Bergen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bergen
BergenComposite.jpg
Bergen címere
Bergen címere
Közigazgatás
Ország  Norvégia
Földrajzi régió Vestlandet
Megye Hordaland megye
Község Bergen község
Rang megyeszékhely
Polgármester Trude H. Drevland
Irányítószám 5003–5099
Népesség
Teljes népesség 235 046 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 2447[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 96,07[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bergen (Norvégia)
Bergen
Bergen
Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 60° 23′ 22″, k. h. 5° 19′ 48″Koordináták: é. sz. 60° 23′ 22″, k. h. 5° 19′ 48″
Bergen weboldala

Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bergen látképe

Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.

Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.

A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában.

Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2 250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3 575 mm éves csapadékmennyiséggel.


Bergen éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 3,6 4,0 5,9 9,1 14,0 16,8 17,6 17,4 14,2 11,2 6,9 4,7 10,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −0,4 −0,5 0,9 3,0 7,2 10,2 11,5 11,6 9,1 6,6 2,8 0,6 5,2
Átl. csapadékmennyiség (mm) 190 152 170 114 106 132 148 190 283 271 259 235 2250
Havi napsütéses órák száma 18 56 93 147 186 189 167 142 87 58 24 9 1179
Forrás: World Meteorological Organisation, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.

A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német közeposztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.

1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.

1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.

1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-étől német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolival helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.[3]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Bergen főbb nevezetességei:

  • Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a Világörökség része.
  • Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel.
  • Edvard Grieg háza.
  • Ole Bull villája.
  • Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó) (az) Ulriken hegyre visz fel.
  • A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bergen a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban[4]:

 

Panoráma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  2. ^ a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  3. Norvég villamosreneszánsz (magyar nyelven). Építős blog, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
  4. International relations - City of Bergen (letöltve: 2006. december 18.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto