Major (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Major (Maieru)
Női kozsok Majorból a besztercei múzeum gyűjteményében
Női kozsok Majorból a besztercei múzeum gyűjteményében
Major címere
Major címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang községközpont
Irányítószám 427130
Körzethívószám 0x63[1]
SIRUTA-kód 33630
Népesség
Népesség5326 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság< 3 (2011)[3]
Népsűrűség40,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság504 m
Terület130,16 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Major (Románia)
Major
Major
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 24′ 08″, k. h. 24° 44′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 08″, k. h. 24° 44′ 25″
Major weboldala

Major (románul: Maieru, németül: Meierhof) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Oláhszentgyörgytől hat kilométerre északkeletre, a Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Román neve a németből való. Először 1440-ben Maior, majd 1483-ban Mayer, 1698-ban pedig Meyrhoff alakban említették. A dualizmus idején a magyar hivatalosság 1910-ig a Majer nevet használta, amikor ezt megváltoztatták a Major-ra. Utóbbi forma azonban már korábban is élt a magyarban, amint ezt a község román jegyzőjének 1864-es utalása is igazolja.[4]

Története[szerkesztés]

Először valószínűleg szász település volt, de 1440-ben puszta. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. Innen települt Szentjózsef és a hagyomány szerint Nagyilva falu is.

1757-ben korábbi két, 1717-ben elpusztult és később újjáépített fatemploma mellé egy harmadikat is építettek (egyik sem maradt fenn). 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között triviális iskola működött benne. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez. Bár a görögkatolikus egyházat a kommunista hatalom hivatalosan megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görögkatolikus pap, sőt 1963 után egy ideig ketten is voltak. Bazilita nővéreket és harmadrendieket is felszenteltek.[5]

Népessége[szerkesztés]

Úgy tartják, Romániában itt a legmagasabb az átlagos gyermekszám. A népesség szaporodását az elmúlt százötven évben a népszámlálási adatok is bizonyítják.

  • 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű; 1570 görögkatolikus vallású.
  • 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű; 2669 görögkatolikus, 113 római katolikus, 88 zsidó és 26 ortodox vallású.
  • 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görögkatolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
  4. OSZK Kézirattár FM1 3814/A, 45. tek.
  5. Maria Avram: Strategii clandestine în practica religioasă greco-catolică din comuna Maieru, județul Bistrița Năsăud, în timpul persecuției comuniste (1948–1989). In Anuarul Institutului de Istorie Orală I (1998), 375–384. o.
  6. Biró Vencel: Gróf Zichy Domonkos Erdélyben. Erdélyi Múzeum, 1942, 337–356. o.
    Zichy Domonkosról ld. még Koós Ferenc: Életem és emlékeim. Brassó, 1890, 2. köt., 449–450. o.

Források[szerkesztés]

  • Binder Pál: Beszterce vidéke és Radna-völgy történelmi személy- és helynevei, 1698–1865. Bp., 1994

Külső hivatkozások[szerkesztés]