Tótvárad
Tótvárad (Vărădia de Mureș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Tótvárad |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 317380 |
Körzethívószám | +40 x57[1] |
SIRUTA-kód | 12581 |
Népesség | |
Népesség | 554 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[2] |
Népsűrűség | 4,4 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 155 m |
Terület | 126 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 00′ 23″, k. h. 22° 09′ 24″46.006284°N 22.156771°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 23″, k. h. 22° 09′ 24″46.006284°N 22.156771°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótvárad témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tótvárad (románul Vărădia de Mureș) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Soborsintól 7 km-re nyugatra, a Maros jobb partján fekszik. Szád és Váradalja (helyenként Váradja) községek összeolvadásából keletkezett.
Története
[szerkesztés]Várát, amit az első források hol Szádia, hol Váradja néven említenek,[3] a 15. században a Garaiak építették. 1551-ben elfoglalta a török, 1595-ben erdélyi hadak foglalták vissza, de 1614-ben Bethlen Gábor átadta a töröknek, akik helyreállították. 1693-ban szabadult fel, egy ideig járási székhely volt. 1709-ben a császáriak felrobbantották. Alapfalai a falu feletti Várhegyen még láthatók.
A falunak 1910-ben 1103, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott.
1992-ben társközségeivel együtt 2279 lakosából 2261 román, 11 magyar, 3 német volt.
A 2002-es népszámláláskor 721 lakosa közül 705 fő (97,8%) román, 12 fő (1,7%) ukrán, 4 (0,6%) magyar nemzetiségű volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Kiss Gábor 37. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Kiss Gábor: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. 2. Budapest: Panoráma. 1990. = Utazások a múltban és jelenben, ISBN 963 243 388 2