Ugrás a tartalomhoz

Báta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Báta KSE szócikkből átirányítva)
Báta
Báta címere
Báta címere		 Báta zászlaja
Báta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállásközség
PolgármesterSebestyén István (független)[1]
Irányítószám7149
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1401 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 07′ 43″, k. h. 18° 46′ 13″46.128611°N 18.770278°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 43″, k. h. 18° 46′ 13″46.128611°N 18.770278°E
Báta (Tolna vármegye)
Báta
Báta
Pozíció Tolna vármegye térképén
Báta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szent Vér-templom, Báta
Szent Vér-templom, Báta

Báta község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Báta mintegy 5 kilométer hosszan elnyúló zsáktelepülés a Szekszárdi-dombság Dunára lefutó dombvonulatának lábánál, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun vármegyék hármashatára mellett.

A közvetlenül határos települések: észak felől Alsónyék és Pörböly, északkelet felől Baja, kelet felől Szeremle, délkelet felől Dunafalva [mindhárom utóbbi a Duna túlsó partján, Bács-Kiskun vármegyében fekszik], dél felől a baranyai Dunaszekcső, északnyugat felől pedig Bátaszék. Nyugat felől a legközelebbi település a szintén Baranya vármegyéhez tartozó Palotabozsok, de közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Keletről a Duna folyam és a Gemenci-erdő határolja; keleti része a Duna egykori és jelenlegi árterületéhez tartozik, amely a Gemenci-erdő egy része, és a Duna–Dráva Nemzeti Park révén országos szintű természetvédelmi oltalom-alatt áll. A község területén találkozik egymással az Alföldhöz tartozó síkság folytatásaként elterülő Tolnai-Sárköz és a Dunántúli-dombsághoz csatlakozó Dél-Baranyai-dombság. A dombhátakat jelentős szőlőterület, a sík vidéket szántóföldek és ártéri erdő borítja.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település nyugati határában elhalad, nagyjából észak-déli irányban a Szekszárd térségétől Mohácson át a déli országhatárig vezető 56-os főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központjába azonban csak az 51 168-as számú mellékút vezet be. Pörböly felől kerékpárral is elérhető, a Duna védgátján. Északi külterületei között áthalad az 55-ös főút egy rövid szakasza is.

Határszélét nyugaton, a központtól több kilométer távolságban érinti a Pécs–Bátaszék-vasútvonal, melynek egy megállási pontja is volt itt, Báta vasútállomás; a vonalon azonban már 2009 óta nincs vonatközlekedés. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség így a négy vasútvonal által is érintett Bátaszék vasútállomás, körülbelül 10 kilométerre.

Története

[szerkesztés]

A települést már a pécsváradi apátság 1015. évi hamis privilégiumlevele említi Bátatő néven. 1093-ban Szent László király alapított itt bencés apátságot, állítólag a környéken élő besenyők megtérítésére. A 13. század végén az apátság királyi kegyuraság helyett magán kegyúr alá került, s a 14. században különösen a Becsei családdal vívott súlyos birtokpereiről maradt fenn szép számos oklevél. Egy 1403. évi először beszél a bátai apátság Báta nevű birtokáról, ahol az apát tisztjei és nemes jobbágyai is éltek. Dózsa György felkelésében az alföldi városok polgáraival együtt vettek részt a bátaiak is. Baja után (572 forint 40 dénár) Bátától (519 forint 93 dénár) követeltek legtöbb kártérítést a parasztsereg elkövetett hatalmas károkozásai miatt. A törökök 1529-ben égették fel először, 1539-ben pedig véglegesen elpusztították.

1545-ben a török összeírta a Tolnához tartozó dunai kikötők jövedelmeit, itt Báta város jövedelme 24 777 akcséval szerepel, ebből vámjövedelem 14 274, 82 ház után fejadó 50 akcséval, 4100, hal fele 2886, hal tized 2400, kapuadó 2259 akcse volt. 1559-ben, amikor Decs, Nyék és Bátaszék üresen állott, Bátán 12 , Pilisen 6 adózó portát írtak össze. A bátai apátságot az 1680-as években Jány János udvari tanácsos kapja meg Lipót császártól, tehát nem pap, – a pilisiek, decsiek, bátaiak nem az udvari tanácsosnak, hanem testvérének, Jány Ferenc szerémi püspöknek, csornai prépostnak küldik panaszos és könyörgő leveleiket, bár Jány Ferenc csak 1688-ban kapja meg a bátai javadalmat.

Az 1711-es összeíráson 75 jobbágy- és 6 zsellér családfőt neveztek meg. 1741-ben szentelték fel a katolikus templomot. Nem sokkal ezután nyitották meg az első református gyülekezeti házat. Az 1848-49-es szabadságharc idején a császári seregek ismét porig égetik a települést, de a lakosság szerencsésen megmenekül és újjáépíti a falut. Az 1901-es népszámlálás szerint már 4119-en éltek Bátán. Az egykori apátság helyén 1939-ben épül fel a Szent Vér temploma.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vöő József (SZDSZ)[3]
  • 1994–1998: Vöő József (SZDSZ-KDNP)[4]
  • 1998–2002: Vöő József (FKgP-KDNP)[5]
  • 2002–2006: Sziebert György (független)[6]
  • 2006–2010: Sziebert György (független)[7]
  • 2010–2014: Huszárné Lukács Rozália Anna (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Huszárné Lukács Rozália Anna (Fidesz)[9]
  • 2019–2024: Huszárné Lukács Rozália Anna (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2024– : Sebestyén István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1742
1720
1683
1448
1397
1382
1401
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 7,9% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,7%, református 5,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,8% (18% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,2% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% szerbnek, 0,1% románnak, 0,1% lengyelnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,7% volt római katolikus, 3,7% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (30,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Légi felvételek

[szerkesztés]
  • Báta légi felvételen
    Báta légi felvételen
  • Báta látképe madártávlatból
    Báta látképe madártávlatból
  • Báta, templom légi fotón
    Báta, templom légi fotón
  • Báta a magasból
    Báta a magasból

Rendezvények

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]
  • Bátai Tamburazenekar
  • Vadvirág Cigány Gyermek Tánccsoport
  • Közel 80 éves múlttal rendelkező tánccsoport működik. A Bátai Bokréta, Bátai Népi Együttes,  "Sárköz" Hagyományőrző Egyesület, mostanra a Bátai "Sárköz" Néptánc Együttes néven.
  • Római Katolikus Plébánia
  • Református Egyházközség (Bátai Református Leányegyházközség)
  • Múzeumok – Tárlatok ( a nevezetességek címszó alatt felsorolt épületek, helyszínek)
  • Civil szervezetek
  • Sport – Báta KSE labdarúgó szakosztály
  • Badra hastánccsoport
  • Bátai Amazonok

Sport

[szerkesztés]

Labdarúgás

[szerkesztés]

A település csapata a Báta KSE, egy 1937-ben alapított amatőr magyar labdarúgócsapat, amely a Baranya vármegyei harmadosztályban szerepel.

Legnagyobb bajnoki sikere az 1974–1975-ös szezonban volt, mikor a csapat a Tolna megyei első osztályban szerepelt. A 2012–2013-as szezontól a csapat a Baranya megyei bajnokságban szerepel.

A bátai csapat rendelkezik Tolna vármegye egyik legnagyobb futballpályájával (110 × 65), melynek befogadóképessége 1360 fő.[forrás?]

Híres emberek

[szerkesztés]
  • itt élt és alkotott Czencz János festőművész
  • itt született Katona Tamás a magyarországi atomreaktor-diagnosztikai kutatások mérnök-fizikusa
  • itt született Sümegi Mihály (1942–2023) kutatóvegyész, nanotechnológus

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Báta települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  9. ↑ Báta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  10. ↑ Báta települési választás eredményei (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  11. ↑ Báta Helységnévtár
  12. ↑ Báta Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
  • Báta honlapja
  • Molnár Antal: A bátai apátság és népei a török középkorban; METEM, Bp., 2006 (METEM-könyvek)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báta&oldid=27555095#Labdarúgás”