeleti irányban enyhe lejtésű Kőszeghegyalja felszíne tagolatlan, csupán néhány kisebb eróziós-deráziós völgy, valamint a Répce–Gyöngyös vízválasztó hátságot lemetsző Gyöngyös-völgy, illetve a Vas-hegyet eltagoló Pinka szabdalja a felszínt. Legalacsonyabb pontja északkeleten, Csepregtől nyugatra található (195 m), legmagasabb pontja pedig a Vas-hegy (415 m). A Kőszeghegyalja északkeleti része a Répce, középső területe a Gyöngyös és a Perint, nyugati vidéke pedig a Pinka vízgyűjtő területe. A Kőszegi-hegységből lefutó további kisebb vízfolyások az Ablánc-patak, a Zsidányi-patak, a Borzó-patak, a Bozsoki-patak, a Sorok, a Nyeste-patak és a Szünösei-patak. Forrásokban nem bővelkedő terület, csupán az északkeleti területeken fakad néhány nagyobb vízhozamú forrás, például a németzsidányi Foglalt-forrás (35 l/min) és a Vízmosás-forrás (16 l/min). A Kőszeghegyalja egyetlen állóvize a tömördi Nagy-tó (4,5 ha).

Éghajlat

Mérsékelten hűvös terület, a hőmérséklet évi átlaga 8,8–9,0 °C között alakul, a Vas-hegy irányában egyre alacsonyabb átlaghőmérséklet a jellemző. Az évi napfénytartam ehhez viszonyítva relatíve magas, 1820–1850 óra közé esik. Mérsékelten nedves kistájaink közé tartozik, az évi csapadékmennyiség 680–720 mm közötti, a legtöbb egynapi csapadékot Kőszegen mérték (116 mm). A Kőszegi-hegység szélárnyékában elterülő fennsík uralkodó széliránya az északi.

Talaj és növényzet

A Kőszeghegyalja uralkodó talajtípusa az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, amely az összterület 91%-át borítja. A kistájra hulló csapadék jelentős mértékben kilúgozta ezt a talajtípust, így erősen savanyú, gyenge termékenységű terület. A Nemescsótól északra elterülő Répce–Gyöngyös vízválasztó hátság löszös üledékeire kedvező vízgazdálkodású és termékeny barnaföldek rétegződtek (7%), emellett a Gyöngyös völgyében nyers öntéstalaj (2%) található.

Potenciális erdőterület, természetes erdőtársulásai a foltokban erdeifenyővel elegyes gyertyános-kocsánytalantölgyesek és mészkerülő gyertyános-tölgyesek, amelyeket keleten cseres-kocsánytalantölgyesek, északon kis kiterjedésű bükkösök váltanak fel. A völgyek természetes vegetációját az égerligetek és a ligeterdők jelentik. Napjainkra a szervezett telepítés nyomán meglehetősen elszaporodtak a különféle fenyőfajok, s az egykor nagy területeken folytatott intenzív rétgazdálkodás helyszínei jellegtelen özönfajokkal (juhar, akác stb.) újraerdősültek. Kiterjedt gyepek, magaskórosok, cserjések és franciaperjés rétek is találhatóak a Kőszeghegyalján. Dealpin fajok (hamvas éger, szőrös baraboly, fehér sáfrány stb.) szórványos jelenléte mellett főként a savanyú talajt kedvelő acidofil fajok tenyésznek (dunántúli sás, porosz bordamag, kéklevelű körtike stb.). A kistáj különleges növénytársulásaiként említendőek a Pinka-szurdok vegetációja (csipkeharasztok, erdei csillaghúr stb.), valamint a Kőszeg melletti tőzegmohás lápok és mocsárrétek.

Területhasznosítás*	Terület	Területarány
Lakott terület	727,8 ha	4,1%
Szántó	8 435,8 ha	48,0%
Kert	691,9 ha	3,9%
Szőlő	454,4 ha	2,6%
Rét, legelő	916,4 ha	5,2%
Erdő	6 250,0 ha	35,6%
Vízfelszín	88,8 ha	0,5%

* A területhasznosítási adatok a kistáj Magyarországra eső területére vonatkoznak.

Népesség

A Kőszeghegyalja lakossága 16 566 fő (2001), népsűrűsége megközelíti az országos átlagot (94,1 fő/km²). A népesség eloszlása és a településhálózat ugyanakkor egyenetlen: a lakosság 71%-a a kistáj egyetlen városában, Kőszegen koncentrálódik. Kőszeg keleti előterében, a Perint–Gyöngyösön túli Répce–Gyöngyös vízválasztó hátságon a településhálózat viszonylag sűrű, de Horvátzsidány (856 fő) és Peresznye (615 fő) kivételével 300-as lélekszám alatti apró- és törpefalvak hálójából áll (Kiszsidány, Kőszegdoroszló, Nemescsó, Ólmod, Tömörd). A kistáj déli, Szombathely vonzáskörzetéhez tartozó vidékének településhálózata ritka, e viszonylag kiterjedt területre mindösszesen négy, 450–650 lakosú település jut: Bucsu, Felsőcsatár, Narda és Perenye.

A 2001. évi népszámlálás alapán a római katolikus felekezetűek aránya 75,7%, rajtuk kívül számottevő evangélikus (8,3%) és kisszámú református (2,1%) él a Kőszeghegyalján. A magyar nemzetiségű többség részaránya 91,7%-os, rajtuk kívül nagyszámban élnek horvátok (6,9%) a területen. Jelentősebb településeik Narda (részarányuk 67%), Horvátzsidány (37%), Peresznye (33%), Ólmod (26%) és Felsőcsatár (23%). A főként Kőszegen koncentrálódó német kisebbség részaránya 1,2%-os.

Források

• Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Szerkesztette Dövényi Zoltán. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
• Hajdú-Moharos József: Magyar településtár. Kárpát–Pannon Kiadó, Budapest, 2000. ISBN 963-00-5510-4
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/kotetek.html Népszámlálás 2001