Tolna (Magyarország)
| Tolna | |||
 | |||
| Tolna központja és katolikus temploma a magasból; 1 óra és 11 óra között az 5112-es, 11 óra és 5 óra között az 5116-os út húzódik | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tolnai | ||
| Kistérség | Szekszárdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 7130 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 10 697 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 162,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 71,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 30″, k. h. 18° 46′ 30″ | |||
 Tolna
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Tolna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tolna (németül: Tolnau) város Tolna megyében, a Tolnai járás székhelye.
Fekvése
Szekszárdtól 10 kilométerre, északkeletre található.
Megközelítése
Közúton az M6-os autópályán, a 6-os és a 63-as főúton (közigazgatásilag itt ágazik el); vonattal a Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalon érhető el.
Története
Területe már a római korban is lakott volt, majd a honfoglalás után a fejedelmek fiainak és unokáinak szálláshelye, I. Istváné is; később is a trónörökösök birtoka, egészen a 12. századig. A települést 1055-ben, a tihanyi apátság alapítólevelében említik először. Neve valószínűleg a telona, azaz „vámok” szóból ered.
A vár – valószínűleg földvár – Szent István uralkodása alatt épült. A települést a 15. század végéig Tolnavár néven említik. A tatárjárás után a Kőszegiek birtoka volt, tőlük foglalta vissza Károly Róbert. 1279-ben jelenik meg először egy oklevélben külön a vár és a falu.
A 15. század második felében Tolnavár település már mezőváros, megyegyűléseket is tartottak itt. Valószínűleg a pálos szerzetesrend is megtelepedett benne, színvonalas iskolája is lehetett, de erről kevés az adat. A század közepén a város címerhasználati jogot kapott V. Lászlótól.
Mátyás király országjáró útjai idején gyakran megszállt Tolnaváron, 1463-ban országgyűlést is tartott itt, a török elleni hadjáratra készülve. 1466-ban újra országgyűlés volt a városban.
A 16. századtól Tolnavár helyett már Tolna néven említik a települést, ami ebben az időben gyorsan fejlődő, virágzó helység volt, színvonalas iskolával, és mezővárosként is szabad királyi városi kiváltságokkal[forrás?]. A török időkben fejlődése megtorpant. II. Lajos király innen indult a mohácsi csatába. A győztes törökök hamar megszállták a várost. A következő évtizedekből kevés adat maradt fenn, de több utazó is nagy városként említi, 8000 lakossal, ami kiemelkedően nagynak számított. A 16. század végi és 17. század eleji török elleni harcok során azonban Tolnát többször is feldúlták, lakosai elmenekültek, a város elnéptelenedett. 1696-ban már csak mintegy harminc család élt a városban.
A 18. század első felében III. Károly király a Wallis grófoknak adományozta a területet. Az új urak német telepeseket hívtak a mezővárosba, aminek újra volt vásártartási joga is. Tolna hamarosan újra gazdát cserélt, az Apponyiaké, majd a Festeticseké lett. 1745-ben tűzvész pusztított a városban, de ez csak rövid időre akasztotta meg a fejlődést.
A 19. században szabályozták a Duna déli szakaszát, a tolnai ág eliszaposodott, így a város megmenekült az állandó árvízveszélytől, de kikötőjét elveszítette, a halászatot jelentősen sújtotta az intézkedés, és a vízimalmokat is át kellett telepíteni.
A selyemfonó 1900 és 1971 között működött, ma kis múzeum állít neki emléket.
1989-ben Tolnához csatolták Mözs községet.
Látnivalók
- Tolnai Kékfestő Műhely és Múzeum
- Festetics-kastély
- Szentháromság-szobor (1790)
- Katolikus templom (1773)
- Kálvária-kápolna (1779)
- Mözsi templom (1822)
- Selyemfonó-emlékszoba
- Textil-emlékszoba
- Garay-kastély
Itt született
- 1130-ban II. Géza magyar király
- 1839-ben Festetics Mária csillagkeresztes hölgy, Erzsébet királyné udvarhölgye
- 1854-ben Wosinsky Mór
- 1930-ban Tóth János Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező; a modern magyar filmművészet kiemelkedő alakja
Testvérvárosok
Források
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
A Tolnai járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
