A magyar állam telepítette 1903–1906-ban KolozskaraBodrok és Botos határrészébe Kolozs vármegyei, főként györgyfalvi magyar reformátusokkal. Az 1940-ben meghúzott határ a főteret szelte ketté. Két háza Magyarországhoz került, nyolc háza Romániában maradt. A déli falurészen élők négy évig határátlépővel jártak át megművelni földjeiket. A második világháború után a magyar lakosságú telepen rendszeres vasárnapi mulatságokat rendeztek, amelyekre a környező falvakból is eljártak a magyarok.