A Jó, a Rossz és a Csúf
| A Jó, a Rossz és a Csúf (Il buono, Il brutto, Il cattivo) |
|
| Rendező | Sergio Leone |
| Producer | Alberto Grimaldi |
| Forgatókönyvíró | Sergio Leone Luciano Vincenzoni |
| Főszerepben | Clint Eastwood Lee Van Cleef Eli Wallach Mario Brega Al Mulock |
| Zene | Ennio Morricone |
| Operatőr | Tonino Delli Colli |
| Gyártás | |
| Gyártó | Arturo González Producciones Cinematográficas, S.A, Constantin Film Produktion, Produzioni Europee Associati |
| Ország | |
| Nyelv | olasz angol |
| Időtartam | 177 perc |
| Költségvetés | 1,3 millió dollár |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | |
| Bevétel | |
| Kronológia | |
| Előző | Pár dollárral többért |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap |
|
A Jó, a Rossz és a Csúf (olaszul Il buono, il brutto, il cattivo) Sergio Leone 1966-os olasz westernfilmje. Főszereplői Clint Eastwood, Lee Van Cleef és Eli Wallach.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Három törvényen kívüli versenyez egymással, hogy megtalálják a Konföderáció aranyát, amelyet az amerikai polgárháború alatt ástak el.
[szerkesztés] Szereplők
| Szereplő | Színész |
|---|---|
| Szőke | Clint Eastwood Rátóti Zoltán Kautzky Armand |
| Angyalszem | Lee Van Cleef Gruber Hugó Reviczky Gábor |
| Tuco | Eli Wallach Gera Zoltán Rajhona Ádám |
| Pablito Ramirez atya | Luigi Pistilli Dobránszky Zoltán Zubornyák Zoltán |
| Seriff | John Bartha Bácskai János |
| Maria | Rada Rassimov |
[szerkesztés] Keletkezése
A forgatókönyvet Agenore Incrocci, Furio Scarpelli, Luciano Vicenzoni és Sergio Leone írta Vincenzoni és Leone könyve alapján. Az operatőr Tonino Delli Colli, a zeneszerző Ennio Morricone volt. A film a Dollár-trilógia befejező darabja, amely az Egy maréknyi dollárért (1964) és a Pár dollárral többért (1965) című Leone-filmeket követte. Műfaját tekintve spagettiwestern. A film Olaszországban 1966. december 23-án, az Egyesült Államokban december 29-én debütált, és 6,1 millió dollár profitot hozott.
[szerkesztés] Fogadtatása
A filmet sokan kritizálták az erőszakos jelenetekért. Leone a sok erőszakot így magyarázta „az öldöklés azért van ennyire eltúlozva, mert egy olyan filmet akartam csinálni, amely az átlagos westerneknek egyértelmű szatírája. (...) A vadnyugatot egyszerű, erőszakos emberek formálták, ezt az erőt és együgyűséget próbálom visszaadni a filmjeimben.” Mindazonáltal a filmet a western stílus legjobb európai képviselőjeként tartják számon, és Quentin Tarantino „minden idők legjobban megrendezett filmjének” nevezte.

