Nádasdaróc
Nádasdaróc (Dorolțu) | |
Nádasdaróci református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Egeres |
Rang | falu |
Községközpont | Egeres |
Irányítószám | 407009 |
Körzethívószám | 0264 |
SIRUTA-kód | 55534 |
Népesség | |
Népesség | 93 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 93[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 436 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 51′ 22″, k. h. 23° 17′ 43″46.856041°N 23.295167°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 22″, k. h. 23° 17′ 43″46.856041°N 23.295167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdaróc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nádasdaróc (románul Dorolțu) falu Romániában Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 25 km-re nyugatra, a Nádas-patak völgyében fekszik.
Első említése
[szerkesztés]1299-ben Darochpatak néven, 1427-ben Daroch, 1509-ben Darocz, 1587-ben Darolcz, 1609-ben Daroc alakban fordul elő. A történelmi Magyarországon helynevekben maradt fenn az ún. darócok emléke, Erdélyben Szolnok-Doboka, Küküllő, Kolozs és Hunyad megyékben; ezek vadásztak a király számára. E vadászok között közt épp úgy lehettek szlávok, mint magyarok. A daróc szó jelentése mindenesetre délszláv eredetű, és vadbőröket, nyúzót jelent.
Története
[szerkesztés]1992-ben 120 magyar lakosa van a falunak, akik közül egy adventista kivételével mindenki református.
Látnivaló
[szerkesztés]A temetővel övezett XIV. századi templom a falutól kissé távolabb esik, csak fa haranglába található a faluban. A katolikusból reformátussá lett templom északi falán freskómaradvány két álló férfi között térdelő női alakot és egy csukott szárnyú angyalt ábrázol. A szentélyt három gótikus ablak világítja meg. A déli kapu kerete is ebben a stílusban készült. Egy 1606-os jegyzőkönyv a templom két harangját is említi. A szószék 1680-ból származik. A templom padjainak virágos motívumait 1687 és 1710 között készítette Balási András, daróci módos jobbágy. Az épület 1750-es évek beli rekonstrukciója alkalmával keresztbordás mennyezetét kazettással helyettesítették, melyet Umling Lőrinc készített.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Várady Péter-Borbély Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk
[szerkesztés]https://web.archive.org/web/20100210180326/http://kalotaszeg.mlap.hu/