Stutensee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Stutensee
Stutensee Germany Rathausgaessle.jpg
Stutensee címere
Stutensee címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Karlsruhe járás
Polgármester Petra Becker
Irányítószám 76297
Körzethívószám
  • 0721
  • 07244
  • 07249
Rendszám KA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség24 541 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség514 fő/km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság114 m
Terület45,67km2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Stutensee (Németország)
Stutensee
Stutensee
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″
Stutensee (Baden-Württemberg)
Stutensee
Stutensee
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Karlsruhe járás térképén
Elhelyezkedése Karlsruhe járás térképén
Stutensee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stutensee témájú médiaállományokat.

Stutensee város Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg tartományban, a Rajna (Rhein) mellett. A település több mint 22 000 főt számlál. Összesen öt településből, Blankenlochból, Friedrichstalból, Spöckből, Staffortból és Büchigből áll. Ezek közül Blankenloch a legnagyobb, ami meghaladja a 10 000 főt.

Története[szerkesztés]

Stutensee-t az önkormányzati reform hozta létre az 1970-es években, pontosan 1975 január elsején, öt településből: Blankenlochból, Friedrichstalból, Spockból, Staffordból és Büchigből. Spöck-ot először 865-ben említik, mint Specchaa, Staffortot 1110-ben mint Stafphort, Blankenloch-ot 1337-ben mint Blankelach, Büchiget pedig 1373-ban mint Buchech. Friedrichstalt viszont vallási menekültek (hugenották) alapították, akik Észak-Franciaországból, Belgiumból és Svájcból jöttek. 1699-ben létrejött a Hardtwald. Mind az öt falu a Baden-Durlach-i grófság része volt.

A Kerns Max ház Blankenloch-ban

Vallás[szerkesztés]

A város a környező területekkel együtt eredetileg a Speyeri Egyházmegyéhez tartozott. Politikailag az egész környéken a reformáció terjedt el (evangélikus vallás). Ezért ez a környék évszázadokon keresztül protestáns maradt, ezért csak három plébánia volt: a Blankenlochi, a Spöcki és a Friedrichstali. Először a XX. században létesült önálló plébánia Büchigen (Szent Lélek plébánia). Ezenkívül Stutensee különféle közösségeknek, szabad egyházaknak is otthont nyújt. Ilyenek a baptisták, az Egyesült metodista egyház Blankenloch-ban, valamint két Liebenzeller közösség (Blankenloch és Staffort). Napjainkban mind az öt településen egy evangélikus és egy katolikus templom található.

Demográfia[szerkesztés]

Népesség Lélekszám
1975 16 748
1980 18 404
1985 19 060
1987 18 932
1990 20 064
1995 20 589
2000 21 794
2005 23 132

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1975: Hubert Hornung
  • 1975-1991: Richard Recht
  • 1991-2018: Klaus Demal
  • 2018-tól: Petra Becker

Testvérvárosai[szerkesztés]

  • Saint-Riquier (Franciaország), 1982
  • Tolna (Magyarország), 1990

Oktatás[szerkesztés]

Stutensee-ben a következő iskolák üzemelnek: Erich Kästner Reáliskola, Thomas Mann Főiskola, Pestalozzi Általános-és Középiskola, ezek Blankenlochban. A Theodor-Heuss Iskola Büchigben, Friedrichstalban a Friedrich-Magnus Alap-és Középfokú Iskola. Spöckben pedig a Richard Hecht Általános Iskola és Főiskola, Staffortban pedig a Drais Általános Iskola található. Emellett 6 protestáns és három római katolikus óvoda üzemel.

Múzeumok[szerkesztés]

  • Hugenotta Múzeum
  • Településmúzeumok (Kerns-Max-ház, Blankenloch; Büchig; Friedrichstal)

Épületek[szerkesztés]

  • Stutensee-i vár

Evangélikus templomok[szerkesztés]

  • Michaelis templom, Blankenloch
  • Friedrichstali evangélikus templom
  • Spöcki evangélikus templom
  • Evangélikus egyház, Staffort

Katolikus templomok[szerkesztés]

  • Szent József templom, Blankenloch
  • Szent Erzsébet templom, Friedrichstal
  • Szent György templom, Spöck
  • Szent Wolfgang templom, Staffort
  • Szentlélek templom, Büchig

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalomr[szerkesztés]

  • Heinz Bender: Vergangenheit und Zeitgeschehen: Eine Chronik. Blankenloch/Büchig/Schloss Stutensee. Gemeinde, Stutensee 1995.
  • Konrad Dussel: Staffort 1110 bis 2010; Streifzüge durch 900 Jahre Geschichte; Verlag Regionalkultur Heidelberg, Ubstadt-Weiher, Basel 2010 ISBN 978-3-89735-622-1
  • Wilhelm Hauck: Staffort – Schloß und Dorf an der steten Furt. Geschichte und Geschichten. Gemeinde, Stutensee 1993 (Ortschronik).
  • Artur Hauer: Das Hardtdorf Spöck. Seine politische, kirchliche und wirtschaftliche Geschichte. Bürgermeisteramt, Spöck 1965 (Ortschronik).
  • Dieter H. Hengst: Die alten Straßen noch… Bildband „Alt Friedrichsthal“. 2. Auflage. Heimat- und Hugenottenmuseum „Alt Friedrichsthal“, Friedrichstal 2000.
  • Moritz Hecht: Drei Dörfer der badischen Hardt. Eine wirtschaftliche und sociale Studie. Leipzig 1895 (Über Hagsfeld, Blankenloch und Friedrichstal).
  • Hanna Heidt: Erinnerungen an die Vergangenheit. Eigenverlag, Schwanen Stutensee-Staffort 2003
  • Pia Hendel: Stutensee – Bilder einer Stadt. Hrsg.: Stadt Stutensee. verlag regionalkultur, Ubstadt-Weiher 2006, ISBN 978-3-89735-430-2.
  • Heiner Joswig: Als unsere Kirche stehen blieb Stadt Stutensee 2004
  • Manfred G. Raupp: Die Stafforter Geschlechter 1669–1975; Sippenbuch Manuskript hinterlegt im Stafforter Bürgerbüro und in der Evangelischen Kirchengemeinde Staffort
  • derselbe: Was der Großvater schon wusste – Gedanken zur Entwicklung der Landwirtschaft in Staffort; verfasst zum Andenken an Gustav W. Raupp (1905–1985). Eigenverlag, Lörrach und Stutensee-Staffort 2005
  • derselbe: 4000 Jahre Stete Furt und 350 Jahre Kirchenbuchaufzeichnungen; Stutensee-Staffort 2010.
  • derselbe: Ortsfamilienbuch Staffort, Herausgeber Stadt Stutensee, Verlag Gesowip Basel 2010, ISBN 978-3-906129-64-8
  • Walter August Scheidle: Ortssippenbuch Blankenloch-Büchig und dem Stutensee – 1672 bis 1920. 2001, ISBN 3-00-008164-X.
  • derselbe: Ortssippenbuch Spöck / Baden 1667–1920, Band 124 der Badischen Ortssippenbücher Lahr-Dinglingen 2008 ISBN 978-3-00-024233-5.