„Majláthfalva” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Fekvése: forrásolás átvezetése |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
1819-ben Temesközi /bánsági/ és Csanád megyei gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal oldalán. A hely volt már lakott, Túregyháza<ref>Turegyháza - középkori helység név a Tariak birtoka 1465.http://www.banaterra.eu/magyar/M/majlatfalva.htm http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html</ref> de Szőlős és Serfesd elnevezés is előfordult / |
1819-ben Temesközi /bánsági/ és Csanád megyei gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal oldalán. A hely volt már lakott, Túregyháza<ref>Turegyháza - középkori helység név a Tariak birtoka 1465.http://www.banaterra.eu/magyar/M/majlatfalva.htm http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html</ref> de Szőlős és Serfesd elnevezés is előfordult <ref>Serfesd - hely megnevezés, Botos család birtoka 15.sz Erdély Története 1988.B</ref>. Vinga és Fönlak községek között nyugatra fekszik. A községtől dél-keletre voltak a Bezdán, Szőke, Sörös és a gróf Woracziczky tanyák. A lakosok a rokonságot sokáig föntartották a bánáti Szaján , Magyarcsernye és a Csanád megyei szőregi és makói rokonokkal. |
||
Szomszédos falvak: |
Szomszédos falvak: |
||
Monostor, Fönlak /Fönlaki vár /, Szentpéter /Németszentpéter/, Zádorlak. Kétfél, Vinga, Ság /Mezőság/<ref>Szomszédos falvak: Monostor 1592 Török István birtoka. 1723-ban az új havasalföldi lakók az összeírás után költöztek a faluba. Vinga 1231 évben pápai tized jegyzék. 1723 évben lakatlan. Ság /Mezőság/ 1562 Kassai János birtoka. Kétfél 1465 Tari-ak birtoka. Szentpéter 1332-ben Csanádi Püspökség birtoka. Zádorlak 1332 pápai tized, zádorlaki várkastély 1552-ben tulajdonos Dóci Miklós. Fönlak-fönlaki vár 1308-ban Dorozsma család, 1491-től Csanádi Püspökség. Gróf Mercy katonai parancsnok által elrendelt összeírás 1723-25 a kiürített falvakról (Colonizarile habsburgice in Banat Aurel Tinta 1972 Ed. Facla.)</ref> |
|||
Monostor /6/ Fönlak /Fönlaki vár /6/. Szentpéter /Németszentpéter /6/. Zádorlak /6/ Kétfél /6/. Vinga/6/. Ság /Mezőság/6/ |
|||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
A lap 2014. december 28., 01:56-kori változata
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Majláthfalva (Mailat) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Vinga |
Rang | falu |
Községközpont | Vinga |
Irányítószám | 317401 |
SIRUTA-kód | 12661 |
Népesség | |
Népesség | 848 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1016 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 02′ 39″, k. h. 21° 06′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 39″, k. h. 21° 06′ 24″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Majláthfalva románul Mailat) falu Romániában, Arad megyében, a bánsági részen. Vinga és Fönlak között nyugatra a Harangod folyó bal oldalán.
Fekvése
1819-ben Temesközi /bánsági/ és Csanád megyei gazdák és dohánykertész családok alapították a községet a Harangod folyó bal oldalán. A hely volt már lakott, Túregyháza[1] de Szőlős és Serfesd elnevezés is előfordult [2]. Vinga és Fönlak községek között nyugatra fekszik. A községtől dél-keletre voltak a Bezdán, Szőke, Sörös és a gróf Woracziczky tanyák. A lakosok a rokonságot sokáig föntartották a bánáti Szaján , Magyarcsernye és a Csanád megyei szőregi és makói rokonokkal. Szomszédos falvak: Monostor, Fönlak /Fönlaki vár /, Szentpéter /Németszentpéter/, Zádorlak. Kétfél, Vinga, Ság /Mezőság/[3]
Nevének eredete
A község a nevét gróf Majláth György országbíró /1786-1861/ emlékezetére kapta a Majláthfalva hivatalos nevet. A földet Báró Izdenczy József földbirtokostól /3./ bérelték, később örököse gróf Woracziczky János lett a földbirtokos. A környező községek léteztek már a középkorban, nevük ma is ugyanaz, a pápai tized jegyzékekben megtalálhatóak, a régi földbirtokosok nevei is /4./
Története.
A Temesközből, a Maros bal oldaláról, 1716. évben a török harc nélkül kivonult. Temesváron 100 szekeret is kaptak a törökök a császáriaktól, hogy Belgrádig menjenek. Véget ért a török hódoltság. Temesköz a császári hadsereg parancsnoksága alatt maradt még 60 évig, végrehajtották a németek betelepítését, általában az őshonos lakosság falvaiba. A temesközi földbirtokosok földjeit elvették, egy részét a telepeseknek adták: 24 hold szántót 6 hold kaszálót-legelőt, szekeret és igavonó állatokat, úti költséget és 10 év adómentességet és kiürített házat telket. /10/ A nagybirtokokat a császári kamara eladta, adtak hozzá magyar honosítást és grófi címet. 1778-ban a Temesközt /Bánság/ visszasorolták a magyarországi közigazgatásba. Az Merci gróf Temesköz katonai parancsnoka által végrehajtott lakás és lakossági összeírás 1723-25 a temesközi őshonos lakosság száma nem egyezik a térképen feltüntetett házak számával. Majláthfalva mellett Vinga, Monostor, Túregyháza falvak lakatlan helyként van beírva. Hasonló tényeket mutat Aurel Tinta is az 1972 kiadott könyvében /Colonizarile Habsburgice in Banat. Ed. Facla 1972/ A korabeli katonai térképek mára nyilvánosak a weben is. A környező községek lakossága mind őshonosak, láthatók a falvak házai, a térkép több házat mutat mint az összeírás. Sűrűn lakott, árvízmentes terület, a föld fekete humusz. Nyomás gazdálkodást folytattak/11/ azaz nagyobb részben művelt terület, a többi legelő. Varjas átlagos falu 150 főt tartott a török nyilvántartás/8/. Szatmárba a katolikus németek betelepítésekor az őshonos magyar lakosság helyben maradt, a Temesközben nem maradhattak, házaikba német és havasalföldi telepeseket költöztettek be. Az őshonos lakosok pusztákon, uradalmi birtokok szálláshelyein húzták meg magukat, vagy a Maroson túlra mentek.
A török hódoltság alatt a keresztények vallás gyakorlását nem tiltották. A ,,szaladás,, a majláthfalviaknak szomorú emlék, úgy mesélik, hogy 1849 februárjában rájuk tört a szomszéd falu, Kétfél szerb lakossága. Pécskára a Maroson túlra menekültek, az írott valóság az hogy az ellenforradalmárok kényszerítették a magyar falvak népét Bánát elhagyására. Tavasszal tértek vissza a kifosztott, felperzselt falvakba. 1849-ben a szabadságharc letörése után a Császár Ferenc József a Temesközt szerb Bánátra /Banat/ nevezi át, a ,,Bán,, tisztséget a császár magának tartotta meg. A Bánát elnevezés ekkor keletkezett. 10 év után maga a Császár számolja fel és újra visszasorolják a területet a magyar közigazgatásba, máskülönben is alkotmányellenes volt. A köznyelvben mára Bánát a használatos. 1857-ben népszámlálást tartottak /a szerbek szervezésében/ Bánátban, lakossága nemzetiség szerint: szerb 431863, magyar 383522, román 372060. német 324609. Csanád várát és a várost az egykori ősi Püspökséget és Fönlak várát a Maros folyó bal oldalán jó állapota ellenére a törökök kivonulása után /1716/ a Habsburg katonaság lerombolta, gróf Eotlingen császári tanácsnok vezetésével, mérnökök tisztek irányításával. /9/. A Csanádi Püspökség ősi köveit széthordták. Fönnmaradt azonban az őshonos lakosság a maros mindkét oldalán,az ő-ző nyelvjárást beszélők. Majláthfalva lakossága szintén e nyelvjáráshoz tartozik. A Habsburg Katonai hatalom alatt 60 évig, 1778-ig magyarok nem telepedhettek a Bánságba.
1819-ben magyarajkú bánsági és Csanád Megyei gazdák és dohánykertészek költöztek az általuk alapított faluba, amely német telepített falvakkal volt körülhatárolva a Maros folyótól délre a későbbi Vingai járásban, ma Vinga Község központ. A betelepülők a földbirtokostól Báró Izdenczky Józseftől bérelték a földet, dohány termesztésre is szerződtek.a bánsági Szajánból és a Magyarcsernye községekből valamint a Csanád Megyei Szőregről és Makó környékéről és a délvidéki Bezdán stb. településekről érkeztek.
1879-ben épült a falu római katolikus temploma. 1900-ban a településnek megközelítőleg 2400 lakosa volt, és község rangra emelkedett.
Az elkövetkező évtizedek a dolgos lakosság és a jó termő fekete föld gazdagodást hozott és békességet a sokszínű lakosságnak. Majláthfalván 1878. augusztus 15-én Mária napján fölszentelték az új katolikus templomot, ez a ,,Búcsú,, napja. Elkészül az új iskola kollégiummal, községháza, téglajárdát raktak minden utcába. A községben Gazda kör, Hangya szövetkezet, négy vendéglő működött. Mesterember volt minden szükséges mesterségben. 1910-ben Majláthfalva lakossága 2400 fő. Temes vármegyéhez tartozott 1920-ig, majd a trianoni békeszerződés következtében a falu román fennhatóság alá került.
A világháború a fejlődést megakasztotta, de a békességet is. 1920 után Bánát nagyobb részét Romániához csatolták. A két világháború Bánát lakosságának kicserélődését hozta magával, ma a lakosság 2/3-a nem Bánátban született. Majláthfalva szomszéd falvainak német lakossága mint a többi bánáti német lakosság a XX. századi kálváriájuk után, a teljes kitelepülésük a XX. század végére befejeződött. 1965-ig Temes megyéhez tartozott majd 1965-ben Arad megyéhez lett csatolva.
Lakói
Dohánykertészek
Vállalkozói rátermettséget és kitartó munkát igényelt a szerződött dohánykertészet, de egyben kitörést is a gyarapodásra. A Csanádi Egyházmegye népe a Tisza és a Maros mindkét oldalán sokáig művelte ezt a foglalkozást. Őshonosak ezen a vidéken. Majláthfalva lakossága nem államilag telepített, mint a volt szomszédos sváb falvak, akik idegenből jöttek, ingyen földet és kiürített házat kaptak. A majláthfalviak maguk bérelték a földbirtokostól a földet több évre dohány, búza kukorica termesztésre. A házak úgy épültek, hogy 1-2 szakaszos dohánypajtát is magukba foglaltak. 1851-től a dohány állami monopólium lett. A dohányfinánc, állami alkalmazott, a határban évente kimérte a területet. A kertészeket állami dohánymaggal ellátta, felügyelte a melegágyas palántanevelést, kiültetést, a gondos kapálást, a levelek érettségét szedésre. A dohányleveleket felfűzték, a dohánytűvel madzagra húzták, a két végére faágból készített kuka (kampó) volt kötve, így akasztották a szergyiára a pajtában szárításra. A finánc ellenőrizte a mennyiséget, minőséget. Késő ősszel végezték a válogatást, csomózást, bálázást, majd következett a mázsálás, a dohány kifizetése. Szokás volt a gyerekeknek cukorkát, fügét és narancsot hozni a városból. A környező falvakat is Majláthfalva látta el jó vágott dohánnyal, ezt már profi kupecok intézték éjjel. A büntetés nagy volt. Később a román állam úgy védekezett, hogy nem árusítottak cigarettapapírt, ez is csempész árú lett, Magyarországról hozták.
Paprikakertészek
A XX. század második felében sokan áttértek a kalocsaihoz hasonló piros paprika termelésére. Majláthfalva lett az őrölt pirospaprikával Erdély ellátója, Székelyföldtől Nagybányáig ismerték, Temesváron állandó árusító hely volt. Mint háztájit termelték, elmunkálása hasonlított a dohányra, a melegágyas palántaneveléssel kezdődött, a csöves paprikát is felfűzve szárították. A magot saját maguk válogatták, mondhatjuk, hogy van majláthfalvi fajta. Őrlésével is többen foglalkoztak, úgy szintén az értékesítésével. A majláthfalvi őrölt pirospaprika márkanév lett.
Településrészek
Halastó
Mára a környékbeliek és az aradi és temesvári pecázók kedvelt helye. A hatvanas években a Kollektív Gazdaság /TSZ/ Szilágyi mérnök szorgalmazására a falu mellett a Harangod folyóra gátat építettek, több hektárnyi halastó keletkezett.
Községközpont: Vinga
Vinga, Majláthfalva és Monostor egy községet alkot. 1965 óta Arad megyéhez tartozik. A nagy bánáti demográfiai változás Vingát a volt járási székhelyet sem kerülte el. A XX. század elején a katolikus lakosság volt többségben, bolgárok, magyarok, németek, románok lakták a községet. Vinga központjában a kiépült tér 1892-ben nyugati oldalán megépült a neogótikus járási székház. A délre néző oldalon épült fel az impozáns, neogótikus 62 m magas kéttornyú katolikus templom, belül magyar szentek, itt állították fel Szent István szobrát is. A tér közepén áll Bánát legnagyobb szentháromság szoborcsoportja. A millennium alkalmából, állami költségen történt a nagy építkezés a temesvári Csanádi Katolikus Püspökség gondnoksága alatt. Fölszentelték 1892-ben, építészmérnök: Reiter Eduárd. 1903-ban mindhárom község katolikus hívőinek üdvözülésére felépült a Szentkút kápolna és keresztút-kálvária az ún. Szentkút forrásnál.
Mára Vinga község lakossága több mint 6000 fő, ebből 54 százalék román, 20 százalék magyar, 10 százalék roma, 5,4 százalék bolgár.
Testvértelepülései
Jegyzetek
- ↑ Turegyháza - középkori helység név a Tariak birtoka 1465.http://www.banaterra.eu/magyar/M/majlatfalva.htm http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0022/6.html
- ↑ Serfesd - hely megnevezés, Botos család birtoka 15.sz Erdély Története 1988.B
- ↑ Szomszédos falvak: Monostor 1592 Török István birtoka. 1723-ban az új havasalföldi lakók az összeírás után költöztek a faluba. Vinga 1231 évben pápai tized jegyzék. 1723 évben lakatlan. Ság /Mezőság/ 1562 Kassai János birtoka. Kétfél 1465 Tari-ak birtoka. Szentpéter 1332-ben Csanádi Püspökség birtoka. Zádorlak 1332 pápai tized, zádorlaki várkastély 1552-ben tulajdonos Dóci Miklós. Fönlak-fönlaki vár 1308-ban Dorozsma család, 1491-től Csanádi Püspökség. Gróf Mercy katonai parancsnok által elrendelt összeírás 1723-25 a kiürített falvakról (Colonizarile habsburgice in Banat Aurel Tinta 1972 Ed. Facla.)
Források
- Turegyháza - középkori helység név a Tariak birtoka 1465.banaterra.eu Majláthfalva.oszk.hu
- Serfesd - hely megnevezés, Botos család birtoka 15.sz Erdély Története 1988.B
- Báró Izdenczy József - monostori /ide tartozott a majláthfalvaiak által művelt terület is/ földbirtokos birtokjogot kapott 1717. évben, bárói címet és magyar honosítást is kapott, hasonlóan az örököse Woracziczky grófi címet és honosítást kapott 1914. évi XXVI. törvény.
- Erdélyi Tudományos Füzetek 1935. 76. sz.
- A Mercy összeírás 1723-25 a szomszédos községeket, Vinga, Monostor, Turegyháza lakatlanként írták be. A korabeli térkép viszont lakottként mutatja.
- Szomszédos falvak: Monostor 1592 Török István birtoka. 1723-ban az új havasalföldi lakók az összeírás után költöztek a faluba. Vinga 1231 évben pápai tized jegyzék. 1723 évben lakatlan. Ság /Mezőság/ 1562 Kassai János birtoka. Kétfél 1465 Tari-ak birtoka. Szentpéter 1332-ben Csanádi Püspökség birtoka. Zádorlak 1332 pápai tized, zádorlaki várkastély 1552-ben tulajdonos Dóci Miklós. Fönlak-fönlaki vár 1308-ban Dorozsma család, 1491-től Csanádi Püspökség. Gróf Mercy katonai parancsnok által elrendelt összeírás 1723-25 a kiürített falvakról (Colonizarile habsburgice in Banat Aurel Tinta 1972 Ed. Facla.)
- Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó
- A XVII. sz. hetvenes éveiben elrendelték a községek közötti pontos határ kijelölést. Varjas átlagos falu 150 főt tartott nyilván a török, személyenként 200-tól több száz juhot tartottak, de szarvasmarhát és lovat is. Erdélyi Tudományos Füzetek 1935
- Kiss Gábor Erdélyi várak és várkastélyok. Panoráma kiadó
- 11. Magyar katolikus lexikon /lexikon.katolikus.hu/ Magyarország népes és gazdag vidékének tartották, korábban Tömös vármegyének hívták. 19 vára volt és 22 városa és 990 faluja a Hunyadiak korában a XV. században.