„Komádi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
'''Komádit''', mint '''magyar települést''' '''[[1091]]'''-ben említik először, majd '''1214'''-ben, amikor is egyik lakosa került a ''[[Váradi Regestrum]]ba''. Ekkor ''Comadnak'', azaz ''Komádnak'' írják a települést. '''1243'''-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A [[tatárjárás]] idején a falut a [[tatárok]], kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. '''[[1351]]'''-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a '''Komádi család''' volt, valószínűleg innen származik a település neve is. |
'''Komádit''', mint '''magyar települést''' '''[[1091]]'''-ben említik először, majd '''1214'''-ben, amikor is egyik lakosa került a ''[[Váradi Regestrum]]ba''. Ekkor ''Comadnak'', azaz ''Komádnak'' írják a települést. '''1243'''-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A [[tatárjárás]] idején a falut a [[tatárok]], kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. '''[[1351]]'''-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a '''Komádi család''' volt, valószínűleg innen származik a település neve is. |
||
'''[[1526]]'''-ban '''Kis-Komádit''', az akkor már '''nemes falunak''' ismert települést a [[törökök]] elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „[[Rákos-hímzés]]”, ami nemes [[ereklye]] volt. '''[[1630]]'''-ban 2680 lakossal '''[[mezőváros]]''' lett, nemesi [[privilégium]]mal. '''[[1715]]'''-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben [[aszály]] volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a [[pestis]] pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor [[kolera]]járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.<br>'''[[1842]]'''-ben fejezik be a '''[[református]] templom''' építését. Az '''[[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban''' mintegy 50 fő vett részt a faluból. '''1849'''-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek. |
'''[[1526]]'''-ban '''Kis-Komádit''', az akkor már '''nemes falunak''' ismert települést a [[törökök]] elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „[[Rákos-hímzés]]”, ami nemes [[ereklye]] volt. '''[[1630]]'''-ban 2680 lakossal '''[[mezőváros]]''' lett, nemesi [[Kiváltság|privilégium]]mal. '''[[1715]]'''-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben [[aszály]] volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a [[pestis]] pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor [[kolera]]járvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.<br>'''[[1842]]'''-ben fejezik be a '''[[Kálvinizmus|református]] templom''' építését. Az '''[[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban''' mintegy 50 fő vett részt a faluból. '''1849'''-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek. |
||
A [[kiegyezés]] után megindították a '''Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal''' építését. Az [[első világháború]] ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő [[Románia|román]] hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.<br>'''[[1923]]'''. novemberében kezdődött meg az '''áramszolgáltatás''' a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.<br>Az '''[[1925]]'''-ös '''árvíz''' áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A [[második. világháború]]ban a község körül '''súlyos harcok''' folytak, '''1944'''. március végén a [[németek]] megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az [[oroszok]] nem szállták meg a falut, mivel a [[németek]] üldözése volt a fontosabb feladatuk. '''[[1956]]'''-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az '''[[1990]]'''-es években az '''ipari létesítmények megszűntek'''. '''[[2001]]''' július 1-jétől '''Komádi városi rangot kapott.''' |
A [[kiegyezés]] után megindították a '''Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal''' építését. Az [[első világháború]] ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő [[Románia|román]] hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.<br>'''[[1923]]'''. novemberében kezdődött meg az '''áramszolgáltatás''' a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.<br>Az '''[[1925]]'''-ös '''árvíz''' áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A [[második. világháború]]ban a község körül '''súlyos harcok''' folytak, '''1944'''. március végén a [[németek]] megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az [[oroszok]] nem szállták meg a falut, mivel a [[németek]] üldözése volt a fontosabb feladatuk. '''[[1956]]'''-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az '''[[1990]]'''-es években az '''ipari létesítmények megszűntek'''. '''[[2001]]''' július 1-jétől '''Komádi városi rangot kapott.''' |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
=== Népcsoportok === |
=== Népcsoportok === |
||
[[2001]]-ben a település lakosságának 95%-a [[Magyarok|magyar]], 5%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/09/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> |
[[2001]]-ben a település lakosságának 95%-a [[Magyarok|magyar]], 5%-a [[Cigányok|cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/09/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
A lap 2013. április 22., 08:36-kori változata
| Komádi | |||
 | |||
| Komádi TV torony (2017) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Berettyóújfalui | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Tóth Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4138 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4903 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 144,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 30′ | |||
 Komádi
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Komádi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komádi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Komádi város Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Fekvése
A település Magyarország keleti részén, Romániához közel, Hajdú-Bihar megyében található. Sarkad, Biharkeresztes, Berettyóújfalu és Szeghalom nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a településtől (25–30 km).
Közigazgatásilag a városhoz tartozik Mihálytelep, Külsőiszap, Gyártelep és Dobaipuszta is.
Folyója a Sebes-Körös, ami kelet-nyugati irányban halad át a város déli részén, körülbelül 12 kilométer hosszan.
Megközelítése
Története
Komádit, mint magyar települést 1091-ben említik először, majd 1214-ben, amikor is egyik lakosa került a Váradi Regestrumba. Ekkor Comadnak, azaz Komádnak írják a települést. 1243-ban szintén magyar településnek említik, azonban más népcsoportok is élhettek ebben az időben, a faluban. A tatárjárás idején a falut a tatárok, kifosztották, felégették, a népet elüldözték. A lakosok a közeli mocsárvidékbe menekültek. 1351-ben már nagy faluként van nyilvántartva. Az első ismert birtokosok kik megtelepedtek itt, a Komádi család volt, valószínűleg innen származik a település neve is.
1526-ban Kis-Komádit, az akkor már nemes falunak ismert települést a törökök elpusztították, ezen időkben veszett el a híres „Rákos-hímzés”, ami nemes ereklye volt. 1630-ban 2680 lakossal mezőváros lett, nemesi privilégiummal. 1715-ben a falu szinte teljesen lakatlanná válik, mivel az előző időkben aszály volt a vidéken, sőt ellenséges csapatok is támadják. Nem sokkal ezután már 63 lakosa volt a falunak majd két évvel később a pestis pusztított a faluban. Ezek után a folyamatos aszályokkal küzdő lakosság az 1800-as években sem nyugodhatott meg, hiszen akkor kolerajárvány volt ami még háromszor ismétlődött meg.
1842-ben fejezik be a református templom építését. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban mintegy 50 fő vett részt a faluból. 1849-ben több mint 200 hadifogoly elszállásolásáról kellett gondoskodnia a településnek.
A kiegyezés után megindították a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal építését. Az első világháború ideje alatt nagyobb események nem történtek a faluban, a hazánkba betörő román hadsereg fosztogatása sem volt számottevő.
1923. novemberében kezdődött meg az áramszolgáltatás a faluban, bár a lámpák órától és évszaktól megfelelően égtek.
Az 1925-ös árvíz áttörte a falu gátját, majd termőföldeket öntött el hatalmas magasságban. A második. világháborúban a község körül súlyos harcok folytak, 1944. március végén a németek megszállták a falut. Ugyanazon év október 6-án 6 napig tartó szüntelen harc kezdődött, mind a bel- és mind a külterületeken is. Az oroszok nem szállták meg a falut, mivel a németek üldözése volt a fontosabb feladatuk. 1956-ban csak a falun belül voltak szerveződések, azonban harcra nem került sor. Az 1990-es években az ipari létesítmények megszűntek. 2001 július 1-jétől Komádi városi rangot kapott.
(Dr. Makai Sándor könyve alapján)
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Nevezetességei
- A Komádi vásár:
1891-ben rendezték meg az első vásárt a faluban. A vásárnak hamar nagy híre lett, mivel nem csak a mindennapi eszközöket árultak, hanem állatokat is vehettek a vásárlók. Szinte minden vásárnál tele volt a vásártér, Erdélyből is rendszeresen érkeztek vevők és kereskedők. A vásár hamar kinőtte magát a vásártérről. (Így annak helyébe 1938-ban megépítették a Horthy Miklós népiskolát és népiskolai nevelőintézetet. Ebben tanítói lakásokat, ebédlőt és hálótermeket is létrehoztak. Ez az országban az első ilyen intézmény volt.) Tehát a vásárt áthelyezték a Malom és a védgát között lévő hatalmas legelőre. Végül 1939-től ez lett a Komádi vásár végleges helye, melyet filmekben és könyvekben is gyakran emlegetnek.
- A TV-torony:
A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja. A Komádi TV-torony révén valósul meg Kelet-Magyarország digitális és analóg rádió-televízió műsorszórási lefedése.
Ipara
- A kendergyár:
Az 1800-as években alakult gyár, többször gazdát cserélt, bezárt és újra kinyitott. Az idők folyamán több gyárat is hozzácsatoltak. A „Kenderfonógyárban” később bútorlapokat is gyártottak. A gyár jól működött, biztos munkahely volt a falunak. A ’80-as években nagyjából 600 munkást foglalkoztatott. Azonban az eladósodása miatt 1992-ben bezárta kapuit. A gyárat felszámolták, kevesebb, mint az értékének 10%-áért.
- Varroda:
1991-ben a gyárak és munkahelyek megszűnése miatt egy varroda épült a faluban, amely a modern gépeken dolgoztat több mint 700 fiatalt.
- Malom:
A városban több malom is üzemelt, mint például szélmalom, gőzmalom, hengermalom. Ezek termény őrlésére szolgáltak, voltak áramfejlesztők, sőt téglaégetők is. Mára ezekből már egy sem üzemel.
Látnivalók
•Református templom:
1839-ben épült a korábbi leégett templom helyén. A berendezés is a 19. századból való. Cím: Hősök tere
Győrfi Lajos szobrászművész alkotása
A komádi Tv torony, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. Folyója a Sebes-Körös
Híres emberek
- Itt született 1888-ban Ötvös Béla író, hírlapíró, szerkesztő, lapkiadó.
Jegyzetek
- ↑ Komádi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Komádi megszűnt állomás
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
