Caius Martius Coriolanus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Caius Martius Coriolanus
Coriolanus.jpg
Gaspare Landi festménye Coriolanusról
Született
Róma
Elhunyt
i. e. 5. század
Nemzetisége római
Rendfokozata tábornok

Caius Martius Coriolanus (vagy Coriolanus Marcius) római tábornok, aki az időszámításunk előtti 5. században élt. Római patrícius családból származott, aki bátorságával már ifjúkorában kitűnt: a volszk Corioli város elfoglalása jórészt neki tulajdontható. E "hőstettéért" megkapta a Coriolanus nevet és kinevezték tábornokká.[1] Titus Livius és Plutarkhosz örökítették meg életének történetét, amely alapja volt William Shakespeare Coriolanus című tragédiájának.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Plutarkhosz szerint Coriolanus képviselte a római arisztokráciát. Tábornokként, a város katonáit vezetve, sikeresen legyőzte a volszkiakat. E győzelem után – megnyerve a patríciusok támogatását a római szenátusban – el akarta venni a plebejusok demokratikus jogait. Ezzel sok ellenséget szerzett magának. Coriolanust megvádolták és elítélték a köz vagyonának elsikkasztása miatt, majd száműzték Rómából. A száműzött tábornok a "hálátlan" Róma ellen fordult és a volszkiakkal kötött szövetséget.

Plutarkhosz szerint Coriolanus koldus álruhába öltözve ment Tullius házába. Ketten meggyőzték a volszkiakat, hogy a fegyverszünetet figyelmen kívül hagyva támadják meg Rómát. Amikor Coriolanus és a volszkiak megfenyegették a várost, római asszonyok és gyerekek, beleértve Coriolanus feleségét és anyját, próbálták meggyőzni őt, hogy hívja vissza katonáit. Anyját és feleségét látván Coriolanus megenyhült és visszahívta csapatait Róma határából, őmaga pedig visszavonult Tullius házába.

19. századi karikatúra Coriolanusról és családjáról

Coriolanus ezzel a tettével elérte, hogy a rómaiak és a volszkiak is hűtlenséggel vádolták. Tullius támogatókat keresett, hogy Coriolanust próba elé állítsák a volszkiak által, de mielőtt a próba befejeződött volna, Tullius megölette őt.

Modern kételkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korabeli történészek által elmesélt Coriolanus története erkölcstanító mese, amely megjeleníti az egyénre és a csoportra gyakran jellemző hűtlenséget és hálátlanságot. A történet mai szemmel nézve egy legenda a tudósok szemében, talán annak igazolására, hogy a volszkiak többször is győzedelmeskedtek a rómaiak felett. A legenda szerint az önbecsülésüket megőrizni akaró és életben maradt rómaiak úgy vélték, hogy a rómaiak veresége egy római árulónak köszönhető, aki az ellenséget vezette. A mítosz megerősítette a rómaiakat abban a hitben, hogy hadseregük erős, és ezt a hitet az általuk hangoztatott kijelentés is igazolta: „Csak egy volt római tudna vereséget mérni Rómára”.

Az, hogy Coriolanus egy történelmi figura volt vagy sem, nem tudni, [jegyzetek 1] a monda szerint az 5. század boldogtalan és sötét volt, mert Róma létét ellenségek (többek között volszkiak) fenyegették.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Giovanni Boccacio (Virgina Brown fordítása). Famous Women ("Híres nők") (angol nyelven). Harvard University Press (2001. július 20.). ISBN 0-674-01130 

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sem Coriolanus maga, sem pedig más fontos személy megléte sem bizonyítható egyértelműen.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaius Marcius Coriolanus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.