Hazai Samu

Hazai Samu
Született	Kohn Sámuel 1851. december 26. Rimaszombat, Magyar Királyság
Elhunyt	1942. március 13. (90 évesen) Budapest, Magyar Királyság
Állampolgársága	osztrák–magyar magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politikus katonatiszt katona
Tisztsége	Magyarország honvédelmi minisztere (1910. január 17. – 1917. február 19.)
Iskolái	Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia (–1876)
Kitüntetései	Katonai Érdemkereszt I. osztálya Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje (1916) Albert-rend (1916)
Sírhelye	Farkasréti temető (28-1-14)
A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
Hivatali idő 1910. január 17. – 1917. február 19.
Miniszterelnök	gróf Tisza István
Előd	Jekelfalussy Lajos altábornagy
Utód	Szurmay Sándor lovassági tábornok
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia
Fegyvernem	gyalogság
Szolgálati ideje	1873–1918
Rendfokozata	vezérezredes
Háborúi, csatái	első világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazai Samu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báró Hazai Samu (1876-ig Kohn Sámuel; Rimaszombat, 1851. december 26. – Budapest, 1942. február 10.) hivatásos katonatiszt, honvéd vezérezredes, felsőházi tag, 1910 és 1917 között a Magyar Királyság honvédelmi minisztere. Az Osztrák–Magyar Monarchia izraelita vallású tábornokai között ő érte el a legmagasabb rendfokozatot.

Élete

A gimnázium és a kereskedelmi iskola elvégzése után 1873-ban besorozták honvédnek. Kiváló képességeit hamar felismerték, s még ősszel beíratták a Ludovika Akadémia tisztképzőtanfolyamára. 1874-től hadapródként teljesített szolgálatot, 1876-ban hadnaggyá avatták, mellyel egy időben döntött a kikeresztelkedés mellett s a nevét is magyarosította Kohnról Hazaira.

1878 és 1879 között a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamát, 1879 és 1881 között a bécsi hadiiskolát hallgatta. 1881-től dandársegédiszt, 1883-ban főhadnagy lett, majd hadtestvezérkari, honvédkerületi, 1886-ban honvédelmi minisztériumi szolgálatra vezényelték, ahol 1888-ban századossá avatták.

1889 és 1904 között a Ludovika Akadémián is tanított: 1889-től 1893-ig a felsőbb tiszti, 1893-tól 1902-ig a honvédtörzstiszti tanfolyamon, 1902-től 1904-ig pedig a törzstiszti tanfolyamon. A Ludovika Akadémia Közlönye szerkesztője volt.

1895-ben őrnagy, 1897-ben alezredes, 1900-ban vezérkari ezredes, 1907-ben tábornokká léptették elő. 1904-tól 1910-ig a Honvédelmi Minisztérium ügycsoportfőnöke volt. 1910. január 17-étől 1917. február 19-éig a Khuen-Héderváry Károly, Lukács László és Tisza István által vezetett kormányban a honvédelmi tárcát irányította. Hamarosan megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet és hozzá az altábornagyi rangot. A losonci kerület országgyűlési képviselőjeként jutott be a Parlamentbe.

1912-ben bárói rangot kapott. 1914-ben gyalogsági tábornokká, 1916-ban vezérezredessé nevezték ki. 1917 és 1918 között az osztrák–magyar fegyveres erők pótlásügyi főnöke is volt, ezért meg kellett válnia a minisztérium vezetésétől. 1917-től a 46. szegedi közös gyalogezred „ezredtulajdonosa” lett.

Az első világháború után visszatért Budapestre és nyugállományba helyezték. A Tanácsköztársaság alatt letartóztatták, huzamosabb ideig túszként tartották fogva. A Horthy-rendszer idején több bank és vállalat igazgatósági taggá választotta, 1927-től a Felsőház tagja volt. A fővárosban hunyt el 90 éves korában.

Jelentősége

A Tisza-, a Fejérváry-, és a második Wekerle-kormány alatt az ő elképzelései alapján történt a honvédelem fejlesztése. A katonai bűnvádi eljárásról szóló, sokáig sürgetett, modern szellemű törvény, a háború esetére való rendkívüli kormányzati intézkedések, s legfőképp a korszakot alkotó véderőreform kodifikálása és parlamenti képviselete fűződik nevéhez.

Számos cikkén kívül több katonai műve jelent meg (pl.: Alkalmazó megbeszélések a spicherni csatából (1897), A háború tényezői (1915)). Hamary Béla hadbíró századossal együtt lefordította Carl von Clausewitz: A Háborúról című munkáját (1892–1894).

További információk

• Tomáš Štern 2019: Samuel Hazai (Kohn) – Uhorský minister obrany, generálplukovník rakúsko-uhorskej armády. Gemer-Malohont 15.
• HU BFL – XVI.3 – fogoly – 1919 – 198
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Hazai Samu életrajza Archiválva 2014. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (angol nyelven)
• Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–2004. Az 1987–2004 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte Hubai László. 5. bővített és javított kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2004. ISBN 963-05-8106-X  
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I–V., Natura–Tellér Kft.–Heraldika, Budapest, 1990–1999
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Budapest, Makkabi, 1997
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
• Balla Tibor: A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai. Tábornagyok, vezérezredesek, gyalogsági és lovassági tábornokok, táborszernagyok. Budapest, Argumentum, 2010
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  

Elődje:
Jekelfalussy Lajos

Honvédelmi miniszter
1910. január 17. – 1917. február 19.

Utódja:
Szurmay Sándor