Portál:Feröer/Kiemelt szócikk archívum
2011. augusztus[szerkesztés]
Nólsoy (dánul: Nolsø) egy sziget Feröer középső részén, a Streymoy szigetén található fővárostól, Tórshavntól keletre. Egyetlen települése az azonos nevű Nólsoy.
Nólsoy 5 km-re keletre fekszik a fővárostól, Tórshavntól. A 10,32 km² területű sziget mintegy 9 km hosszan nyúlik el északnyugat-délkeleti irányban, és természetes védelmet nyújt a keleti viharokkal szemben. Legmagasabb pontja, az Eggjarklettur 372 m magas, ezzel a leglaposabbnak számít Feröer szigetei közül. Az egyetlen település a déli hegyet az északi lapos résztől elválasztó keskeny földnyelven fekszik. A déli part két hegyfokán egy-egy 19. század végén épült világítótorony található: Øknastangi délkeleten és Borðan délen; utóbbi Dánia legnagyobb világítótornya.
2011. július[szerkesztés]
A Kirkjubømúrurin vagy egyszerűen Múrurin (magyarul a falak) a Magnus-dóm romjai a feröeri Kirkjubøurban. Ez a szigetcsoport legnagyobb és legszebb középkori építménye, a gótikus építészet fénykorából. Mindmáig vitatott, hogy ki és mikor kezdte építtetni, akárcsak az, hogy valaha elkészült-e.
Az építkezést valószínűleg a 13. század végén, a gótikus építészet fénykorában kezdték el, a kor nyugat-norvégiai templomépítési stílusának megfelelően. A legenda szerint Erlendur püspök, a középkor legjelentősebb feröeri püspöke (akinek a nevéhez a Juhlevél is fűződik) az építkezés költségei miatt túl magas adót követelt, és fellázadtak ellene, így el kellett menekülnie a szigetekről. Ez lehet az egyik magyarázat a dóm félbemaradására. Egy másik elmélet szerint a fekete halál felelős ezért, ami 1349-1350 folyamán Feröer lakosságának jelentős részét elpusztította.
2011. június[szerkesztés]
A Vágatunnilin egy tenger alatti közúti alagút Feröeren, amely Streymoy és Vágar szigeteket köti össze a Vestmannasund tengerszoros alatt. Jelentőségét többek között az adja, hogy a főváros, Tórshavn, valamint a Vágari repülőtér között is biztosítja a kapcsolatot. A Norðoyatunnilin megépülte előtt ez volt a szigetcsoport leghosszabb alagútja.
Az alagút építésének előkészítését 1988 telén kezdték el, hogy az építkezés 1989 áprilisában megindulhasson. Az 1989 előtt lefolytatott vizsgálatok képezték nagyrészt a későbbi kivitelezés alapját. Az időközben Feröert érzékenyen érintő recesszió miatt azonban az építés megkezdését elhalasztották.
2011. május[szerkesztés]
Stóra Dímun egy település Feröer Stóra Dímun nevű szigetén. Gyakran egyszerűen Dímunnak nevezik mindkettőt. Közigazgatásilag Skúvoy községhez tartozik. A település a sziget délnyugati részén található.
A sziget a Feröeriek sagája sok hősének otthona volt. Első írásos említése ennek megfelelően a Feröeriek sagájában található. 1920 előtt még fellelhetők voltak egy régi templom romjai, mára azonban már nem maradtak fenn.
1870-ben két testvér telepedett a Sumbából a szigetre. Egyikük később továbbköltözött Sandoyra, a másikuk leszármazottai a sziget jelenlegi lakói.
2011. április[szerkesztés]
Jóannes Patursson (Kirkjubøur, 1866. május 6. – uo., 1946. augusztus 2.) feröeri gazda, költő és nacionalista politikus.
Jóannes dédunokája volt a feröeri nemzeti hősnek, Nólsoyar Pállnak. Öccse, Sverre Patursson jelentős író, nővére, Súsanna Helena Patursson pedig az első feröeri feminista volt.
Jóannes 1866-ban született a kirkjubøuri királyi gazda legidősebb fiaként. A kirkjubøuri királyi gazdaság a 11. század óta működik; a reformáció előtt a feröeri püspökség székhelye volt, majd miután az egyházi földeket III. Keresztély királyi tulajdonba vette, egészen napjainkig a legnagyobb királyi hűbérbirtok Feröeren.
2011. március[szerkesztés]
Kunoy (dánul: Kunø) egy sziget Feröer északkeleti részén, Kalsoy és Borðoy között. Kunoy a Norðoyar régióhoz tartozik. A szigetet gyakorlatilag egyetlen hegyvonulat alkotja, melynek gerince 700–830 m magasságban húzódik. Itt található Feröer negyedik és ötödik legmagasabb pontja, a Kúvingafjall (830 m) és a Teigafjall (825 m), de a tíz legmagasabb csúcs közül hat itt emelkedik, így nem csoda, hogy a sziget átlagos tengerszint feletti magassága a legnagyobb Feröer szigetei között. A legészakibb csúcs, a Kunoyarnakkur 819 méter magas, és szinte függőlegesen szakad a tengerbe, ezzel nem csak Feröer legmagasabb tengeri sziklafala, de világviszonylatban is magasnak számít.
2011. február[szerkesztés]
A BankNordik (korábban P/F Føroya Banki) Feröer egyik vezető bankja, amely vállalatokat, intézményeket és magánszemélyeket egyaránt kiszolgál. Székhelye Tórshavnban található, ezzel együtt 10 fiókja van szerte a szigetcsoporton. A céget a koppenhágai és a reykjavíki tőzsdén (NASDAQ OMX Nordic Stock Exchange) jegyzik. 2008 végén a tulajdonosok 76%-a feröeri és 6%-a izlandi illetőségű volt, és összesen négy tulajdonos részesedése haladta meg az 5%-ot.
2011. január[szerkesztés]
Az Észak Háza (feröeriül: Norðurlandahúsið) Feröer legfontosabb kulturális és konferenciaközpontja. 1983-ban avatták fel Tórshavnban. Célja a feröeri és skandináv kultúra támogatása, de az egész világról érkeznek ide művészek, hogy fellépjenek vagy kiállítsanak. Az épület koncerteknek, színházi előadásoknak, kiállításoknak és konferenciáknak ad otthont.
Az Észak Háza modern, fűtetős építészeti kialakításáról is nevezetes; nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a hagyományos fűtető az 1980-as évek óta reneszánszát éli a szigetcsoport kortárs építészetében. Az üveghomlokzatnak és a magasabb fekvésnek köszönhetően szép kilátás nyílik Tórshavnra, a tengerre és Nólsoy szigetére.
2010. december[szerkesztés]
Fuglafjørður (dánul: Fuglefjord) település Feröer Eysturoy nevű szigetén. Fuglafjørður község központja.
A település a sziget keleti oldalán, az azonos nevű Fuglafjørður fjord partján fekszik, de a környező meredek domboldalakra is felkapaszkodik. A városközpont, ahol a legtöbb üzlet és szolgáltatás koncentrálódik, a kikötő közelében található. A településtől délre, a fjord déli partján egy 18°C-os vizet adó hévízforrás, a Varmakelda található.
2010. november[szerkesztés]
Feröer zászlaja (feröeriül: Merkið, azaz jel, jelkép) fehér háttér előtt fektetett vörös keresztet (ún. skandináv keresztet) ábrázol, amelyet kék sáv fut körbe. A zászló vízszintes arányai 6:1:2:1:12, függőleges arányai 6:1:2:1:6, ami megegyezik a norvég zászlóéval.
A feröeri zászlót két feröeri diák tervezte Koppenhágában, majd egyikük, Jens Olivur Lisberg (1896–1920) jogászhallgató ki is tette azt fámjini otthonában 1919. június 22-én (ez a zászló ma a fámjini templom falán lóg). A zászló az északi országok színeinek és formáinak, a norvég és izlandi színek, valamint a skandináv kereszt felhasználásával készült. A vörös és a kék hagyományos feröeri színek is, a fehér pedig a tenger habját és Feröer tiszta, fényes egét jelképezi.
2010. október[szerkesztés]
Vágar (más néven Vágoy, dánul: Vågø) Feröer harmadik legnagyobb szigete. Nevének jelentése Öblök, amelyet a déli partján található három öbölről kapott. Itt található Feröer repülőtere, a Vágari repülőtér.
Vágar területe 176,38 km², ezzel a harmadik legnagyobb sziget Streymoy és Eysturoy után. Legmagasabb pontja, az Árnafjall 722 m magas. Itt található Feröer két legnagyobb tava, a Leitisvatn és a Fjallavatn. A sziget alakja egy kutya fejére emlékeztet.
2010. szeptember[szerkesztés]
Pál Joensen (Vágur, 1990. december 10.) feröeri úszó, a Suðuroyar Svimjifelag (Susvim) versenyzője, az ország egyik legtehetségesebb sportolója. A budapesti EB-n szerzett ezüstérme minden idők legnagyobb feröeri sportsikere volt. A Kringvarp Føroya 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is az év feröeri sportolójának választotta.
A 2007-es rodoszi Szigetjátékokon öt aranyérmet nyert.
A 2008. augusztusi belgrádi ifjúsági úszó európabajnokságon 400 m, 800 m és 1500 m gyorson is aranyérmet szerzett, 800-on 7:56,90-es korosztályos Európa-csúccsal. Jóannes Eidesgaard feröeri miniszterelnök gratulációjában minden idők legnagyobb feröeri sportsikerének nevezte az eredményt.
2010. augusztus[szerkesztés]
Tróndur í Gøtu (óészakiul: Þrándr í Götu vagy Þrandr æ Gǫtu, az irodalomban gyakran Trond) (Gøta, 950-960 k. - ugyanott, 1035) az egyik leghatalmasabb feröeri viking főnök. Sigmundur Brestissonnal együtt a Feröeriek sagája egyik főszereplője, akit – mint pogányt – a szerzetesek által írt műben negatív szereplőként tüntetnek fel.
A gøtai nemzetség főnökének, Torbjørn Gøtuskeggnek és feleségének, Guðrunnak volt a fia. Nagybátyja, Svínoyar-Bjarni Svínoy szigetén gazdálkodott. Bátyja Tollakur (Torlak) volt.
Tróndur valószínűleg 950-960 között született, apja pedig 965-975 környékén halhatott meg. A 960-as évek vége felé Feröer egyik részén a suðuroyi Havgrímur uralkodott II. (Szürkeköpenyes) Harald norvég király hűbéreseként, míg a másik rész a Trondheim környékét birtokló Haakon Jarl vazallusai, a Skúvoyon lakó Beinir és Brestir irányítása alatt állt. Tróndur utóbbiak unokatestvére volt, de nem volt velük jó viszonyban.
Apjuk halála után Tróndur sorsot húzott bátyjával, és mivel neki kedvezett a szerencse, ő örökölte a családi birtokot. Pénze azonban nem volt, ezért bérbe adta a gazdaságot, és Dániába utazott, ahonnan ügyes manőverek után gazdagon tért vissza.
2010. július[szerkesztés]
A cetvadászatot Feröeren legalább a 10. század óta űzik. A vadászatot a feröeri hatóságok szabályozzák. Az International Whaling Commission (IWC) nem hagyja jóvá, vitatott azonban, hogy a bizottság hatásköre kiterjed-e a kisebb cetekre. Évente mintegy 950 hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin esik áldozatul a vadászatnak, főként a nyári időszakban.
A feröeri nyelven grindadrápnak nevezett vadászat nem kereskedelmi célú, és helyi közösségi szinten szerveződik: bárki részt vehet benne. Az állatokat húsukért és zsírjukért vadásszák, és a helyi élelmiszer-ellátás részét képezik a halászat, a juhtenyésztés, valamint a kis mennyiségű madárfogás, tejtermelés és burgonya-termesztés mellett. A legújabb kutatásokra alapozva azonban a feröeri tisztifőorvosok nem ajánlják a cetek húsát emberi fogyasztásra.
A feröeriek többsége kultúrájuk és történelmük szerves részének tekinti a cetvadászatot. Állatjogi csoportok ugyanakkor kegyetlen és fölösleges gyakorlatnak tartják. A vadászok szerint az újságírók többsége nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a vadászati módszereket és a cetvadászat gazdasági jelentőségét illetően.
2010. június[szerkesztés]
.JPG)
Feröer gazdasága egyértelműen a halászat és halfeldolgozás dominanciáját mutatja. A legfontosabb foglalkozási ágak a halászat, az akvakultúra (főként lazac) és az idegenforgalom. A halászati termékeken kívül Feröeren csak néhány mezőgazdasági terméket (juh, burgonya stb.) és vízenergiát tudnak előállítani, minden mást importálni kell.
Az elmúlt években a gazdaság jól teljesített. A munkanélküliség 2008-ra rekordmélységbe, 1,3%-ra süllyedt, miközben az elmúlt évek gyors gazdasági növekedése (2007: 9,3%) fokozatosan lelassult (2008: 4,9%). A gazdasági világválság hatására a gazdaság 2009-re 2-3%-os recesszióba süllyedhet.
2010. május[szerkesztés]
Hoyvík (dánul: Højvig) település Feröer Streymoy nevű szigetén; gyakorlatilag Tórshavn északi városrésze. Feröer harmadik legnépesebb települése. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik.
A település a fővárostól északra található, de mára egybeépült vele, így gyakorlatilag egy városrésznek tekinthető. Tórshavntól a Hoydalar völgy, illetve a Hoydalsá patak választja el. Tőle keletre fekszik egy mindössze 0,8 hektáros apró sziget, a Hoyvíkshólmur.
Az utóbbi években számos ház épült, főként családi és sorházak, amelyekre színes, változatos kialakítás jellemző. A főváros várható további növekedése miatt itt is új építési telkeket fognak kialakítani, viszonylag kedvező áron. A tervek szerint nagyobbrészt családi és sorházak, kisebb részt (legfeljebb öt emeletes) lakóházak épülnek majd.
2010. április[szerkesztés]
Niels Ryberg Finsen (Tórshavn, 1860. december 15. – Koppenhága, 1904. szeptember 24.) izlandi származású feröeri-dán orvos és kutató.
Apja, Hannes Kristján Steingrímur Finsen egy 10. századig visszanyúló hagyományokkal rendelkező izlandi család fia volt. Niels születésekor Feröer rendőrfőnöke, majd 1871-1884 között kormányzója volt.
Finsen iskoláit Tórshavnban, majd a dániai Herlufsholmban végezte. 1876-tól Reykjavíkban tanult. 1882-ben Koppenhágába ment orvostudományt tanulni, ahol 1890-ben végzett. Ugyanebben az évben boncoló lett a Koppenhágai Egyetemen. Ezt az állást 1893-ban hagyta ott, hogy kutatásainak szentelhesse magát; eközben magánórákból tartotta el magát. 1898-ban professzori címet kapott. 1899-ben a Dannebrog-rend lovagjává avatták. 1903. december 10-én kapta meg a Nobel-díjat.
2010. március[szerkesztés]
Az Atlantic Airways Feröer nemzeti légitársasága. Külföldi és belföldi járatokat üzemeltet a Vágar szigetén található Vágari repülőtérről.
A légitársaságot 1987-ben hozták létre, a feröeri kormány (51%) és a dán Cimber Air (49%) közös vállalkozásaként, de 1989-ben a kormány kivásárolta a kisebbségi tulajdonost. Az első járatot 1988. március 28-án indították Vágar és Koppenhága között, egy British Aerospace BAe 146-ossal. A kormány egy hangárt építtetett a Vágari repülőtéren, hogy biztosítsa a légitársaság számára a bázisrepülőtér szolgáltatásait.
2010. február[szerkesztés]
Tróndur Patursson (Kirkjubøur, 1944. március 1.) feröeri képzőművész. 1976-ban részt vett Tim Severin író-felfedezővel a Brendan-expedícióban. Hatalmas, színes festményei és szobrai mellett üvegablakokat fest, erről leginkább Dániában ismert. Fő munkája a gøtai új templom üvegablakainak megfestése volt, amit 1991 és 1994 készített el, és II. Margit dán királynő is megtekintett, amikor a templomot felszentelték.
2010. január[szerkesztés]
A feröeri konyha legfontosabb alapanyagai a birkahús, a hal és a burgonya.
Az egész skandináv térséghez hasonlóan Feröeren is ismert a svédasztalos jellegű tálalás, vagyis hogy valamennyi fogás egy asztalra kerül, ahonnan mindenki kedve szerint választhat. A szárazföldi és a vízi eredetű ételeket általában külön fogyasztják.
2009. december[szerkesztés]
Feröer 2009. január 1. óta közigazgatásilag 30 községre (kommuna, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) oszlik. Magyarországgal ellentétben itt egy község általában több települést is magában foglal: a 30 községben összesen mintegy 120 település található.
1995-ben a feröeri kormány egy bizottságot nevezett ki, hogy javaslatot tegyen egy új helyi önkormányzati rendszerre. A bizottság jelentését 1998-ban hozták nyilvánosságra: a községek számának 7-9-re csökkentését javasolta, valamint az állami és községi hatáskörök pontosabb elválasztását.
2009. november[szerkesztés]
Streymoy (dánul: Strømø) Feröer legnagyobb és legnépesebb szigete. Itt található a főváros, Tórshavn. Neve annyit tesz, mint „Áramlások szigete”.
A sziget hosszúkás alakú, és nagyjából északnyugat-délkeleti irányban nyúlik el. Hossza 47 km, szélessége 10 km körüli. Nyugati és északi partjait csaknem függőleges madársziklák alkotják, míg a keleti part nyitottabb mély fjordjaival (köztük a Kollafjørðurral és a Kaldbaksfjørðurral), valamint a patakok torkolatánál épült településeivel. A sziget belsejében magas hegyek (legmagasabb csúcsa a Kopsenni, 789 m) és mély völgyek váltakoznak.
2009. október[szerkesztés]
.JPG)
Miðvágur (dánul: Midvåg) település Feröer Vágar nevű szigetén. Közigazgatásilag Vágar községhez tartozik. A sziget legnépesebb települése és központi fekvéséből adódóan is annak természetes központja; rendőrőrse, orvosi rendelője, boltja és plébániája van.
Földrajzi fekvése miatt kiváló helynek számít a cetvadászathoz. 1899-ben egyszerre 1300 cetet fogtak ki itt, ami a valaha volt legnagyobb fogásnak számít. A településtől nyugatra fekszik a Leitisvatn, Feröer legnagyobb tava.
2009. szeptember[szerkesztés]
Feröer egy vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. A szigetcsoportot az Északi-Atlanti-óceán veszi körül; tőle északra kezdődik a Norvég-tenger. Koordinátái é. sz. 61° 59′ 53″, ny. h. 6° 46′ 23″. Területe 1395,74 km², melyen sem nagyobb tavak, sem jelentősebb folyók nem találhatók. Kiterjedése észak-déli irányban 118, kelet-nyugati irányban 78 km Partvonala 1289 km hosszú.
Feröer Izlandhoz hasonlóan a Grönlandtól Skóciáig húzódó, forrófolt-tevékenység során keletkezett vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 50-60 millió évvel ezelőtt kihunyt hatalmas rétegvulkán maradványa.
2009. augusztus[szerkesztés]
Andreas William Heinesen (Tórshavn, 1900. január 15. - Tórshavn, 1991. március 12.) a legismertebb feröeri író. Költészettel, festészettel és zeneszerzéssel is foglalkozott.
Mivel írott feröeri nyelvű irodalom akkor még szinte nem is létezett, kizárólag a nagyobb írói szabadságot biztosító dán nyelven írt. Emellett azonban számos könyvet lefordított anyanyelvére. Első verseskötetét 21 éves korában jelentette meg. 1928-1929-ben újságírónak készült Dániában, majd hazatérve apja szállítmányozási cégénél dolgozott. 1934-ben adták ki Blæsende Gry (Szélfútta hajnal) című regényét, amelyet számos további követett.
2009. július[szerkesztés]
A Szent Olaf-templom (feröeriül: Ólavskirkjan) Feröer legrégebbi ma is álló temploma Kirkjubøurban. A középkorban időben a Feröeri püspökség székesegyháza volt. Jelenleg nagyon közel áll a tengerhez, mivel a szárazföld süllyed; eredetileg mintegy 100 m-re állt a parttól.
1963-1966 között átfogó régészeti feltárásokat végeztek a templom alatt, amelyek igazolták, hogy már nem sokkal Feröer keresztény hitre térése után templom állt ezen a helyen. Három középkori padlót fedeztek fel; a legrégebbi alatt öt pénzérmét találtak, melyek közül a legrégebbi Angliából származik, és az 1223-1235 közötti időszakban verték.
2009. június[szerkesztés]
A Barbara egy 1997-es dán film Nils Malmros rendezésében, Anneke von der Lippe és Lars Simonsen főszereplésével. A feröeren játszódó történet a feröeri író, Jørgen-Frantz Jacobsen Barbara című regényén alapszik, amelyet Beinta Kristina Broberg élete ihletett. Főszereplője egy lelkész, akit csapdába ejt egy nő csábítása. Malmros először ezzel a filmmel lépett tovább szokásos témáján, az århusi serdülők életén.
A filmet 1997. szeptember 28-án mutatták be az Észak Házában. Megkapta a Roueni Skandináv Filmfesztivál közönségdíját, valamint 1998-ban a legjobb filmnek járó Robert-díjat. Dánia ezt a filmet nevezte az 1998-as Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.
2009. május[szerkesztés]
A feröeri korona Feröer hivatalos pénzneme. A Dán Nemzeti Bank bocsátja ki, ugyanis a feröeri korona nem független pénznem, hanem dán bankjegyek feröeri motívumokkal (főleg állatokkal és tájképekkel) díszítve.
Egy új bankjegysorozat – jobb biztonsági védelemmel – 2001-től 2005-ig került bevezetésre. A legmagasabb címletet, az 1 000 koronást 2005 szeptemberében bocsátották ki. A feröeriek dán érméket használnak, Dániához és Grönlandhoz hasonlóan.
Amióta a feröeri korona nem független pénznem, azóta nincs ISO 4217-es pénznemkódja. A dán korona ISO kódja DKK.
2009. április[szerkesztés]
.JPG)
Kirkjubøur (dánul: Kirkebø) település Feröer Streymoy nevű szigetén. Három fontos műemlékével a szigetcsoport fő látnivalói közé tartozik.
A település a fővárostól délre, Streymoy délnyugati partján található. Közigazgatásilag 2005 óta Tórshavn községhez tartozik. Előtte fekszik a tengerben az apró, mindössze két hektáros Kirkjubøhólmur szigetecske, amelyet korábban földnyelv kötött össze a szárazfölddel, azt azonban az árapály elhordta. Ugyancsak látható innen a két közeli sziget, Koltur és Hestur.
2009. március[szerkesztés]
A KÍ Klaksvík (vagy Klaksvíkar Ítróttarfelag) Feröer egyik legpatinásabb labdarúgóklubja, amelyet 1904-ben alapítottak Klaksvíkban.
A KÍ félprofi elsőligás csapat. 16-szoros feröeri bajnok és 4-szeres kupagyőztes (mindkettő 1955 óta). A nemzetközi porondon 1992-ben mutatkozott be, amikor a Skonto Riga 6-1-es összesítéssel búcsúztatta a Bajnokok Ligája selejtezőjében. A csapat színe kék-fehér, stadionja 3000 fő befogadására képes.
Ősi ellenfele a szintén 1904-ben alapított, 19-szeres bajnok HB Tórshavn.
2009. február[szerkesztés]
Suðuroy Feröer legdélibb szigete. Nevének jelentése is Déli sziget. A negyedik legnagyobb sziget, területe 163,7 km². Az itt található 55 csúcs közül legmagasabb a Gluggarnir (610 m), de a leghíresebb minden bizonnyal a Beinisvørð, amelyet a feröeri költő, Nólsoyar Páll is megénekelt. A sziget legdélebbi pontján található az Akraberg világítótorony.
A nyugati part végig meredek sziklafalakból, madársziklákból áll, csak két helyen – Hvalbánál és Vágurnál – szakítja meg egy-egy lapos földnyelv. Ennek megfelelően a legtöbb település a keleti parton található.
2009. január[szerkesztés]
Venceslaus Ulricus Hammershaimb (Sandavágur, 1819. március 25. – Koppenhága, 1909. április 8.), ismertebb nevén V. U. Hammershaimb vagy Venzel Hammershaimb feröeri evangélikus lelkész és filológus, a modern írott feröeri nyelv megteremtője.
Apja, Jørgen Frantz Hammershaimb jogász 1806-ban telepedett le Feröeren. Hammershaimb a Vágar szigetén fekvő Sandavágurban született. 1831-ben Koppenhágába ment továbbtanulni. 1839-től a Koppenhágai Egyetem hallgatója volt. Jóllehet családja apai ágon német származású volt, és harmadik generáció óta dán, ő feröerinek érezte magát, és ezzel elköteleződött a nyelv mellett is.
2008. december[szerkesztés]
Sumba Feröer legdélibb települése. Suðuroy szigetén található. Közigazgatásilag Sumba községhez tartozik.
Sumba Suðuroy és egyben Feröer legdélibb fekvésű települése. Fámjint leszámítva az egyetlen település a sziget nyugati partján. Vele szemközt emelkedik ki a tengerből a Sumbiarhólmur. A Beinisvørð hegyfok 470 méter magasról szakad függőlegesen a tengerbe; 1975-ben egy része a vízbe zuhant. A közelben található madársziklák tetejéről szép panoráma nyílik a tengerre és a lenti sziklákra.
2008. november[szerkesztés]
A Skálafjørður (dánul: Skålefjord) egy fjord Feröer Eysturoy nevű szigetén. 14 kilométeres hosszúságával a szigetcsoport leghosszabb fjordja.
A következő települések fekszenek a partján: a keleti parton délről északra Nes, Toftir, Saltnes, Runavík, Saltangará, Glyvrar, Lambareiði, Søldarfjørður, Skipanes, Gøtueiði és Skálabotnur; innen tovább a nyugati parton északról délre Skáli, Innan Glyvur és Strendur. Közvetlenül a fjord partján egy országút vezet összekötve ezeket a településeket, amelyek különösen Toftir és Runavík környékén összefüggő településfüzért alkotnak.
2008. október[szerkesztés]
Argir (dánul: Arge) település Feröer Streymoy nevű szigetén. A sziget keleti partján, Tórshavntól délre fekszik. Gyakorlatilag a főváros déli városrésze, mára teljesen egybeépült vele.
Az utóbbi években számos ház épült, így Argir házai már magasan felkapaszkodtak a hegyoldalra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Tórshavnra és az öböl túloldalán fekvő Nólsoy szigetére.
Argirnak van egy kis csónakkikötője csónakházakkal. Labdarúgócsapata az AB Argir.
2008. szeptember[szerkesztés]
A feröeri lánctánc (feröeriül: føroyskur dansur) a feröeriek nemzeti tánca, amelyet balladákkal (kvæði) kísérnek. A feröeri lánctánc egy középkori eredetű körtánc, amely csak itt maradt fenn élő hagyományként. Hagyományosan körben táncolják, de ha sokan vannak, a kör változatos alakzatokat ölthet, miközben az emberek továbbra is egy folytonos láncot alkotnak.
A ballada éneklését egy vagy több ember vezeti, míg a versszakok közötti refrént mindenki együtt énekli. A dal történetének eseményei, hangulatai a táncban is megjelennek. Az alaplépés két lépés az egyik, majd egy lépés a másik irányba (Feröer-lépés). A táncnak több különféle változata létezik.
2008. augusztus[szerkesztés]
A Týr Feröer legismertebb metalegyüttese. Zenéjükben a dallamos heavy metal keveredik népzenei elemekkel (feröeri balladák); leginkább a folk metal vagy a viking metal stílusba sorolható. Jellemző még rá a tiszta énekhang és sok vokál. A banda egyediségét az adja, hogy dalaikban főleg feröeri nyelven szólalnak meg az angol mellett. Szövegeik alapja az északi skandináv mitológia.
A Týr története 1998 januárjában kezdődött, mikor Heri Joensen (énekes és gitáros) megismerte Kári Streymoyt (dobos) egy Koppenhágai partin. Heri javasolta Kárinak, hogy találkozniuk kéne és jó lenne összedobniuk valamit. Kári később megfogadta a tanácsot. Hamar csatlakozott hozzájuk a jelenlegi basszusgitáros Gunnar H. Thomsen és így már hárman voltak. Kezdték komponálni zenéjüket melyet erősen befolyásolt a skandináv mitológia, a feröeri népzene és főleg a heavy metal.
2008. július[szerkesztés]
Klaksvík (dánul: Klaksvig) Feröer második legnagyobb városa. Borðoy szigetén fekszik, és a Norðoyar régió központja. Közigazgatásilag Klaksvík községhez tartozik.
A város egy kis fjord végénél levő völgyben fekszik, a Myrkjanoyrarfjall (689 m), Háafjall (647 m), Hálgafelli (503 m) és Klakkur (414 m) hegyek között.
A település a viking kor óta lakott, de csak a 19. század óta lett jelentős, amikor a királyi kereskedelmi monopólium lerakatot létesített itt.
A Norðoyatunnilin alagút 2006-os megnyitása óta a város közúton megközelíthető Tórshavnból: a buszút körülbelül másfél órát vesz igénybe.
2008. június[szerkesztés]
A Juhlevél (feröeriül: Seyðabrævið) Feröer legrégebbi fennmaradt oklevele, amely egyben a szigetek történetének legfontosabb középkori dokumentuma. 1298-ból származik, és az akkori norvég alaptörvény (a Landslóg) kiegészítése volt. Alapvetően a feröeri speciális viszonyokra szabott mezőgazdasági rendelkezéseket tartalmaz. Két korabeli másolata marat fenn, az egyiket a tórshavni nemzeti archívumban, a másikat a Lundi Egyetem könyvtárában őrzik.
Nem ismert pontosan, hogy a honfoglalás utáni első évszázadokban hogyan kormányozták Feröert. A Feröeriek sagája beszámol róla, hogy a feröeriek a tórshavni Tinganes félszigeten tartották az Althing gyűléseit (melynek utódja a világ egyik legrégebbi parlamentje, a Løgting), valamint hogy a „Forn Landslóg”, valamilyen ősi alaptörvény volt érvényben. Jóllehet az első századokban a Norvégiához kötődő szálak meglehetősen gyengék voltak, feltételezhető, hogy a modell hasunló volt a norvég Gulatingslóghoz.
2008. május[szerkesztés]
Feröer korai történelme meglehetősen ködös. Lehetséges, hogy Szent Brendan, egy ír szerzetes (Papar) elhajózott a szigetek mellett észak-atlanti útján a 6. században. Navigatio Sancti Brendani nevű híres utazásán látta a „juhok szigetét”, a „madarak paradicsomát”, amely akár a madárvilágáról és a juhokról ismert Feröer is lehetett. Brendan életéről azonban többnyire csak legendák tudósítanak, és útleírása is csodás-vallásos jellegű.
A 6. század végén – 7. század elején valószínűleg ír szerzetesek éltek a szigeteken. Nem sokat tudunk róluk, de az biztos, hogy Feröeren és Izlandon remeteéletet éltek. Mivel nőtlenül, férfiközösségben éltek, a lakosság demográfiai értelemben nem volt önfenntartó.
A legkorábbi szöveget, amely feltételezések szerint Feröer leírását tartalmazza, egy ír szerzetes, Dicuil írta a Frank Királyságban. 825-ben írt „De mensura Orbis terrae” (A földgolyó felméréséről) című művében így tudósít:
2008. április[szerkesztés]
Eysturoy Feröer második legnagyobb szigete Streymoy után, amelytől a keskeny Sundini szoros választja el. Területét számos fjord és öböl szabdalja, köztük Feröer leghosszabb fjordja, a Skálafjørður délen, valamint (északról délre) a Funningsfjørður, az Oyndarfjørður, a Fuglafjørður és a Gøtuvík a keleti parton.
A szigeten 66 elkülöníthető csúcs található, köztük Feröer legmagasabb pontja, a 882 m magas Slættaratindur.
A sziget lakossága 10 793 fő, ezzel a második legnépesebb Streymoy után. A legfontosabb települések Fuglafjørður északon, valamint Runavík és Nes délen.
A szigetet a Brúgvin um Streymin nevű közúti híd köti össze Streymoyjal (ahol a főváros, Tórshavn található), és azon keresztül alagúton át elérhető Vágar szigete és a Vágari repülőtér. A sziget déli települései azonban komppal is megközelíthetők Tórshavnból, ami akár gyorsabb is lehet.
2008. március[szerkesztés]
A Feröeri labdarúgó-szövetség (feröeriül: Fótbóltssamband Føroya, rövidítve FSF) Feröer nemzeti labdarúgó-szövetsége. 1979-ben alapították. A szövetség szervezi a Feröeri labdarúgó-bajnokságot, valamint működteti a Feröeri labdarúgó-válogatottat. Székhelye Tórshavnban található.
A labdarúgást a 19. század vége óta játsszák Feröeren. Az első nemzeti labdarúgó-bajnokságot 1942-ben szervezték. 1979. január 12-én jött létre a feröeri labdarúgó-szövetség. A női bajnokság 1985-ben indult.
Az 1980-as években a szövetség beindította az edző- és menedzserképzést, amely eleinte dán segítséggel működött, az 1990-es évek közepe óta azonban teljesen a feröeri szövetség felelősségi körébe tartozik. A szövetség elnöke 1981-től 2002-ig Torleif Sigurðsson volt, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy Feröer 1988. július 2-án a FIFA, majd 1990. április 18-án az UEFA tagja lett. A válogatott és a klubcsapatok azóta léptek ki a nemzetközi porondra.
2008. február[szerkesztés]
A középkorban Feröeren is számos költemény és történet hagyományozódott szájon át egyik nemzetségről a másikra. Ezeket a műveket rendszerint a következő szerint szokás felosztani: sagnir (valós események), ævintyr (történetek) és kvæði (balladák). Ezeket végül a 19. században írták le.
A 13. századi feröeri saga (Færeyinga saga), melyet izlandi nyelven írtak, a feröeri emberek keresztény hitre való áttérését meséli el. Ez a szigetek korai történetének bemutatása, azonban kétséges, hogy történelmileg hiteles lenne.
Feröer irodalma hagyományos értelemben csak az elmúlt 100-200 évben alakult ki. Ez főleg az ország elszigeteltségéből fakad, valamint abból, hogy a feröeri nyelv írásos formásja nem létezett 1890-ig, illetve nem lett egységesítve ez előtt. A feröeri nyelv rovására ment a dán nyelv folyamatos felélénkülése is. Mindazonáltal a sziget lakosságából néhány író és költő is kikerült.
2008. január[szerkesztés]
Jóannes Dan Eidesgaard (Tvøroyri, 1951. április 19. –) Feröer miniszterelnöke. 2004. február 3-a óta tölti be ezt a posztot, miután pártja, a Javnaðarflokkurin (Feröeri Szociáldemokrata Párt) lett az új koalíciós kormány fő ereje.
Tanári képzettsége van, és ennek megfelelően általános- és középiskolai tanárként dolgozott szülőhelyén 1991-ig, amikor miniszteri posztot kapott. Először 1990-ben választották a Løgting tagjává a szociáldemokraták színeiben a suðuroyi választókörzetben, és azóta mindig újraválasztották. 1996 óta a Javnaðarflokkurin elnöke.
1991–1996-ig kölönböző kormányokban töltött be miniszteri tisztséget; volt szociális és egészségügyi, munkaügyi, kulturális, valamint pénzügyminiszter is. 1996–2004-ig pártja ellenzékben volt. 1998-2001-ig Eidesgaard a Folketing két feröeri képviselőjének egyike volt. 2004. február 3-án a Løgting miniszterelnökké választotta, azóta a Javnaðarflokkurin, a Fólkaflokkurin (Néppárt) és a Sambandsflokkurin (Unionista Párt) koalíciós kormányát vezeti.
2007. december[szerkesztés]
A HB Tórshavn (vagy Havnar Bóltfelag) Feröer egyik legpatinásabb labdarúgóklubja, amelyet 1904-ben alapítottak a fővárosban, Tórshavnban.
A HB félprofi elsőligás csapat. Az egyesületnek 1000 tagja van, ebből 600 aktív.
19-szeres feröeri bajnok és 26-szoros kupagyőztes (mindkettő 1955 óta). Legnagyobb nemzetközi sikerét 1998-ban, az UEFA Kupában érte el, amikor a finn FC Haka együttesét 2:0-ra legyőzte. Legnagyobb vereségét (0:10) 1995-ben szenvedte el a norvég FC Tromsøtől. Az UEFA Intertotó-kupában 2000-ben az FC Tatabánya ellen vérzett el (0-4, 0-3).
Ősi ellenfele a szintén 1904-ben alapított, 17-szeres bajnok KÍ Klaksvík.
2007. november[szerkesztés]
Andreas William Heinesen (Tórshavn, 1900. január 15. - Tórshavn, 1991. március 12.) a legismertebb feröeri író. Költészettel, festészettel és zeneszerzéssel is foglalkozott.
Mivel írott feröeri nyelvű irodalom akkor még szinte nem is létezett, kizárólag a nagyobb írói szabadságot biztosító dán nyelven írt. Emellett azonban számos könyvet lefordított anyanyelvére. Első verseskötetét 21 éves korában jelentette meg. 1928-1929-ben újságírónak készült Dániában, majd hazatérve apja szállítmányozási cégénél dolgozott. 1934-ben adták ki Blæsende Gry (Szélfútta hajnal) című regényét, amelyet számos további követett. 1964-ben Det gode håb (A jó reménység) című regényéért első feröeriként megkapta Az Északi Tanács Irodalmi Díját.
Magyar nyelven is kiadták Elkárhozott muzsikusok (De fortabte spillemænd) című könyvét.
2007. október[szerkesztés]
A Løgting (teljes hivatalos nevén: Føroya løgting) Feröer (Dánia önkormányzattal rendelkező területe) parlamentje.
A három ősi északi parlament egyike (A Man szigeti Tinvaal és az izlandi Alþingi mellett), és egyben a világ egyik legrégebbi parlamentje: egy 1816 és 1852 közötti megszakítással körülbelül 900 óta műküdik. Az 1400 körüli időkig Althing néven működött. Épülete (melyet szintén Løgtingnek neveznek) egy 1856-ban, Carl Emil Dahlerup kormányzósága alatt épült faépület, amely a parlament eredeti helyétől, a Tinganes félszigettől északra, Tórshavn belvárosában áll.
Az 1978-as választási törvény szerint a parlamentnek 27-32 tagja lehet: a hét választókörzet 27 helye mellett 5 kiegészítő hely is van. Az azóta megtartott nyolc választás mindegyike 32 tagot eredményezett. A Løgting tagjait négy évre választják. A választójog alsó korhatára 18 év.
A Løgting éves ülésszakait az Ólavsøka ünnep napján nyitja.
2007. szeptember[szerkesztés]
Eivør Pálsdóttir (1983. július 21. Syðrugøta, Feröer), legtöbbször csak Eivør vagy Eivör, sikeres feröeri énekesnő és zeneszerző. Huzamosabb ideig Izlandon, illetve Koppenhágában élt.
Eivørt gyakran nevezik „a feröeri Björk”nek. Nem lehet egyetlen stílusba sem besorolni: repertoárja a dzsessztől a népzenéig, az etnopop tól a trip-hopig terjed, de a klasszikus és egyházi zenében is otthon van. Ennek ellenére saját meghatározása alapján főként dzsesszénekesnek tekintik.
Feröeren ő a 21. század sztárja, de nemzetközi rajongótábora is van. Sokan a mai Skandinávia egyik legjelentősebb énekesnőjének tartják, de egyúttal szorosan kötődik a hazai zenei élethez is annak sajátos gyökereivel, a feröeri balladákkal és a Kingo-zsoltárokkal együtt.
2007. augusztus[szerkesztés]
A Norröna (jelentése feröeriül Az északi) a feröeri Smyril Line modern komphajója.
Heti rendszerességgel közlekedik Hanstholm (Dánia), Tórshavn (Feröer), Lerwick (Shetland), Bergen (Norvégia) és Seyðisfjörður (Izland) között. Az egyetlen autókomp, ami összeköti Európát és Izlanddal. Az Izlandra utazók számára a két és fél napos tórshavni kényszerpihenő (mialatt a hajó kitérőt tesz Shetlandon át Bergenbe) lehetőséget nyújt a Norröna otthona, Feröer megismerésére.
Az új Norröna 2003-ban váltotta fel az azonos nevű régi hajót, amely 1984 óta közlekedett ezen az útvonalon. Az új hajó háromszor akkora, és lényegesen magasabb utazási komfortot nyújt. Háromszor annyi autó és másfélszer annyi utas szállítására képes, mint elődje.
2007. július[szerkesztés]
Tórshavn (dánul: Thorshavn, izlandiul: Þórshöfn, svédül: Torshamn) Feröer fővárosa és legnépesebb városa.
Nevének jelentése „Thor kikötője”, a dörgés és villámlás istenéről a skandináv mitológiából. A helyiek gyakran egyszerűen Havn-nak („kikötő”) nevezik. A város címere Mjölnirt, Thor kalapácsát ábrázolja, ez is utal arra, hogy a város a kereszténység felvétele előtti időkből származik.
Tórshavn Feröer közepén, Streymoy szigetének délkeleti részén fekszik. A tőle keletre fekvő Nólsoy szigete természetes védelmet nyújt a város kikötője számára. Közigazgatásilag Tórshavn községhez tartozik. A várossal teljesen egybeépült települések Hoyvík északon és Argir délen.
A Tinganes félszigetén található a feröeri kormány épülete, és itt működött 1856 előtt a parlament, a Løgting is. A várostól északnyugatra található a 347 m magas Húsareyn hegy és délnyugatra a 351 m-es Kirkjubøreyn.
2007. június[szerkesztés]
Feröer vagy Feröer-szigetek (feröeriül Føroyar, dánul Færøerne) egy középkor óta lakott vulkáni eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. Neve magyarul Juh-szigeteket jelent.
A feröeriek – a grönlandiakhoz hasonlóan – külön nemzetnek számítanak a Dán Királyságon belül. Feröer 1948 óta széles körű autonómiával rendelkezik, és két képviselőt delegál a dán parlamentbe. Dániával ellentétben nem tagja az Európai Uniónak. Hagyományosan kapcsolatokat ápol Izlanddal, Grönlanddal, a Shetland- és az Orkney-szigetekkel valamint a Hebridákkal.
Parlamentje, a Løgting az egyik legrégebbi a világon. Fővárosa és legnagyobb városa Tórshavn; nemzetközi repülőtere a Vágar szigetén található Vágari repülőtér.
A szigetcsoport területe 1399 km²; 18 szigete egy kivétellel mind lakott. A gazdaság alapja a 19. század óta a halászat és halfeldolgozás, de a juhtenyésztés és gyapjúfeldolgozás is komoly hagyományokkal rendelkezik.