Váncsfalva
| Váncsfalva (Oncești) | |
 | |
| A volt váncsfalvi görögkatolikus fatemplom a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Váncsfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437037 |
| SIRUTA-kód | 107341 |
| Népesség | |
| Népesség | 1519 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 73,56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 20,65 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 23° 58′ 55″47.848139°N 23.981827°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 53″, k. h. 23° 58′ 55″47.848139°N 23.981827°E | |
| Váncsfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Váncsfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Váncsfalva (románul: Oncești, jiddisül אונצ'שט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Nevének eredete
Magyar és román nevét is a Váncs, később Váncsfalvi család alapítójáról kapta (Vancea, Oancea). Korábbi neve Váralja volt (1360, p. olachalis Waralia). 1405-ben Vanchukfalua, 1408-ban Varalya alio nomine Vanchokfalva, 1605-ben Váncsfalua néven fordult elő.
Fekvése
Az Iza mentén három km hosszan elnyúló falu Máramarosszigettől 12 km-re délkeletre. A község legmagasabb pontja, az Osoiul 717 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé.
Népessége
A népességszám változása
Népessége 1880-tól a 20. század második feléig növekedett, 1992 óta viszont egyértelműen fogy.
Etnikai és vallási megoszlás
- 1880-ban 1070 lakosából 970 volt román, 72 német (jiddis) és 28 egyéb (cigány) anyanyelvű; 978 görögkatolikus, 67 zsidó és tíz római katolikus vallású.
- 2002-ben 1549 román nemzetiségű lakosából 1217 volt ortodox, 160 görögkatolikus és 160 pünkösdi hitű.
Története
Nagy Lajos 1360-ban adományozta Farksztán fia Váncsoknak Váralja olachalis birtokának nyugati felét, amelyre a későbbi Váncsfalva települt. Később román kisnemesi falu volt Máramaros vármegyében, családai közül kiemelkedtek a vármegyei közéletben jelentős szerepet játszó Jurák. 1691 előtt Kricsfaluból érkezett a faluba az a fatemplom, amely 1974 óta a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban áll. A hagyomány szerint a templomot idetelepedő kricsfalusiak hozták magukkal. Ugyancsak a helyi hagyomány szerint lakói egy része 1700 körül Tőkésbányára költözött. 1720-ban tizenkét nemesi és két jobbágytelkét írták össze. 1965-ben Barcánfalva községhez csatolták, 2003-ban kivált és önálló községgé alakult. A mai ortodox templom 1937–39-ben, a görögkatolikus 2000-ben épült.
Nevezetességek
- A falutól két és fél kilométerre északkeletre, a 414 méter magas Cetățeaua tetején 14. vagy 15. században épült vár lakótornyának maradványai. A hét és fél méteres oldalhosszúságú, két méteres falvastagságú épületből az egyik oldal romjai maradtak fenn.[1] Radu Popa szerint szinte teljesen megegyező lehetett a reketyefalvi lakótoronnyal.[2]
- Faragott máramarosi nagykapuk.
- Egy vasas és egy vasas–kénes ásványvízforrás.
- Bartók Béla az 1913 márciusában a helyi Pătru Drăguş nevű cigányhegedűs által, gitárkísérettel fonográfra játszott medvetáncot a Szonatina második tételében, az oșăneștét pedig a II. rapszódia friss tételében dolgozta fel.[3]
- 2011 augusztusa óta a falu mellett sportrepülőtér működik.[4]
Jegyzetek
- ↑ jupiter.elte.hu Archiválva 2015. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (fényképekkel) (magyarul)
- ↑ Radu Popa: Studii și articole. Brașov, 2014, 21. o.
- ↑ Vera Lampert: Folk Music in Bartók's Compositions. Bp., 2008, 113. és 169. o.
- ↑ Graiul Maramureșului 2011. augusztus 8.
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}