H8-as és H9-es HÉV

Gödöllői-Csömöri HÉV
HÉV végállomás este az Örs vezér téren
Vonalszám:	253 (H8 (-> Gödöllő, Cinkota), H9 (-> Csömör))
Vonal:	Budapest–(Csömör)–Gödöllő
Hossz:	25,6 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	1000 V =
Maximális sebesség:	60 km/h
Jelmagyarázat  Budapest-Keleti pályaudvar Ruggyanta-gyár 1, 80a, 120a vasútvonalak Hungária körút Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal üzemi kapcsolat a 100a felé 0,0 Budapest, Örs vezér tere 1,2 Rákosfalva 1,4 Rákos-patak 1,6 Körvasúti híd 2,4 Nagyicce egykori Konzervipari-vágány 2,7 egykori rákosszentmihályi szárnyvonal 3,4 Sashalom 4,6 Mátyásföld, Repülőtér egykori Ikarus-iparvágány 5,1 Mátyásföld, Imre utca 5,7 Mátyásföld alsó 6,5 Cinkota csömöri szárnyvonal elágazása 7,2 Cinkota alsó 8,3 Árpádföld 7,5 Ilonatelep 8,9 Szabadságtelep Budapest közigazgatási határa M0-s autóút 10,7 Csömör Budapest közigazgatási határa M0-s autóút Csömör, kavicsbánya üzemi vágánykapcsolat „Kavicsbánya elágazás” M0-s autóút Budapest közigazgatási határa 9,6 Kistarcsa, Kórház 10,8 Kistarcsa 11,3 Zsófialiget 12,0 Kerepes 13,9 Szilasliget Hungaroring (megszűnt) 17,1 Mogyoród 18,7 Szentjakab (Tölgyes) M31-es autópálya 23,5 Gödöllő, Erzsébet park 24,1 Gödöllő, Szabadság tér 24,9 Gödöllő, Palotakert üzemi kapcsolat a 80a felé 25,6 Gödöllő

A 8-as HÉV és a belőle kiágazó 9-es HÉV Budapest elővárosi vasútvonala, a Budapesti Helyiérdekű Vasúthálózat része. A vonal Gödöllőt, illetve Csömört köti össze Budapest egyik fontos közlekedési csomópontjával, az Örs vezér térrel. Fővárosi betétjárat Cinkotáig közlekedik. A vasútvonal a közforgalmú menetrendekben 253-as szám alatt szerepel. A BKV járatszámozásában a H8 (Gödöllői) és H9 (Csömöri) számokat kapta 2011. május 1-jétől.

Története

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) az első helyiérdekű vasútvonalának, a haraszti (ma 6-os HÉV) vonalnak a megnyitása után kezdte meg a cinkotai vonal építését.

A vasútvonal első szakasza a MÁV Központi pályaudvarától (a mai Keleti pályaudvartól) Rákosfalván át, Cinkotáig épült meg. A 10,3 km hosszú vonalszakaszt 1888. július 20-án adták át a forgalomnak. A gőzüzemű vasútvonalon a felépítmény 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vonal második szakasza Cinkotától, Csömör és Kistarcsa érintésével, Kerepesig épült ki. A második, 9,8 km hosszú vonalszakaszt 1900. augusztus 28-án nyitották meg. Ezen a szakaszon már „i” jelű, 23,6 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak, a legnagyobb tengelyterhelést is magasabb értékben, 10,0 tonnában határozták meg.

A vonal kapcsolata a MÁV ceglédi vonalával 1904. január 14-én valósult meg, ekkor adták át a mintegy fél kilométer hosszú összekötővágányt.

A BKVT már 1895-ben megszerezte a jogot, hogy vasútvonalait részben, vagy teljes hosszukban villamosítsa. A társaság első ütemben a Keleti pályaudvar–Cinkota közötti szakaszon kezdte meg a villamosítást. Az 1000 V feszültségű, egyenáramú felsővezeték-rendszer kiépítésével 1911. április 19-én készült el.

A kerepesi ideiglenes végállomástól, Mogyoród határának érintésével a MÁV gödöllői vasútállomásáig tartó harmadik vonalszakaszt 1911. november 25-én adták át a forgalomnak. A már villamos- és gőzüzemre is berendezett 12,8 km hosszú vonalszakasz felépítményét 30,0 kg/fm tömegű sínekből építették és 12,0 tonna tengelyterhelést engedélyezte rajta. A vonal meghosszabbításával egy időben, Cinkota és Kistarcsa között megépült az úgynevezett kavicsbányai átvágás, így 6,2 km-rel csökkent a két végállomás közötti távolság. Az új szakaszon Ilonatelep néven megállóhely is létesült, a jelentőségéből vesztett csömöri vonalszakasz szárnyvonallá vált.

A fővároson kívüli vasútépítések mellett a társaság a Rákosszentmihályon is vonalfejlesztésbe kezdett, az akkoriban Budapesttől még különálló község belterületén villamos üzemű hurokvágányt létesítettek. A Sashalom-Nagyicce állomásból kiágazó egyvágányú hurokvágányt 1911. december 7-én nyitották meg. A társaság engedélyt kapott a Rákosszentmihályt Rákospalotával összekötő vasútvonal építésére is. Az 1913-ban átadott kétvágányú vonal szintén Nagyiccéről indult, kapcsolatot teremtett a megyeri, újpesti és angyalföldi villamoshálózatokkal rendelkező Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút Részvénytársaság (röviden BURV) vonalaival.

A helyiérdekű vasútvonal eleinte szintben keresztezte a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalat, a fővonal fővárosi szakaszának pályaszint emelésére 1939–1944 között került sor. A Kerepesi úti vasúti hidat 1941. augusztus 5-én adták át a forgalomnak.

Közelmúlt

A rákosszentmihályi szárnyvonal második vágányát a második világháború után felszedték, anyagát más, nagyobb jelentőségű városi vasutak helyreállítására használták fel. A megmaradt egyvágányú vonalat 1953-ban a Fővárosi Villamosvasút (röviden FVV) vette át, a forgalmi kitérőkkel kibővített pályán a 69-es villamos indult meg.

Az 1950-ben készült, eredeti tervek szerint a 2-es metrónak a Népstadion állomáson (a mai Puskás Ferenc Stadion állomáson) lett volna közös végállomása a gödöllői HÉV-vel, ezért itt négyvágányos, középperonos átszálló állomás épült. Az 1960-as években az Örs vezér tér körül kiépült új lakótelepek következtében jelentősen megváltoztak az utazási igények, ezért az 1963-ban újraindított metróépítéskor a végállomást az Örs vezér terénél építették meg.

HÉV-állomás, Gödöllő, Szabadság tér

A gödöllői HÉV végállomása a Keleti pályaudvarnál a 2-es metró első, Örs vezér tér–Deák Ferenc tér közötti szakaszának átadása után, 1970. április 3-án szűnt meg. A helyiérdekű vasút és a kelet-pesti autóbuszok végállomását az Örs vezér terénél alakították ki. A rákosszentmihályi hurokvágányon is ekkor szűnt meg a forgalom.

A vonal sajátossága a baloldali közlekedési rend, amely elsősorban hagyománytiszteletből és megszokásból maradt így, ugyanis a biztosítóberendezések a legtöbb szakaszon már a helytelen és helyes vágányok fedezésére is alkalmasak.

Járművek

Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút motorkocsi 1930 előtt

Az új gödöllői Helyi Érdekű Vasút kocsijának belseje 1930 előtt

A korábban megnyitott 6-os HÉV-hez hasonlóan, a vonal első mozdonyai kéttengelyes, BHÉV 5–8 sorozatú gőztramwayok voltak. Az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára által gyártotta kis teljesítményű mozdonyokat, a növekvő forgalom miatt, hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokkal váltották fel. A BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendeltek a MÁV Gépgyártól. A villamosítás után a gőzmozdonyok kiszorultak a forgalomból, 1906-tól kezdve eladták őket.

A már villamosított vonalon a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyár által 1911–1915 között gyártott, M I, M II és M III típusú motorkocsikat állítottak üzembe. A motorkocsik mögé gyakran P III jelű, szintén a kistarcsai gyárban készített pótkocsikat akasztottak. A vonalból kiágazó iparvágányokat L II-es típusú villamosmozdonnyal szolgálták ki, ezeket a mozdonyokat is Kistarcsán készítették, a berendezését viszont a Ganz Villamossági Rt. szállította.

1929-től a Ganz és Társa Danubius Rt. által gyártott új járműveket, az M VII típusú motorkocsiból és P XIII-as pótkocsikból álló szerelvényeket állították forgalomba. A gyártótól új villamosmozdonyokat is rendeltek, az L VI típusú mozdonyokat kifejezetten a gödöllői vonal megnövekedett teherforgalmának kiszolgálására vásárolták.

A L VII típusú, utastérrel is rendelkező villamosmozdonyokat 1943-ban a Ganz kezdte el gyártani, később 1951-ben, néhány példányát, a villamos berendezések kivételével a győri Magyar Vagon- és Gépgyár készítette. Ezek a mozdonyok a személy- és a teherforgalomban egyaránt részt vettek. A forgalomba állított új, M VIII típusú motorkocsikat a Dunakeszi járműjavító üzem, a villamos berendezéseit a Ganz gyártotta. Az áramvonalas homlokfalú motorkocsikat a csepeli HÉV-re szánták, azonban 1976-ig ezen a vonalon közlekedtek. A mozdonyok és motorkocsik mellett személykocsikat is rendeltek a gyártóktól, a P XV típusú pótkocsikat 1943–1957 között szállítottak le.

1971-től napjainkig az egykori Kelet-Németországban gyártott MXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek a vonalon.

2012-től időszakosan nosztalgiavonat közlekedik a vonalon. Májustól októberig havonta egyszer lehet nosztalgia díjszabással utazni az MVIII-as motorkocsin.

A vonalat a Cinkotai kocsiszín szolgálja ki.

Megállóhelyei

H8 (Örs Vezér tere   - Gödöllő)
Menetidő	Megállóhely neve	Menetidő	Átszállási lehetőségek	Intézmények, látnivalók
0	Örs vezér tere	49	31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 100, 131, 144, 161, 161A, 169E, 174, 231, 244, 261E, 277  3, 62, 62A   2  80, 81, 82	Sugár- és Árkád üzletközpontok, Ikea bútoráruház, Szakorvosi rendelőintézet
3	Rákosfalva	46	67
5	Nagyicce	44	277
7	Sashalom	42	45, 92
9	Mátyásföld, repülőtér	39	44, 46, 146
10	Mátyásföld, Imre utca	38	176E, 276E
12	Mátyásföld alsó	36
14	Cinkota	34	92, 174, 175, Volán
16	Ilonatelep	32	45, 92
20	Kistarcsa, kórház	28	92	Pest Megyei Flór Ferenc Kórház
22	Kistarcsa	25	Volán
23	Zsófialiget	24
25	Kerepes	22
28	Szilasliget	18
32	Mogyoród	14	Volánbusz: 317, 320, 325, 326	Hungaroring, Aquaréna, UniverZoo élménypark, Astra Filmstúdió (R&H Stúdió Kft.), Hungarokart Center
34	Szentjakab	12
40	Gödöllő, Erzsébet park	6
42	Gödöllő, Szabadság tér	4	Volánbusz	Grassalkovich-kastély
44	Gödöllő, Palotakert	2
46	Gödöllő	0	Budapest–Hatvan	Szent István Egyetem

H9 (Örs Vezér tere   - Csömör)
Menetidő	Megállóhely neve	Menetidő	Átszállási lehetőségek	Intézmények, látnivalók
0	Örs vezér tere	49	31, 32, 44, 45, 67, 85, 85E, 97E, 100, 131, 144, 161, 161A, 169E, 174, 231, 244, 261E, 277  3, 62, 62A   2  80, 81, 82	Sugár- és Árkád üzletközpontok, Ikea bútoráruház, Szakorvosi rendelőintézet
3	Rákosfalva	46	67
5	Nagyicce	44	277
7	Sashalom	42	45, 92
9	Mátyásföld, repülőtér	39	44, 46, 146
10	Mátyásföld, Imre utca	38	176E, 276E
12	Mátyásföld alsó	36
14	Cinkota	34	92, 174, 175, Volán
16	Cinkota alsó	32
20	Árpádföld	28
22	Szabadságtelep	25	31
23	Csömör	24

További információk

•  A budapesti HÉV-ek, köztük a gödöllői HÉV hivatalos menetrendje (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
• Varga Ákos Endre: A gödöllői HÉV régi útvonala a Keletitől az Örs vezér teréig (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 4.)