Budapest–Esztergom-vasútvonal

Budapest-Esztergom-
vasútvonal

Desiro motorvonat a régi Újpesti vasúti hídon

Vonal:

2

Hossz:

53 km

Nyomtávolság:

1435 mm

Maximális sebesség:

60/50 km/h

Jelmagyarázat

	0	Budapest-Nyugati pályaudvar
		100a Szolnok felé
	3	Rákosrendező
		Magyar Vasúttörténeti Park felé
		Körvasúti elágazás
		70 Vác felé, 71 Vácrátót felé
	6	Vasútmúzeum mh.
		Körvasúti elágazás
	7	Angyalföld
		megszűnt kiágazás a Vizafogó teher pu. felé
	8	Újpest mh. (3-as metró)
		Újpesti vasúti híd (Duna folyam)
		volt aquincumi delta az Óbudai Gázgyár felé
	10	Aquincum-felső mh. (Szentendrei HÉV)

		HÉV összekötővágány
		iparvágány a kaszásdűlői erőműhöz
	12	Óbuda
	?	Aranyvölgy mh. (tervezett)
	14	Üröm mh.
	15	Budapest–Pest megye-határ
	19	Solymár
	?	Szélhegy mh. (tervezett)
	?	Vörösvárbánya mh. (tervezett)
	23	Pilisvörösvár
	25	Szabadságliget mh.
		kopár-hágói alagút
	30	Pázmáneum mh.
	31	Klotildliget mh.
	32	Piliscsaba
	36	Pilisjászfalu mh.
	38	Pest megye–Komárom-Esztergom megye-határ
	39	Piliscsév mh.
	41	Leányvár
		iparvágány a Dorogi Ipari Parkhoz
		iparvágány a dorogi mészművekhez
	46	Dorog
		iparvágány a dorogi hulladékégetőhöz
		3 Almásfüzitő felé (Tokod elágazás)
	49	Esztergom-Kertváros
	50	Esztergom-Tábor
		iparvágány a Suzuki autógyárba
	53	Esztergom

A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú nem villamosított egyvágányú vonala.

Hétköznaponként 25, hétvégenként 19 modern Siemens Desiro vonatpár közlekedik rajta, általában óránként, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban félóránként^[1], melyeken mozgásukban korlátozott személyek utazása és kerékpár szállítása is megoldható. A Desiro-k előtt, 2002-től az orosz államadósság terhére beszerzett 6341 sorozatú dízel motorkocsik jártak a vonalon. A szerelvények kihasználtságát a vonal településeiről a fővárosi munkahelyekre és iskolákba ingázók és a piliscsabai bölcsészkaron tanuló egyetemisták biztosítják. A 2001-es népszámlálás szerint a főváros egyik legjelentősebb hivatásforgalommal rendelkező agglomerációs települései a vonal mentén találhatóak. A kibocsátott munkavállalók száma és aránya szerint csökkenő sorrendben Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba és Dorog voltak.^[2]

Története [szerkesztés]

A Kenyérmező–Budapest vasútvonal megépítése 1893-ban kezdődött, megnyitása 1895-ben történt, eredetileg HÉV-ként (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.)^[3]. Megépülésének elsődleges célja a budapesti gyárak és a lakosság dorogi szénnel való ellátása volt. (...előjog biztosíttatik egyúttal minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket, akár önállóan, akár már létező vonalakhoz való csatlakozással Budapest irányába összeköttetésbe hozná., részlet az Országgyűlés 1893. XL. sz. törvényéből). Kenyérmező és az esztergomi végállomás közötti 4 kilométeres szakasz már 1891-ben elkészült az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal részeként. A Mária Valéria híd pedig már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány-Nána vasútállomásig. Ez a terv sosem valósult meg.

Az esztergomi HÉV 1931-ben, a nagy gazdasági világválság idején került a MÁV tulajdonába.^[4] Megnyitása nagyban hozzájárult a környék fejlődéséhez (az azóta eltelt időszak alatt a vonal mentén fekvő települések össznépessége - Budapest nélkül - 28 000 főről 82 000 fő fölé emelkedett), ebben az időszakban kezdtek kiépülni a piliscsabai üdülőtelepek és a dorogi munkástelepek a vonal mentén, megindult a szuburbanizáció és az iparosodás. A vasút megépülte előtt ezer lelkes Dorog népessége a második világháború előtt meghaladta a 8000 főt. Az 1940-es évek elején már naponta 6-800 ember ingázott a budapesti munkahelyére (főleg az Óbudai Gázgyárba, az újpesti textilgyárba és bőrgyárba, az Egyesült Izzóba, a Váci úti csavargyárba és a Láng Gépgyárba, az Óbudai Hajógyárba és a kőbányai MÁVAG-ba). A háborús konjunktúra miatt megnőtt a kereslet a dorogi szén iránt, így a teherforgalom is nagy mértékben növekedett.

A második világháború végén felrobbantott újpesti vasúti híd újjáépítésének idején (1950-ig) a vonatok Aquincumtól a Szentendrei HÉV-vel közös pályán közlekedtek a Margit hídig, 1950-től pedig a frissen átadott Árpád hídon tudtak átmenni Pestre. A vasúti híd 1955-ben készült el. Az 1956-os forradalom alatt népfelkelők felrobbantották a pályát Dorog és Leányvár között. A nagy teherforgalom miatt leromlott állapotú pályát az 1960-as években modernizálták.

1996-ban emléktáblát avattak az esztergomi vasútállomáson és a Nyugati pályaudvaron a vonal megnyitásának századik évfordulóján. A vasúti pályát 2000-ben korszerűsítették, a MÁV 23 korszerű Siemens Desiro motorvonatot állított forgalomba 2003-ban és 2005-ben, valamint a Görög vasutaktól átvett 8 motorvonatot 2010-ben, igy jelenleg 31 ilyen tipusú járművel rendelkezik. Az 53 km-es Esztergom–Budapest-távolságot a vonat másfél óra alatt teszi meg általában, mivel az elavult pályán csak 60 km/h sebességgel lehet közlekedni. A vonal egyvágányos, emiatt a vonatok keresztnél gyakran várakozni kényszerülnek. 2006. decemberében bevezették az ütemes menetrendet Esztergom és a Nyugati pályaudvar között

2008-2009 között átépítették az Újpesti vasúti hidat, amely során az egész acélszerkezetet lecserélték, valamint a hídpilléreket megerősítették. A munkálatok befejezése óta 80 km/h-val haladhatnak a vonatok az addigi 30 km/h-s lassújel helyett.

Tervezett fejlesztések [szerkesztés]

A vasútvonal több olyan települést is átszel, amely érintett az észak-budai térségben illetve a pilisi medencékben (Pilisvörösvári-árok, Dorogi-medence) kibontakozó szuburbanizációs fejlődésben. E településeken az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség van a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A fejlesztések 2012 nyarán kezdődtek. Ennek keretében az egykori Dorogi homokvasút felüljáróját már lebontották [1]. Állomásokat helyeznek át és újakat nyitnak, illetve kiváltják a forgalmasabb szintbeli közúti kereszteződéseket. Óbuda és Solymár között a pálya több szakaszon új nyomvonalra kerül. Óbuda és Pilisvörösvár között a pályát kétvágányúra bővítik.^[5]^[6] A projekt várható befejezése 2014.