Bergen
| Bergen | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Földrajzi régió | Vestlandet | ||
| Megye | Hordaland megye | ||
| Község | Bergen község | ||
| Rang | megyeszékhely | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 235 046 fő (2011. jan 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 2447[2] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összesen | 96,07[2] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 60° 23′ 22″, k. h. 5° 19′ 48″ | |||
| é. sz. 60° 23′ 22″, k. h. 5° 19′ 48″ | |||
Bergen Norvégia második legnagyobb városa, a délnyugati Hordaland megye Bergen községében.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Bergen Norvégia délnyugati partján fekszik, Hordaland megyében, amelynek a székhelye is. A várost Norvégia világhírű fjordjainak kapujaként is említik, illetve Vestlandet országrész fővárosaként emlegetik.
Itt található Norvégia legnagyobb és egyben Európa egyik legnagyobb személykikötője.
A bergeni agglomeráció a városon és elővárosain kívül a környező vidéki településeket is magában foglalja.
Éghajlat [szerkesztés]
Bergent az enyhe és nedves tengerparti klíma jellemzi. Kisebb mértékű a nyári-téli hőmérséklet-ingadozás, és itt az országban a legmagasabb az átlaghőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,8 °C, a júliusi 15,1 °C (1991-2005), valamint itt a legmagasabb az átlagos éves hőmérséklet Norvégiában. Bergen az esernyők városa, évente átlagosan 213 nap esik csapadék. 2007. január 21-én új rekordot regisztráltak, amikor 84 egymást követő napon keresztül esett, a korábbi rekord 59 nap volt 1975-ből. Az átlagos éves csapadékmennyiség 2 250 mm. Összehasonlításképpen: Brekke a legnedvesebb Norvégiában, 3 575 mm éves csapadékmennyiséggel.
Történelem [szerkesztés]
Bergent 1070-ben alapították Olav Kyrre király uralkodása alatt, régi neve Bjørgvin volt. A középkorban Skandinávia egyik legfontosabb városa volt. Itt történt Skandinávia első koronázása 1163-ban: V. Magnus norvég királyt koronázták meg és a középkori Norvégia (Norgesveldet) fővárosa is volt 1314-ig. A 13. század végétől a Hanza-szövetség egyik legfontosabb telepe (kontor) működött itt, főként az északi partokról érkező szárított tőkehal miatt.
A német kereskedők külön városrészben éltek, melyben 2000 hivatalnok is dolgozott. A Hanza városrészt kerítéssel el is kerítették a többi városrésztől és a kikötő vár melletti részét foglalta el. A Hanza-házakat 1979-ben nyilvánította az UNESCO a világörökség részévé. A Hanza-házakban nem volt szabad tüzet gyújtani, csak egy központi házban. A Hanza-hivatalnokok és kereskedők a német közeposztályból kerültek ki és cölibátust fogadtak. Egy bizonyos hivatali idő ledolgozása után visszatértek hazájukba.
1349-ben egy Bergenben kikötő angol hajó legénysége terjesztette el a fekete halált Norvégiában. A 15. században számos kalóztámadást élt át a város, és 1429-ben felégették a királyi várat és a város nagy részét.
1536-ban a király elérte, hogy a németek előjogai megszűnjenek. Bergen továbbra is Skandinávia legnagyobb városa volt, és 1850ig a legnagyobb maradt Norvégiában. Az északi partokkal való kereskedelem monopóliumát 1789-ig őrizte meg.
1916-ban a város nagy része egy tűzvész martalékává vált. A második világháború alatt, 1940. április 9-étől német megszállás alatt volt. 1972-ben egyesítették a szomszédos településekkel, és elveszítette megyei jogait.
Közlekedés [szerkesztés]
Bergenben 1897-től közlekedtek villamosok, de 1965-ben felszámolták a hálózatot, és részben autóbusszal, részben trolival helyettesítették. Az erősödő motorizáció azonban a közúthálózat telítődéséhez és fokozódó torlódásokhoz vezetett, ami kihatott a közúti közösségi közlekedésre is. A problémákat kezdetben az úthálózat bővítésével próbálták kezelni (új körgyűrű, majd a belváros alatt alagút épült), majd miután ez nem vezetett eredményre, bevezették a behajtási díjat, végül a kötöttpályás közösségi közlekedés visszaállítása mellett döntöttek. 2000-ben hoztak döntést a városközpont és a Fleslandban található repülőtér közötti villamosvonal kiépítéséről. Az első, Nesttunig tartó 9,8 km-es, 15 megállót tartalmazó szakasz 2010 nyara óta üzemel. A vonalon 32 méteres, Stadler Variobahn típusú szerelvények közlekednek.[3]
Turizmus [szerkesztés]
Bergen főbb nevezetességei:
- Bryggen: Hanza-kereskedőházak sora a fjord mentén, a Világörökség része.
- Fløibanen (Felvonó), mely a Bergeni kilátóba visz fel.
- Edvard Grieg háza.
- Ole Bull villája.
- Ulriksbanen (drótkötélpályás felvonó) (az) Ulriken hegyre visz fel.
- A bergeni Akvárium Norvégia legnagyobb és legrégibb ilyen intézménye.
Személyek [szerkesztés]
- Edvard Grieg, zeneszerző
- Varg Vikernes, zeneszerző
- Ludvig Holberg, író
Testvérvárosok [szerkesztés]
Bergen a következő településekkel áll hivatalos testvérvárosi kapcsolatban[4]:
|
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
- ^ a b Tettsteder. Folkemengde og areal, etter kommune. 1.januar 2011. (norvég nyelven). Statistisk sentralbyrå, 2011. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
- ↑ Norvég villamosreneszánsz (magyar nyelven). Építős blog, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2009. október 13.)
- ↑ International relations - City of Bergen (letöltve: 2006. december 18.)
További információk [szerkesztés]
- Bergen község hivatalos honlapja (angol)
- Bergen község statisztikái =angol és norvég nyelven)
- A bergeni Akvárium honlapja (angol, német)
- Bergen Térkép Kalauz
- Komlós Attila: Bergen - Hetedhéthatár
- Új villamosvonal
|
|||||
| Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |
-

A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen témájú médiaállományokat.

