Szentgyörgy (Horvátország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sveti Juraj szócikkből átirányítva)
Szentgyörgy
Naplemente
Naplemente
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Lika-Zengg
Község Zengg
Jogállás falu
Irányítószám 53 284
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentgyörgy (Horvátország)
Szentgyörgy
Szentgyörgy
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 55′ 32″, k. h. 14° 55′ 08″Koordináták: é. sz. 44° 55′ 32″, k. h. 14° 55′ 08″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgyörgy témájú médiaállományokat.

Szentgyörgy (horvátul Sveti Juraj, ismert Jurjevo néven is) település Horvátországban, Zenggtől 10 km-re délre, Lika-Zengg megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Velebit-hegység lábánál a tengerparton a Gradina-hegy és a Lisac-sziget közötti öbölben fekszik. Kikötője jól védett a nyugati szelektől, de a Velebit-hegység felől fújó bórával szemben nem.

Történelme[szerkesztés]

A mai Szentgyörgytől fentebb egy történelem előtti település, Lopsica maradványai találhatóak. Ezt a római időkben Municipio Lupsicaként említik. A várost egy kőhíd kötötte össze a szembeni Lisac-szigettel. Maradványai a mai napig is láthatóak, de nagy részét elnyelte a tenger. A 12. században Szentgyörgyön egy bencés kolostor épült, ezt a 15. században Szent Fülöp és Jakab templomával bővítették ki. A török támadásai a lakosságot arra kényszerítették, hogy elhagyják a települést, mely csak a 18. századra népesült be újra, ekkoriban épült meg a Szent György-templom is, amelyről a falu a nevét kapta. A falunak 1857-ben 553, 1910-ben 668 lakosa volt. 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 604 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[1][2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
553 632 481 674 704 668 489 577 559 604 683 745 687 691 692 604

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település déli részén a Gradina-hegyen a japodok által épített erődített település maradványai találhatók. A Gradinán 1. és 2. századi hamvasztásos római temetőt is feltártak. Ugyancsak láthatók a 17. századi erődítések maradványai is.
  • Dražicán az iskola és a főút között a vaskori japod település temetőjét, az i. e. 10 és 6. század közötti sírokat tártak fel.
  • A Ratnicki nevű helyen találhatók az ókori kikötő és a kövekből épített töltés maradványai.
  • Lopsica római város és kikötőjének maradványai a tengerparton részben a mai napig is láthatóak, de a romok nagy részét elnyelte a tenger.
  • Lisac-szigetén prehisztorikus erődítmény romjai ókori kerámia leletekkel.
  • A régi Szent György-templom maradványai a falu kikötőjében
  • Új Szent György-templom 1856-ban épült.
  • A Spasovac-öbölben 1364 körül épített Szent Szpaszának (Sv. Spasa) szentelt kolostor maradványai találhatók. A kolostor virágkorát a 15. században élte, amikor a Frangepánok bőkezű adományokkal támogatták.A 16. században a török támadások következtében lakói elhagyták. Falain töredékesen megmaradtak a középkori falfestés nyomai, mely kétségtelenné teszi az épületek funkcióját. Spasovacon római település és kikötő maradványait is megtalálták.
  • A Kalic-öbölben prehisztorikus sírokat találtak, melyek egy korabeli településhez tartoztak.
  • A falu határában több prehisztorikus erődített település is állt. Ilyenek a Torina, Lijaševica, Jablanova, Raca, Celinka, Samograd, Duboka, Zagon és Biopolje nevű várhelyek.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]