Gera Zoltán (színművész)
| Gera Zoltán | |
 | |
| Gera Zoltán 2014 februárjában | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1923. augusztus 19. Szeged |
| Elhunyt | 2014. november 7.[1] (91 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | Gera Judit |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1947-1950) |
| Aktív évek | 1939–2008 |
| Tevékenység | színész |
| További díjak |
|
| Gera Zoltán IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gera Zoltán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gera Zoltán (Szeged, 1923. augusztus 19. – Budapest, 2014. november 7.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.
Élete és pályafutása
Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden dr. Hosszú Zoltán színész, a Nemzeti Színház örökös tagja természetes fiaként, édesanyja Gera Julianna porcelángyári munkásnő volt.[2] Nagynénjei nevelték, Szegeden. Eredetileg fényképészinasnak tanult, de már tizenhat éves korában a színészi pályát választotta.[3] 1939-ben kezdte karrierjét a budapesti Belvárosi Színházban, ahol többek között az édesapja is rendezője volt. A társulatnál néhány hónapig játszott, majd – éppen apja közbenjárására – elbocsátották egy utcai incidens következtében, mivel nem emelte meg kalapját az édesapjával együtt szembejövő színházigazgató, Patkós György előtt.[3] 1940-ben Inke Rezső vándortársulatához került, de 1942–1944 között dolgozott Rév István Árpád bábszínházánál, a Nemzeti Bábszínjátéknál is, amely az ország első bábszínháza volt.[3]
1943-ban kapta meg az első filmszerepét.[4] 1944-től Szegeden szerepelt az Ifjúsági Színház társulatával. A városban élte át az ostromot, majd a szintén szegedi Városi Színházban játszott mint epizodista.[3] 1945-ben a Magyar Néphadsereg Színházának, majd utódjának, a Vígszínháznak volt a tagja,[4] és itt játszott egészen 1964-es bebörtönzéséig.[5] 1947-ben, háromszori próbálkozást követően vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.[2][6] Kollégistaként a British Councilba járt, ahol angol nyelvet tanult. 1950-ben végezte el a főiskolát.[2] Az 1950-es évek végén pantomimet is tanult Gret Palucca táncintézményében Drezdában,[2][3][7] később – más színházi szerepek hiányában – Budapesten aratott sikereket ebben a műfajban előbb az Irodalmi Színpadon, majd az Egyetemi Színpadon; ezt a tudását későbbi szerepeiben is alkalmazta.[3][7] Békés Andrással és Békés Italával közösen pantomimtársulatot alapított.[8]
Az 1950-es évek közepétől kezdődően számos híres filmben játszott.[4] 1957-ben szerepet kapott a Bakaruhában és a Külvárosi legenda című alkotásokban, 1958-ban az Édes Anna, 1960-ban a Fűre lépni szabad, 1961-ben a Két félidő a pokolban, 1963-ban pedig a Meztelen diplomata című filmben tűnt fel.[6][7] 1964-ben A Tenkes kapitánya című televíziós sorozatban alakította Dudva György kocsmárost.[9] 1964-ben megpályázott és megnyert egy ösztöndíjat John Gielgud tizenkét napos londoni Shakespeare-kurzusára, de a Vígszínház igazgatója nem támogatta útlevélkérelmét. A tiltást és a véleményét megírta a pályázatot meghirdető British Drama League-nek Londonba, azonban levelét a postán felbontották, és ennek következményeként kilenc hónapnyi börtönbüntetésre ítélték államellenes izgatás címén.[2][5][7]
Szabadulása után 1966-ban egy évadot töltött a szolnoki Szigligeti Színházban, majd 1967-ben a Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött, ahol 1980-ig játszott.[6][7] Szerepelt az 1968-as Bors című televíziós sorozatban, 1973-ban a Kincskereső kisködmön, 1974-ben a Bástyasétány hetvennégy, 1978-ban a Magyarok, 1980-ban pedig a Nárcisz és Psyché című filmben. 1976-ban a Robog az úthenger, 1983-ban a Mint oldott kéve, a Wagner, 1987-ben a Nyolc évszak címet viselő sorozatban játszott. 1980 és 1987 között a Mafilm tagja volt.[6][7] 1987-ben – Bálint András igazgató meghívására[8] – a Radnóti Miklós Színház művésze lett, és itt dolgozott 1992-ig.[6][7] 1985-ben érdemes művésszé választották.[6]
1990 elején közreműködött a Magyar Színész Kamara megalapításában, emellett szerepet vállalt a már megszűnt Magyar Színész című folyóirat létrejöttében is.[2][3][7] 1992-től szabadfoglalkozásúként dolgozott, ebben az időszakban egyebek mellett a Budapesti Kamaraszínház és a Vidám Színpad darabjaiban játszott.[3][7] 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével jutalmazták.[3] 1994-ben szerepet kapott a Kisváros című akciósorozatban, játszott a Retúr (1996), A napfény íze (1999) és a Prima Primavera (2009) című játékfilmekben.[6][7] 2002-ben a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjjal ismerték el munkásságát.[10] 2004-ben kiváló művész lett. 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést.[3] 2013. március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki, az elismerés indoklása a következő volt: „színházi és filmszerepek magával ragadó, emlékezetes, kifinomult műveltséggel történő megformálásáért, sokoldalú és elmélyült művészetéért, példaértékű életpályája elismeréseként”.[3][11] 2014 áprilisában megkapta a Nemzet Színésze címet, a testületben az elhunyt Szabó Gyula helyét vette át.[12] Ekkor elmondta, hogy hálás a munkatársainak a megbecsülésért, „amely egy olyan életút végén következett be, amelynek az eleje nagyon rögös volt”;[3] az elismeréssel járó havi pénzjutalmat unokaöccse támogatására fordította.[6]
Nyelvtudásának köszönhetően több idegen nyelvű filmben is feltűnt.[6] Aktív időszakában az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt.[7] Több alkalommal kölcsönözte Walter Matthau és Lino Ventura magyar hangját. A piszkos tizenkettő (1967) című háborús filmben a Worden tábornokot játszó Ernest Borgnine-t, a Ragtime (1981) című Miloš Forman-filmben pedig a Rhinelander Waldo szerepét játszó James Cagneyt szólaltatta meg. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című telenovellához kötődik, amelyben éveken keresztül kölcsönözte a Jim Davis által alakított Jock Ewing hangját. Davist az 1971-es A nagy Jake című westernben is szinkronizálta. Többször szerepelt televíziós kabaréműsorokban is.[6][7]
2014. november 7-én, kilencvenegy éves korában hunyt el.[2][3][6][7] 2014. november 28-án – feleségével közösen – helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temető művészparcellájában. A búcsúztatón részt vett többek között Bálint András, Törőcsik Mari, Tordy Géza, Molnár Piroska, Haumann Péter, Mácsai Pál, Rátóti Zoltán, Eperjes Károly, Venczel Vera, Hernádi Judit, Botár Endre, Hunyadkürti István és Mádl Dalma is.[8]
Művészete
Elmondása szerint édesapja, Hosszú Zoltán mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette szakmai példaképének.[3][6][13] Molnár Gál Péter kritikus a következőképp jellemezte művészetét: „Amint színre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar színészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok színes színpadra fogalmazója.”[5][14] Gera kritikusai elismerően nyilatkoztak alakításainak precizitásáról;[5][10][13] Horeczky Krisztina szerint „fegyelmezettségével, kifinomult műveltségével európai művészember a balkáni haknivilágban”,[10][14] míg László Károly elmondása alapján „filmben játszott szerepei kidolgozottságát, megmunkáltságát egy tehetséges ékszerész is megirigyelhetné”.[13] Zappe László újságíró szerint színészi nagyságának titka „első renden a bölcsesség lehetett”.[5] Bálint András színész, színházigazgató, Gera korábbi munkatársa szerint „nagy epizodista, vérbeli karakterszínész” volt, alakításait főleg precizitás és alaposság jellemezte, és „egész színészetének jellemzője volt a koncentrált, fegyelmezett, expresszív mozgás”.[8] Színművészi pályafutása során mint karakterszínész a leggyakrabban epizódszerepeket alakított;[3] a színházi szerepek mellett több mint száz televíziós és játékfilmben játszott, valamint szinkronszerepeket is vállalt.[7] Pályafutása során több mint tíz társulathoz tartozott.[10] Legismertebb filmszerepei között van a Bakaruhában (1957), az Édes Anna (1958), a Két félidő a pokolban (1962), a Kincskereső kisködmön (1973), a Magyarok (1978), a Nárcisz és Psyché (1980), a Retúr (1996), illetve A napfény íze (1999), emellett olyan televíziós sorozatokban játszott, mint A Tenkes kapitánya (1964), a Bors (1968), a Robog az úthenger (1976) és a Nyolc évszak (1987).[6][13][15]
Családja
Anyanyelvi szinten beszélt és olvasott angol, német és francia nyelven.[4] Első felesége Ránki Lívia volt, akitől 1954. május 2-án született egy lánya, Gera Judit irodalomtörténész, műfordító. Második feleségével, Görgey Helgával 1974-ben kötött házasságot. Lánya 1975-ben férjhez ment Szabó Lászlóhoz, akitől két gyermeke született: Eszter (1979) és Iván (1982).[16] Második felesége a színész halála után mindössze egy nappal, hetvenhat éves korában hunyt el.[17]
Színpadi szerepei
- Molnár Ferenc: Úri divat – Fülöp úr
- Molière: Dandin György – Dandin György
- Shelagh Delaney: Egy csepp méz – Peter
- Vasziljev: Csendesek a hajnalok – Őrmester
- George Bernard Shaw: Szent Johanna – Cauchon püspök
- Plautus: A hetvenkedő katona – Periplectomenes
- Bíró Lajos: Hotel Imperial – Juskievics, tábornok
- Zsolt Béla: Erzsébetváros – Kardos
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Dvornitsek
- Csurka István: Szájhős – A nyelvtanár
- Zsolt Béla: Oktogon – Tolmács
- John Chapman – Anthony Marriott: Hunyd be a szemed és gondolj Angliára – Arthur Pullen
- Fejes Endre: Cserepes Margit házassága – Horváth úr
- Karinthy Ferenc: Gőz
- Henrik Ibsen: A vadkacsa – Ekdal
- John Steinbeck: Egerek és emberek – Crooka
- Spiró György: Honderű – Pukánszky
- Verebes István: Üzenet – Balogh
- Glagolin–Ljubimov: Csendesek a hajnalok
- Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik – Gergely, a gróf ügyvédje
- William Shakespeare: Lear király – Kent
- Johann Strauss: Mesél a bécsi erdő – Strohmayer, pékmester
- Csehov: Cseresznyéskert – Gajev
- Marcel Achard: A bolond lány – Benjamin Beaurevers
- Shakespeare: Rómeó és Júlia – Capulet
- Gyárfás Miklós: Egérút – Orbók István
- Thurzó Gábor: Hátsó ajtó – Kovalik
- Jevgenyij Svarc: Az árnyék – Hóhér
- Eduardo De Filippo: Filuména házassága – Alfredo Amoroso
- Sean O'Casey: Az ezüst kupa – Látogató
- Szimonov: A lázadó lelkiismeret – Guicciardi
- Majakovszkij: Poloska – Vagány
- Kolozsvári Andor – Brand István: Rendkívüli kiadás – Munkatárs
- Szergej Aljosin: Egyedül – Ignatyev
- Sándor Kálmán: A harag napja – Bognár Béla
- Calderon: Huncut kísértet – Cosme
- Hollós Korvin Lajos: Hunyadi – Bastida zsoldoskapitány
- Barnassin Anna: Idegen partok előtt – Breznai Károly, rádiós tiszt
- Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága – Jakab
- Arisztophanész: Lysistraté – Philurgos
- Shakespeare: A makrancos hölgy – Curtis
- Heltai Jenő: Menazséria – Az igazgató
- Hauptmann: Naplemente előtt – Dr. Wuttke
- Heltai Jenő: Az orvos és a halál – Az öreg kegyelmes úr
- Mesterházi Lajos: Pesti emberek – Tamás
- Sheridan: A rágalom iskolája – Mr. Jack Pondrough
- George James: Robin Hood – III. Henrik király
- Lev Tolsztoj: Szellemesek – Negyedik muzsik
- Illés Béla: Szivárvány – Ügyvéd
- Friedrich Schiller: Tell Vilmos – Stüssi
- Pagnol: Topáz – Tamise, tanár úr
- Kárpáthy Gyula: Zrínyi – Balogh Zsiga
- Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei – Antinoosz
Filmjei
Játékfilmek
- Négyszemközt az alkohollal
- És a vakok látnak… (1944)
- A város alatt (1953)
- Leszámolás (1953; rövid játékfilm)
- Mindenki iskolája (1953; rövid játékfilm)
- Mint a szemünk fényére (1953)
- Az eltüsszentett birodalom (1956)
- Szakadék (1956)
- Bakaruhában (1957) – Postás
- Csendes otthon (1957)
- Csigalépcső (1957)
- Dani (1957)
- Éjfélkor (1957)
- Láz (1957)
- A fekete szem éjszakája (La belle et le tzigane) (1958) – Zenész
- A harangok Rómába mentek (1958) – Karszalagos
- Csempészek (1958) – Tekejátékos
- Édes Anna (1958) – Újságíró
- Felfelé a lejtőn (1958)
- Micsoda éjszaka! (1958) – Nyomozó
- Vasvirág (1958) – Novák
- A harangok Rómába mentek (1959) – Karszalagos
- A harminckilences dandár (1959)
- A könnyelműség ára (1959)
- A megfelelő ember (1959)
- Álmatlan évek (1959)
- Kard és kocka (1959)
- Kölyök (1959) – Kócs Dezső
- Szerelem csütörtök (1959)
- Az arc nélküli város (1960) – Lajos
- Fűre lépni szabad (1960)
- Virrad (1960)
- Alba Regia (1961)
- Áprilisi riadó (1961)
- Két félidő a pokolban (1961) – Tankó Sándor
- Mindenki ártatlan? (1961)
- Négyen az árban (1961)
- Puskák és galambok (1961)
- Mici néni két élete (1962)
- Mindenki ártatlan? (1962)
- Meztelen diplomata (1963)
- Mindennap élünk (1963)
- Az aranyfej (1964)
- Egy ember aki nincs (1964) – Újságíró
- Így jöttem (1964) – Első hadifogoly
- Ketten haltak meg (1966)
- Sok hűség semmiért (1966) – Raktáros
- Alfa Rómeó és Júlia (1969)
- Holdudvar (1969) – Balassa barátja
- Krebsz, az isten (1969) – Dr. Mikulik
- Utazás a koponyám körül (1969) – Második sorbanálló
- A nagy kék jelzés (1970) – Jenő főnöke
- A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1971) – Rabbi
- A magyar ugaron (1972) – Kárász úr
- A vőlegény nyolckor érkezik (1972) – Az étterem vezetője
- Kincskereső kisködmön (1972) – Körtemuzsika árus
- A locsolókocsi (1973) – Tanár
- Csínom Palkó (1973) – Leopold, a szakács
- Illatos út a semmibe (1974)
- Koplalóművész (1975; rövid játékfilm)
- Ballagó idő (1976)
- Fedőneve: Lukács (Pszevdonim: Lukacs) (1977)
- Magyarok (1978) – Brainer, az intézõ
- Circus Maximus (1980) – Bajuszos tiszt
- Der Mann, der sich in Luft auflöste (1980)
- Nárcisz és Psyché (1980) – Orfeum igazgatója
- Naplemente délben (1980)
- Menekülés a győzelembe (Victory) (1981) – Victor
- A remény joga (1982) – Az orvos
- Nyom nélkül (1982) – A nyomozás vezetője
- A csoda vége (1983) – Bakos Sanyi
- Az utolsó futam (1983) – Borsai, idomár
- Boszorkányszombat (1983) – Király
- Hatásvadászok (1983) – Selmeczi
- Szeretők (1983) – Dékán
- Vérszerződés (1983) – Apa
- Házasság szabadnappal (1984)
- Játszani kell (Lily in Love) (1984) – Malev tisztviselő
- Szaffi (1984) – Asil, Loncsár inasa (hang)
- A sánta dervis (Hromoj dervis) (1986)
- Akli Miklós (1986) – Tanácsos
- Doktor Minorka Vidor nagy napja (1986) – Tyúkárus
- Mamiblu (1986)
- Macskafogó (1986) – Hajóskapitány (hang)
- Szamárköhögés (1987) – Szomszéd
- Küldetés Evianba (1988)
- Laurin (1989)
- Music Box (1989) – Férfi Budapesten (1999-es szinkron)
- Az agglegény (Mio caro dottor Gräsler) (1991)
- A tékozló apa (The Long Shadow) (1992) – Rabbi Rosner (1993-as szinkron)
- A gólyák mindig visszatérnek (1993) – Tiszteletes
- Prinzenbad (1993)
- Bűvös vadász (1994) – Cipész
- Ébredés (1994) – Józsi bácsi
- Mesmer (1994) – Másik orvos
- Retúr (1996) – Nagypapa
- A játékos (The Gambler) (1997) – Hitelező
- A Notre Dame-i toronyőr (The Hunchback) (1997) – Kövér Noble (1998-as szinkron)
- A bukás (The Fall) (1998) – Házmester
- Bűn és bűnhődés (Crime and Punishment) (1998) – Praszkovja (1999-es szinkron)
- A napfény íze (Sunshine) (1999) – Férfi a zsinagógánál (1999-es szinkron)
- Vírusbosszú (Contaminated Man) (2000) – Boltos (2003-as szinkron)
- Vityebszk felett – Chagall álmai (2001)
- Az utolsó blues (2002) – Sanu
- Brüder (2002) – Bela Orban
- A Rózsa énekei (2003) – Waltz
- Egy hét Pesten és Budán (2003) – Szállodaportás
- Prima Primavera (2008) – Dr. Ferenczy
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
- A tartalékos vôlegény (1959) – Lipsitz
- Hamis orr és álszakáll (1962) – Kranich
- Senki karácsonya (1962)
- Síratásra készül az ég… (1962) – Második katona
- A Tenkes kapitánya (1963) – Dudva György kocsmáros
- Rab Ráby (1964) – Kocsmáros
- A ló is ember (1968)
- Az aranykesztyű lovagjai 1-3. (1968)
- Családi tűzhely (1968) – Pertics Jenő
- Bors (1968)
- A 0416-os szökevény (1970)
- Das Falsche Gewicht (1971) – Sviatny
- Különös vadászat (1972) – Miller
- Az ember melegségre vágyik (1973) – Tábori csendőr
- Uraim, beszéljenek! (1973)
- Kalandok és figurák (1974) – Dupont
- Ficzek úr (1974)
- Utazás a Holdba 1-3. (1974) – Színházigazgató
- Magyarország 1849 (1975; rövid tévéfilm)
- Ősbemutató (1975)
- Öt nap háború nélkül (1975) – Vjacseszlav
- A szerelem bolondjai 1-2. (1976)
- Hungária Kávéház (1976) – Munkatárs a minisztériumban
- Robog az úthenger – 1. rész: A holland bika (1976)
- 6-os számú kórterem (1977)
- A szerelem bolondjai (1977) – Lemming
- Ha a zenekar is úgy dolgozna (1977)
- Két pisztolylövés (1977)
- Ketten a tavon (1977)
- A bíró (1978)
- Beszélgetések Szókratésszal (1978)
- Halálos csapás (1978)
- Második otthonunk (1978)
- Holló a hollónak (1978)
- Histoire du chevalier Des Grieux et de Manon Lescaut (1978) – Le cocher
- Mementó – Nürnberg 1946 (1978)
- Ítélet előtt 1-7. (1978) – Ügyvéd
- Egésznapos riport (1978)
- Iskolavár (1978)
- Használt koporsó (1979) – Plébános
- Pomádé király új ruhája (1979; Zenés TV színház) – Nyársatnyelt Tóbiás
- Vádindítvány (1979)
- Két pisztolylövés 1-3. (1980) – Irattáros
- A szürke eminenciás (1981)
- Frère Martin (1981)
- Liftrapszódia (1981; rövid tévéfilm)
- Utolsó alkalom (1981) – Sréth Kálmán
- A 78-as körzet (1982)
- Dániel (1982)
- Faustus doktor boldogságos pokoljárása 1-10. (1982)
- Kérem a következőt! III. (1982-1983) – Teknőc Ernő, a küldönc (hang)
- A közös kutya (1983) – István, kárpitos
- Mint oldott kéve 1-7. (1983) – Házitanító
- Reumavalcer (1983)
- Wagner (1983) – Lüttichau
- Bajuszverseny (1984) – Börbönce király
- Élő holttest (1984)
- T.I.R. (1984) – Nicola (1988-as szinkron)
- A szembesítés eredménytelen (1985)
- Johann Sebastian Bach (1985) – Greif
- Parancsra tettem (1985)
- Vásár (1985)
- A fekete kolostor (1986) – Adminisztrátor
- Üvegvár a Mississippin (1986) – Múzeumigazgató
- Nessuno torna in dietro (1987)
- Nyolc évszak 1-8. (1987)
- Senki nem tér vissza 1-5. (1987)
- Melba 3–4. (1988) – Dupont
- Fűszer és csemege (1988) – Nagyapó
- Sátánkeringő Bécsben (A Friendship in Vienna) (1988) – Építés vezetője
- Alapképlet (1989)
- Csalással nem! (1989) – Bloch
- Eszmélet (1989)
- Freytág testvérek (1989)
- Max és Helen (1989)
- Murderers Among Us: The Simon Wiesenthal Story (1989) – Hotelportás
- Pókok (Die Spinnen) (1989) – Peter nagybátyja
- The Nightmare Years (1989)
- Forgotten Prisoners: The Amnesty Files (1990)
- Moselbrücki történet II–IV. (1990-1993)
- Kéz kezet mos (1990) – Zentay
- Rabigában (1990) – Husni Bey
- Rózsaszín sorozat (Softly from Paris) (1991) – Nicolo
- The Josephine Baker Story (1991)
- Frici, a vállalkozó szellem (1992) – Jegyző
- Maigret (1992-1993)
- Az ibolya (1993) – Szolga
- Brigitta (1993) – Gömör
- Állatkerti mesék (Le jardin des plantes) (1994) – Marcel
- Itt a földön is (1994) – Kalauz
- Kisváros (1994-1998) – Gyula bácsi; Bojtár (2 részben)
- Szarajevó kávéház (1994)
- X polgártárs (Citizen X) (1995) – Orvos
- Éretlenek (1996) – Kovacsevics
- Szappanbuborék (1996)
- Szabadság tér ’56 (1997)
- Crime and Punishment (1998) – Praskovya
- Szívlövés (Shot Through the Heart) (1998) – Nebojis
- Mária, Jézus anyja (Mary, Mother of Jesus) (1999) – Első asztrológus
- Kezdetben vala (In the Beginning) (2000)
- Koldus és királyfi (2000) – Kereskedő
- Valaki kopog (2000)
- Kérnék egy kocsit (2000)
- Uprising (2001) – Eladó
- Hóesés a Vízivárosban (2004) – Pistu
Szinkronszerepei
Filmek
Columbo-sorozat epizódjai
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1971 | Képek keret nélkül (2. szinkron) | Frank Simpson Ügyvéd |
Don Ameche n.a. |
1993 | Az első évad ötödik része, második magyar változattal. |
| 1972 | Columbo a panoptikumban | Nicholas Frame | Richard Basehart | 1995 | A második negyedik része. |
| 1975 | Személycsere | ? | ? | 1978 | Az ötödik évad harmadik része, első magyar változattal. |
Folytassa-sorozat
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1958 | Folytassa, nővér! | Humphrey Hinton | Charles Hawtrey | 1980[34] |
| 1959 | Folytassa, tanár úr! (1. szinkron) | William „Wakie” Wakefield, az igazgató | Ted Ray | 1969 |
| 1964 | Folytassa, Jack! (2. szinkron) | Walter Bájgli | Charles Hawtrey | 1981 |
| 1965 | Folytassa, Kleo! (1. szinkron) | Marcus Antonius | Sid James | 1965 |
| 1970 | Folytassa a szerelmet! (1. szinkron) | James Bedsop | Charles Hawtrey | 1980 |
| 1971 | Folytassa, ahogy tetszik! (1. szinkron) | Charles Coote | 1981 | |
| Folytassa, Henry! (1. szinkron) | Sir Roger de Lodgerley | |||
| 1972 | Folytassa, főnővér! (1. szinkron) | Dr. Francis A. Goode |
Sorozatok
| Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1957 | Zorro I. | Jan Arvan (+ Sztankay István) | Nacho Torres | 1969 |
| 1967 | A Forsyte Saga | Sir Mervyn Waterbuck, ügyvéd | Charles West | 1970 |
| 1969 | Különleges ügyosztály | Jason | Peter Wyngarde | 1971 |
| 1970 | A négy páncélos és a kutya III. | Fényképész | Janusz Przymanowski | 1972 |
| 1973 | A tavasz tizenhét pillanata | Csillagász | Jurij Katyin-Jarcev | 1974 |
| 1975 | Petrocelli II. | — | — | 1984 |
| 1977-1981 | Kórház a város szélén | Kovanda, gyárigazgató | Jaroslav Moučka | 1982-1983 |
| 1979 | Latin-Amerikában írták | Ernesto | José Vivó | 1982 |
| 1981 | Akciócsoport | Herb Klein | Herb Edelman | 1986 |
| 1982 | Knight Rider I. | Sammy Phillips | Eddie Firestone | 1992 |
| Nagyon különleges ügyosztály | Ed Hocken | Alan North | 1984 | |
| 1982-1983 | Marco Polo | Kublaj kán (5 részben) | Ying Ruocheng |
Rajzfilmek
| Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
|---|---|---|---|---|
| 1963 | Magilla Gorilla show 13-31. (rajzfilmsorozat) | — | — | 1981 |
| 1976 | Hupikék törpikék és a csodafurulya (2. szinkron) | Király | Georges Pradez | 1988 |
| Púpos lovacska | Cár | Alekszej Gribov | 1977 | |
| 1984 | Hupikék törpikék és Törpicur | Király (archív felvétel) | Bob Holt | 1988 |
Hangjátékok
- Fejér Gábor: A nép nevében (1951)
- Halász Péter: 800 csille szén (1952)
- A kis Mukk története (1953) – A kis Mukk
- Kazakevics: Csillag (1958)
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1958)
- Galambosné-Tasnádi: A dippeldorpi lovasok (1961)
- Hollós Korvin Lajos: Hunyadi (1961)
- Norman Corwin: Öreg rozmár (1961)
- Stoenescu-Octavian: Magaviseletből elégtelen (1962)
- Allister Middleton: Egy kis kikapcsolódás (1963)
- Hemingway: Búcsú a fegyverektől (1963)
- Capek: Az ellopott 139/VII. c. üo. sz. irat (1969)
- Rolf Schneider: Anglia ezt kívánja Öntől... (1969)
- Sós György: Aranycsont (1969)
- Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1970)
- Németh László: II. József (1970)
- Sobor Antal: Éjszaka hazamentek a katonák (1970)
- Franz Kafka: A kastély (1971)
- Ivan Bukovcan: Majdnem isteni tévedés (1972)
- Csukás István: Utazás a szempillám mögött (1975)
- Hemingway: Tengeren (1975)
- Török Tamás: Futballfantázia (1975)
- Az ember hivattatása - misztérium (1976)
- Eduard Fiker: A halott nem azonos (1976)
- Joachim Walther: A zöldövezet (1976)
- Gyárfás Miklós: Hápi (1977)
- Jordan Dobreski: Magányosok (1979)
- Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
- Zygmunt Kraszinski: Istentelen színjáték (1979)
- Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Hamupipőke (1983) – Az apa
- Herman Heijermans: Remény (1983)
- A brémai muzsikusok (1984) – Füles, a szamár
- Tamási Áron: Tündöklő Jeromos (1985)
- A szegényember öröme (1987)
- Balázs Attila: Nabucco a levegőben (1988)
- Szomory: Sába királynője (1988)
- Thomas Hardy: Egy tiszta nő (1990)
- Fromaget: A Próféta rokona (1991)
- Pap Károly: A Szent színpad (1992)
- Jókai Mór: A bolondok grófja (1995)
- Spiró György: Vak Béla király (1995)
- Márton partjelző fázik (2001)
Díjai
- 1985 – Érdemes művész
- 1993 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
- 2002 – A Magyar Filmszemle Életműdíja
- 2004 – Kiváló művész
- 2012 – A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal
- 2013 – Kossuth-díj
- 2014 – A Nemzet Színésze
Jegyzetek
- ↑ Meghalt Gera Zoltán színművész. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
- ↑ a b c d e f g Elhunyt Gera Zoltán. Magyar Nemzet Online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o Meghalt Gera Zoltán színművész. Híradó.hu, 2014. november 8. [2014. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ a b c d Meghalt Gera Zoltán. Népszava online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ a b c d e Zappe László: Gera Zoltán bölcsessége. Népszabadság Online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Elhunyt Gera Zoltán. Origo, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n Elhunyt Gera Zoltán, a Nemzet Színésze. Népszabadság Online, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ a b c d Eltemették Gera Zoltán színművészt. Origo, 2014. november 28. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
- ↑ Elhunyt Gera Zoltán színművész. Nyugat.hu, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ a b c d Horeczky Krisztina: "Nincs elégedettség": Gera Zoltán életműdíjas. Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet: Filmkultúra, 2002. január 31. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ Kossuth-díjas a Csík zenekar és az Omega. Index, 2013. március 15. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ Gera Zoltánt választották a nemzet színészének. Origo, 2014. április 22. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
- ↑ a b c d Török Judit: Életszerepek – interjú Gera Zoltán színművésszel. erdély.ma, 2005. december 14. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ a b A Magyar Köztársaság Kiváló művésze: Gera Zoltán. Magyar Színház. [2014. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
- ↑ Meghalt Gera Zoltán, a nemzet színésze. Index, 2014. november 8. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 1, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 566, 1999.
- ↑ Koncz Tamás: Egy nappal élte túl felesége a Nemzet Színészét. Origo, 2014. november 15. (Hozzáférés: 2014. november 16.)
- ↑ A szinkron 1978-ban készült, és televízión 1980. március 1-jén adták le.
- ↑ A szinkron 1981-ben készült, és televízión 1982. július 16-án adták le.
- ↑ A szinkron 1980-ban készült, és televízión 1981. augusztus 14-én adták le.
- ↑ A szinkron 1975-ben készült, és televízión 1976. április 3-án adták le.
- ↑ A szinkron 1976-ban készült, és televízión 1977. július 17-én adták le.
- ↑ A szinkron 1969-ben készült, és a hazai mozikban 1970. május 21-én mutatták be.
- ↑ A szinkron 1986-ban készült, és televízión 1987. november 28-án adták le.
- ↑ A szinkron 1986-ban készült, és televízión 1989. január 28-án adták le.
- ↑ A szinkron 1971-ben készült, és a hazai mozikban 1972. február 17-én mutatták be.
- ↑ A szinkron 1973-ban készült, és a hazai mozikban 1974. május 2-án mutatták be.
- ↑ A szinkron 1977-ben készült, és a hazai mozikban 1970. szeptember 28-án mutatták be.
- ↑ A szinkron 1986-ban készült, és televízión 1987. június 6-án adták le.
- ↑ A szinkron 1984-ben készült, és televízión 1985. augusztus 17-én adták le.
- ↑ A szinkron 1980-ban készült, és a hazai mozikban 1981. május 14-én mutatták be.
- ↑ A szinkron 1986-ban készült, és televízión 1988. április 16-án adták le.
- ↑ A szinkron 1982-ben készült, és a hazai mozikban 1983. augusztus 17-én mutatták be.
- ↑ A szinkron 1980-ban készült, és televízión 1981. április 3-án adták le.
Források
- Ki kicsoda 2002 CD-ROM. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Enciklopédia Kiadó. 2001. ISBN 963-8477-64-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm0313836 nm0313836/ Gera Zoltán] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- [https://port.hu/jump/person-3706 3706 Gera Zoltán] a PORT.hu-n (magyarul)
- Gera Zoltán az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
További információk
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- sugopeldany.hu
- HMDB
- Filmkatalógus.hu
- A minőségi szinkronizálásért – Gera Zoltán. magyarszinkron.hu. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 12.)
- 1923-ban született személyek
- 2014-ben elhunyt személyek
- Magyar színészek
- Szegediek
- Kossuth-díjasok
- A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjasok
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok
- A Nemzet Színésze cím tulajdonosai
- Magyar poliglottok
- Bebörtönzött művészek
- A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek