Sárkeresztúr
| Sárkeresztúr | |||
 | |||
| A Hősök tere a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Sárbogárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csutiné Turi Ibolya (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8125 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2519 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 119[3] m | ||
| Terület | 46,75 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 00′ 09″, k. h. 18° 32′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 09″, k. h. 18° 32′ 52″ | |||
 Sárkeresztúr
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Sárkeresztúr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sárkeresztúr község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A község határa a Mezőföld Fejér vármegyei része, a Sárvíz mentén. Domborzati viszonyait tekintve a Sárvíz-völgytől keleti irányban enyhén emelkedő. A lejtőszerű emelkedés egészen a sárosdi határig tart. Itt húzódik az a dombél, amely a sárkeresztúri és a sárosdi határt elválasztja. Ennek a dombélnek a magassága 130-140 méter között váltakozik. A határ legmélyebb pontja 95 méter. A Nádor-csatorna melletti rész eléggé mocsaras, így esős években a földek itt terméketlenek. A községi belterületek is mély fekvésűek, s alig 97-102 méter között váltakozik a tengerszint feletti magasság.
Megközelítése[szerkesztés]
- Közúton Székesfehérvár, Sárbogárd és Szekszárd felől a 63-as főúton, Adony, Pusztaszabolcs, illetve Káloz felől a 6209-es úton lehet eljutni a településre.
- Vonattal a MÁV 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalán érhető el. A településnek egy saját megállóhelye (Sárkeresztúr megállóhely), valamint egy, Abával közös vasútállomása van (Aba-Sárkeresztúr vasútállomás). (A vonalon 2009 decemberében leállt a személyforgalom, majd egy évvel később átmenetileg újraindult. 2016-os állapot szerint vonatpótló autóbuszok bonyolítják az itteni forgalmat, de csak az Abával közös vasútállomásnál állnak meg.)
Története[szerkesztés]
A Gorsiumból (Tác) Sopianaeba (Pécs) vezető egyik római főútvonal a községen haladt át, egy szakaszát légifelvételről is ismerjük a község határából. A község területén a temetődomb környékén és az Öreg utcában kerültek elő a helyi kelta bennszülött lakosságra jellemző edények, a temetődombon sírokat is találtak. A termelőszövetkezeti Homokbányában középkori sírok kerültek elő, a szemközti domb, a Zsellér-domb, ahol török kor utáni jobbágyfalut tart számon a helyi hagyomány. Kora középkori település volt Asszonyvására (másképpen Vásárd). A falu a mai Sárkeresztúrral azonos, vagy annak határában volt. 1192-ben Asonuasara, 1272-ben Wasárd változatban említik.
Sárkeresztúron egyesült a fehérvári hadi út és a Fövenyről Wasárdra vezető "nagy út". Kun László uralkodása idején a sárosdi királyi lovászok földügyben perlekedtek a vásárdi lovászokkal. Vásárdot hamarosan Székesfehérvár polgárai szerzik meg maguknak.
A község neve az alábbi változatokban fordul elő: 1405-ben Kerezthwr, majd a 15. század egészében és a 16. század elején némi alakváltozatok vannak: így Kereztur, Kerezthur, Keresthur, Kerezthwr.
A név 1351-ben fordul elő első ízben a forrásokban; a középkori birtokosok között voltak Keresztúri nevezetűek is.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Virág Miklós (független)[6]
- 1994–1998: Virág Miklós (független)[7]
- 1998–2002: Virág Miklós (független)[8]
- 2002–2006: Virág Miklós (független)[9]
- 2006–2010: Virág Miklós (független)[10]
- 2010–2014: Csutiné Turi Ibolya (független)[11]
- 2014–2019: Csutiné Turi Ibolya (független)[12]
- 2019-től: Csutiné Turi Ibolya (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2524 | 2521 | 2555 | 2442 | 2474 | 2519 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 20,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 13,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,6% (16,6% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Sárkány-tó
- Antiochiai Szent Ignácnak dedikált római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban. Berendezésének egy része (mellékoltár, szószék, padok, kórus farácsa) szintén 18. századi.[14] A templom nyugati oldalában alacsony kőfallal körbevett, nagy kiterjedésű szovjet katonai temető terül el, közepén obeliszkkel.
Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]
- Bella István költő itt született
- Bokros János költő, tanár itt született
- Ittzés Mihály zenepedagógus itt született
- Fischer Gyula győri főrabbi, később Prágában és Budapesten rabbi, egyetemi tanár itt született
Források[szerkesztés]
- Sárkeresztúr története (Összeállította: Jancsó István)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Sárkeresztúr, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Sárkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
- ↑ Sárkeresztúr Helységnévtár
- ↑ Https://muemlekem.hu/muemlek/show/3765. Műemlékem.hu (Hozzáférés: 2024. február 18.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Sárkeresztúr a Hírkeresőben Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szülőföldem Sárkeresztúr
.svg)
