Kőszárhegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Piraeus (vitalap | szerkesztései) 2021. március 11., 10:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Geológia: élővilág kiemelése)
Kőszárhegy
Főutcai lakóház
Főutcai lakóház
Kőszárhegy címere
Kőszárhegy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásSzékesfehérvári
Jogállásközség
PolgármesterBorján Péter (független)[1]
Irányítószám8152
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség1555 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség251,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159[3] m
Terület5,9 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[4][5]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 05′ 27″, k. h. 18° 20′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 27″, k. h. 18° 20′ 26″
Kőszárhegy (Fejér vármegye)
Kőszárhegy
Kőszárhegy
Pozíció Fejér vármegye térképén
Kőszárhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőszárhegy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kőszárhegy község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

Kőszárhegy a Mezőföld északnyugati peremén, a Bakony szomszédságában, a Szárhegy déli lábánál, a régi balatoni út mentén helyezkedik el, a Balaton és a Velencei-tó között félúton. Hegye a Sárrétből emelkedik ki. Valójában azonban nem egy hegyről van szó, hanem egy olyan hegyvonulatról, amit két egymásban olvadó hegy alkot: a Somlyó-hegy, ami a letermelése előtt 226 m magas volt és a Szár-hegy (227,8 m). A Somlyó-hegy Polgárdi felé húzódik, míg a Szár-hegy a vonulat Szabadbattyán felé néző végén terül el. Helytelen a „Kopasz-hegy” elnevezése a Szár-hegyre, amit a helybeliek közül sokan használnak. Valamint nem keverendő össze a Szár-hegy a Kő-heggyel, ez utóbbi ugyanis Fülén található! Ezenkívül a közeli Balatonfőkajár hegyét is Somlyó-hegynek nevezik.

Története

Nevét 1864-ben említik először Szárhegy-Szőlőhegy néven. Önálló településsé 1931-ben vált, amikor elszakadt a szomszédos Szabadbattyántól. Kőszárhegy területe a honfoglalás kora óta lakott hely. Ennek köszönhetően környéke régészeti leletekben gazdag.

„Szárhegy” nevű hegy, melynek jelentése: kopár, sziklás hegy, többfelé is van hazánkban. Legelső írásos említése „Zaarhegy”-nek 1211-ből maradt fenn.

A községben található egy világhírű ezüstlelet, az úgynevezett Seuso-kincs („SEVSO”-kincs) lelőhelye. A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. A „Seuso” név barbár eredetű, a kincs tulajdonosa nagy valószínűséggel a császár közeli környezetéhez tartozó igen előkelő személy volt. Az ezüst étkészletet feltételezhetően a császártól kapta ajándékba. Seusóról nagyon keveset tudunk. Bizonyos, hogy a 4. században Pannónia tartományban élt valahol a Balaton térségében. Ezt bizonyítja, hogy a kincslelet egyik tárgyán szerepel a Pelso név. (A Pelso a Balaton római kori neve.) A kincset a 4. század végén az egyik barbár betörés elől rejtették el. Ezt követően a kincslelet évszázadokig pihent sértetlenül, míg a közelmúltban[mikor?] rejtélyes körülmények között bukkant fel a nemzetközi műkincspiacon.

A Seuso-kincs pontos lelőhelyét és felbukkanásának részletes körülményeit nem ismerjük, illetve nincsenek rá közvetlen bizonyítékok. Közvetett bizonyítékok vannak arra, hogy a Kőszárhegy oldalában rejtették el a kincset. Egyik bizonyíték egy római kori ezüst „tripos” (háromláb), amelyet az 1870-es években találtak a Kőszárhegy oldalában. Szakemberek véleménye szerint bizonyítható, hogy ez a háromláb az ezüst kincslelet része volt.[6]

Geológia

A településen olyan különleges „kristályos mészkövek” találhatóak, melyek az egész országban csak itt fordulnak elő. Különlegességük abban rejlik, hogy nem találhatók bennük ősmaradványok. Koruk rejtély, a földtörténeti ókor végén keletkezhettek a devon időszakban. Mikroszkópos vizsgálatok algagyepes szerkezetet mutatnak. Ezen kőzet sekély vizű helyeken képződött. A triász korban történt magmás benyomulás hője átalakította a mészkövet (kontakt metamorfózis), valamint a magma is hozzáépült a szerkezethez. Ezt szkarn ásványnak vagy szilikát ásványnak is nevezik. A hő hatására márvány alakult ki.

A mészkő karsztos üregeibe mosódtak be gerinces állatok csontjai (főként apró gerincesek, kisemlősök), melyeknek kora 6 000 000 évre tehető. Ez országos viszonylatban is kiemelkedő lelet. Előfordulnak benne továbbá gazella, kardfogú tigris, elefántmaradványok is.

Élővilága

Kőszárhegyen található védett növény is, a tavaszi hérics (Adonis Vernalis). 6–10 cm átmérőjű aranysárga virágai március elejétől május közepéig végig láthatók. Leveles szára időközben néhány centiméterestől 2-3 dm-es magasságig növekszik. Az egész növény mérgező, leveles szárait gyógyászati célokra gyűjtik. Hatóanyagaiból szívgyógyszerek készülnek. Csaknem az egész országban elterjedt, csak az Alföld mély fekvésű ártereiről és a Nyugat-Dunántúl összefüggő erdővidékéről hiányzik. Száraz erdőtisztásokon, legelőkön, homok- és löszpusztákon tömeges is lehet, kirándulóhelyeken azonban nagyon megritkult. Tömegesen szedik csokorba, bár virága néhány perc alatt ellankad és védett növény, tilos letépni. A gyurgyalag ismertebb nevén méhészmadár a Vízműtelep környékén a löszfalban fészkel. Fészkét 1-1,5 méter mélyen a löszfalba vájja. Költöző madár. Repülő rovarokkal táplálkozik.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Forray Béla (független)[7]
  • 1994–1998: Forray Béla (független)[8]
  • 1998–2002: Forray Béla (független)[9]
  • 2002–2006: Borján Péter (független)[10]
  • 2006–2010: Borján Péter József (független)[11]
  • 2010–2014: Borján Péter József (független)[12]
  • 2014–2019: Borján Péter József (független)[13]
  • 2019-től: Borján Péter (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1524
1511
1475
1481
1466
1446
1523
1576
1555
201320142015201620172018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,7%, református 8,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 19,3% (36,3% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

A 705 milliméter széles és 8873 gramm súlyú Vadásztál[15] a Seuso-kincs névadó darabja az országházi kiállításon, felirata: „HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS – Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!” (Kőrizs Imre fordítása)

A község címerében látható stilizált ezüst rózsa és a két ezüst korsó e Seuso-kincs két ezüst korsóját ábrázolja, valamint a kincs lelőhelyére utal. Napjainkban a község fejlődését alapvetően Székesfehérvár és a Balaton közelsége határozza meg. Kőszárhegyen található Fejér megye egyetlen, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas motokrossz pályája. A pálya az ország 36 motokrossz pályájából a 6. legjobb minősítést kapta, beláthatósága pedig talán az országban is a legjobb, 80%. Évente áprilisban és szeptemberben tartanak – igény szerint nyáron is – kétnapos versenyt. A versenyekre nevezni a helyszínen lehet. A rangos eseményen évente több ezer látogató vesz részt, a versenyzők pedig szinte egész Európát képviselik. A Kőszárhegyi Motocross Egyesület az ország harmadik legnépesebb klubja, ahol gyermekek is motoroznak. A község értékes egyháztörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amely az 1880-as évektől napjainkig megörökíti az egyházközség életét. A település nevezetessége a Hősi Emlékmű, mely Bory Jenő alkotása. Helyben a fazekasmester munkái megvásárolhatók.

Jegyzetek

  1. a b Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kőszárhegy, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus : a polgárdi ezüstlelet újraértelmezése, library.hungaricana.hu
  7. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  9. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  12. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  13. Kőszárhegy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  14. Kőszárhegy Helységnévtár
  15. Vadász-tál Archiválva 2015. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, szepmuveszeti.hu

Források

További információk