Stutensee
Stutensee | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Járás | Karlsruhe járás | ||
Polgármester | Petra Becker | ||
Irányítószám | 76297 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | KA | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 311 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 514 fő/km2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 114 m | ||
Terület | 45,67km2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″49.064722°N 8.471667°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″49.064722°N 8.471667°E | |||
Elhelyezkedése Karlsruhe járás térképén | |||
Stutensee weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Stutensee témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Stutensee város Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg tartományban, a Rajna (Rhein) mellett. A település több mint 22 000 főt számlál. Összesen öt településből, Blankenlochból, Friedrichstalból, Spöckből, Staffortból és Büchigből áll. Ezek közül Blankenloch a legnagyobb, ami meghaladja a 10 000 főt.
Története
[szerkesztés]Stutensee-t az önkormányzati reform hozta létre az 1970-es években, pontosan 1975 január elsején, öt településből: Blankenlochból, Friedrichstalból, Spockból, Staffordból és Büchigből. Spöck-ot először 865-ben említik, mint Specchaa, Staffortot 1110-ben mint Stafphort, Blankenloch-ot 1337-ben mint Blankelach, Büchiget pedig 1373-ban mint Buchech. Friedrichstalt viszont vallási menekültek (hugenották) alapították, akik Észak-Franciaországból, Belgiumból és Svájcból jöttek. 1699-ben létrejött a Hardtwald. Mind az öt falu a Baden-Durlach-i grófság része volt.
Vallás
[szerkesztés]A város a környező területekkel együtt eredetileg a Speyeri Egyházmegyéhez tartozott. Politikailag az egész környéken a reformáció terjedt el (evangélikus vallás). Ezért ez a környék évszázadokon keresztül protestáns maradt, ezért csak három plébánia volt: a Blankenlochi, a Spöcki és a Friedrichstali. Először a XX. században létesült önálló plébánia Büchigen (Szent Lélek plébánia). Ezenkívül Stutensee különféle közösségeknek, szabad egyházaknak is otthont nyújt. Ilyenek a baptisták, az Egyesült metodista egyház Blankenloch-ban, valamint két Liebenzeller közösség (Blankenloch és Staffort). Napjainkban mind az öt településen egy evangélikus és egy katolikus templom található.
Demográfia
[szerkesztés]Népesség | Lélekszám |
---|---|
1975 | 16 748 |
1980 | 18 404 |
1985 | 19 060 |
1987 | 18 932 |
1990 | 20 064 |
1995 | 20 589 |
2000 | 21 794 |
2005 | 23 132 |
Polgármesterek
[szerkesztés]- 1975: Hubert Hornung
- 1975-1991: Richard Recht
- 1991-2018: Klaus Demal
- 2018-tól: Petra Becker
Testvérvárosai
[szerkesztés]- Saint-Riquier (Franciaország), 1982
- Tolna (Magyarország), 1990
Oktatás
[szerkesztés]Stutensee-ben a következő iskolák üzemelnek: Erich Kästner Reáliskola, Thomas Mann Főiskola, Pestalozzi Általános-és Középiskola, ezek Blankenlochban. A Theodor-Heuss Iskola Büchigben, Friedrichstalban a Friedrich-Magnus Alap-és Középfokú Iskola. Spöckben pedig a Richard Hecht Általános Iskola és Főiskola, Staffortban pedig a Drais Általános Iskola található. Emellett 6 protestáns és három római katolikus óvoda üzemel.
Múzeumok
[szerkesztés]- Hugenotta Múzeum
- Településmúzeumok (Kerns-Max-ház, Blankenloch; Büchig; Friedrichstal)
Épületek
[szerkesztés]- Stutensee-i vár
Evangélikus templomok
[szerkesztés]- Michaelis templom, Blankenloch
- Friedrichstali evangélikus templom
- Spöcki evangélikus templom
- Evangélikus egyház, Staffort
Katolikus templomok
[szerkesztés]- Szent József templom, Blankenloch
- Szent Erzsébet templom, Friedrichstal
- Szent György templom, Spöck
- Szent Wolfgang templom, Staffort
- Szentlélek templom, Büchig
Képgaléria
[szerkesztés]-
A stafforti evangélikus templom
-
A blankenlochi Hermannshaus a blankenlochi templommal
-
Hanza házak
-
A friedrichstali evangélikus templom
Források
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Irodalomr
[szerkesztés]- Heinz Bender: Vergangenheit und Zeitgeschehen: Eine Chronik. Blankenloch/Büchig/Schloss Stutensee. Gemeinde, Stutensee 1995.
- Konrad Dussel: Staffort 1110 bis 2010; Streifzüge durch 900 Jahre Geschichte; Verlag Regionalkultur Heidelberg, Ubstadt-Weiher, Basel 2010 ISBN 978-3-89735-622-1
- Wilhelm Hauck: Staffort – Schloß und Dorf an der steten Furt. Geschichte und Geschichten. Gemeinde, Stutensee 1993 (Ortschronik).
- Artur Hauer: Das Hardtdorf Spöck. Seine politische, kirchliche und wirtschaftliche Geschichte. Bürgermeisteramt, Spöck 1965 (Ortschronik).
- Dieter H. Hengst: Die alten Straßen noch… Bildband „Alt Friedrichsthal“. 2. Auflage. Heimat- und Hugenottenmuseum „Alt Friedrichsthal“, Friedrichstal 2000.
- Moritz Hecht: Drei Dörfer der badischen Hardt. Eine wirtschaftliche und sociale Studie. Leipzig 1895 (Über Hagsfeld, Blankenloch und Friedrichstal).
- Hanna Heidt: Erinnerungen an die Vergangenheit. Eigenverlag, Schwanen Stutensee-Staffort 2003
- Pia Hendel: Stutensee – Bilder einer Stadt. Hrsg.: Stadt Stutensee. verlag regionalkultur, Ubstadt-Weiher 2006, ISBN 978-3-89735-430-2.
- Heiner Joswig: Als unsere Kirche stehen blieb Stadt Stutensee 2004
- Manfred G. Raupp: Die Stafforter Geschlechter 1669–1975; Sippenbuch Manuskript hinterlegt im Stafforter Bürgerbüro und in der Evangelischen Kirchengemeinde Staffort
- derselbe: Was der Großvater schon wusste – Gedanken zur Entwicklung der Landwirtschaft in Staffort; verfasst zum Andenken an Gustav W. Raupp (1905–1985). Eigenverlag, Lörrach und Stutensee-Staffort 2005
- derselbe: 4000 Jahre Stete Furt und 350 Jahre Kirchenbuchaufzeichnungen; Stutensee-Staffort 2010.
- derselbe: Ortsfamilienbuch Staffort, Herausgeber Stadt Stutensee, Verlag Gesowip Basel 2010, ISBN 978-3-906129-64-8
- Walter August Scheidle: Ortssippenbuch Blankenloch-Büchig und dem Stutensee – 1672 bis 1920. 2001, ISBN 3-00-008164-X.
- derselbe: Ortssippenbuch Spöck / Baden 1667–1920, Band 124 der Badischen Ortssippenbücher Lahr-Dinglingen 2008 ISBN 978-3-00-024233-5.