„Hamvas Béla” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
307. sor: 307. sor:
* [[Miklóssy Endre]]: ''Hamvas Béla'' (Új Mandátum Könyvkiadó, 2002)
* [[Miklóssy Endre]]: ''Hamvas Béla'' (Új Mandátum Könyvkiadó, 2002)
* [[Mórocz Zsolt]]: ''Öt Hamvas-mondat'' (Kortárs, 2005/5.)
* [[Mórocz Zsolt]]: ''Öt Hamvas-mondat'' (Kortárs, 2005/5.)
* [[Nyitrai Tamás]]: ''Hamvas Béla Karneváljának világirodalmi előzménye''i (Magánkiadás, Budapest, 2019)
* [[Nyitrai Tamás]]: ''Hamvas Béla Karneváljának világirodalmi előzményei'' (Magánkiadás, Budapest, 2019)
* [[Odorics Ferenc]]: ''Hamvas Béla: posztmodern'' (Korunk, 2006/július)
* [[Odorics Ferenc]]: ''Hamvas Béla: posztmodern'' (Korunk, 2006/július)
* [[Oravecz Barna]]: ''Rejtett struktúrák Hamvas Béla Karnevál című regényében'' (In: [http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=48 „…még onnét is eljutni túlra…”] Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII., [[Tinta Könyvkiadó]], 2004, 472–489.)
* [[Oravecz Barna]]: ''Rejtett struktúrák Hamvas Béla Karnevál című regényében'' (In: [http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=48 „…még onnét is eljutni túlra…”] Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII., [[Tinta Könyvkiadó]], 2004, 472–489.)

A lap 2019. december 8., 20:35-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Hamvas Béla
Született1897. március 23.
Eperjes
Elhunyt1968. november 7. (71 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKemény Katalin
SzüleiHamvas József
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1919–1923)
Kitüntetései
Hamvas Béla aláírása
Hamvas Béla aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

„ …csak akkor lehettem volna boldog, ha egy lettem volna a tizenkettő közül, és őt hallottam volna. ”
– Hamvas Béla: Unicornis
„ A pácban mindenki benne van. ”
– Hamvas Béla: Karnevál
„ Ahol nincs hagyományos forma, sem vallás, sem művészet nem bontakozhat ki. ”
– Hamvas Béla: Az öt géniusz

Élete

Gyermek- és ifjúkora (élete 1897-től 1927-ig)

Hamvas Béla 1897. március 23-án, hajnali fél ötkor született a felvidéki Eperjesen, evangélikus lelkészi családba, Hamvas József és Sedivy Jolán gyermekeként. Édesapja 1898-ban papi hivatásától megválva magyar–német szakos tanári állást vállalt a pozsonyi Evangélikus Líceumban, ezért a családja oda költözött.[3] Tíz éves korától zongorázott, később komponált is, olyan elhivatottsággal, hogy szülei sokáig úgy vélték, zenei pályára lép majd. Középiskolás éveiben Hamvas Béla mindemellett már írogatott, és e korai próbálkozásai között akadt olyan, ami meg is jelent.[4]

Érettségi után rövid nyugat-európai körutazást tett édesapjával, aztán 1915-ben hazafias lelkesedéstől fűtötten, korábbi diáktársaival együtt "testületileg" önkéntes katonának jelentkezett. Másfél év kadétiskolai kiképzés után 1916 nyarán saját kérésére az ukrán frontra vezényelték. A Bruszilov-offenzíva során kibontakozó súlyos harcokban idegsokkot kapott, hadikórházba került, majd felépülését otthon, szülei házában folytatta. 1917-ben iglói rokonuknál kitanulta a cukrász-mesterséget. Még ugyanebben az évben újra behívták, az észak-olaszországi frontra tartó csapatszállító szerelvényét Szlovéniában bombatalálat érte, őt a légnyomás maradandóan megsebesítette.[5]

Hátországi lábadozása során nagynénje ótátrafüredi családi panziójában könyvek akadtak a kezébe: Kantot, Rimbaud-t, Dosztojevszkijt, Schopenhauert és mindenekelőtt Nietzschet kezdett olvasni. Erről az időszakról írta több évtized múlva a Patmosz-ban: „…Kierkegaardnak Az idő bírálata című tanulmánya kezembe került. Nincs társadalom, nincs állam, nincs költészet, nincs gondolkozás, nincs vallás, ami van romlott és hazug zűrzavar. Pontosan így van, gondoltam. De ennek valamikor el kellett kezdődnie. Elkezdtem keresni a sötét pontot. A proton pszeudoszt, vagyis az első hazugságot… Visszafelé haladtam a múlt század közepétől a francia forradalomig, a felvilágosodásig, a racionalizmusig, a középkoron át a görögökig, a héberekig, az egyiptomiakig, a primitívekig. A válságot mindenütt megtaláltam, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont még előbb van, még előbb. A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt…”

Édesapja 1919 novemberében megtagadta a csehszlovák hűségesküt, ezért a családot kiutasították Pozsonyból, és Budapestre költöztek.[6] Hamvas Béla 1919 és 1923 között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója,[7] emellett zeneelméleti előadásokat látogat, sőt alkalmi hallgatója volt az orvostudományi karnak is. 1919-20-ban jelennek meg első írásai a pozsonyi Tavasz folyóiratban, majd 1923-tól három évig újságíró a Budapesti Hírlapnál[8] és az Ullain Ferenc alapította, Bajcsy-Zsilinszky Endre által szerkesztett Szózatnál.[9]

A könyvtáros (élete 1927-től 1945-ig)

Hamvas Béla és szülei az újlipótvárosi Wahrmann Mór utcában (ma Victor Hugó utca) az 1920-as évek végén

Hamvas Béla 1927-ben a Fővárosi Közlöny szerkesztőségének munkatársa volt, majd 1928 és 1948 között könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban,[10] mindössze két év megszakítással, amikor a Központi Lakáshivatal és a Fővárosi Népművelési Központ dolgozója. Közben tanulmányokat, esszéket, kritikákat és recenziókat publikált, összesen közel háromszáz írást mintegy huszonöt folyóiratban.[11]

Bár csak utal rá, és név szerint nem nevezi meg egyik írásában sem,[12] tudható, hogy ebben az időben Jakabfalvy Dénest tekintette mesterének, szellemi beavatójának, aki mind tudásanyagával, mind a felvetődő kérdések szokatlan megközelítésével irányt adott kibontakozásának, és lelki válságain is átsegítette.

Hamvas Béla első felesége a római katolikus vallású, 1903-ban született Angyal Ilona,[13] akivel 1928. június 29.-én kötött házasságot Budapesten, a Józsefvárosban[14] és akitől, bár kapcsolatuk már a házasság első heteiben megromlott, csak 1935-ben vált el.[15] Másodszor 1937-ben kötött házasságot Kemény Katalin (1909-2004) íróval, művészettörténésszel, akivel a párkapcsolaton túl alkotói közösséget is megvalósított.

1928-29-ben születik Ördöngösök című regénye,[16] a művel azonban elégedetlen, és már ekkor elhatározza, hogy ötven éves korában újra fogja írni. 1929-31 között készül a Nehéz nem szatírát írni című elbeszélésgyűjteménye. 1928-tól 1939-ig rendszeresen Dalmáciában, a tengerparton nyaralt, találkozása a tengerrel, a ragyogó napfénnyel, a mediterrán "pogány" életörömmel - mindezen élményei átszüremlenek gondolkodásába, és megjelennek első jelentős szellemi ars poeticájában, a Magyar Hyperion leveleiben, továbbá A babérligetkönyv kötetcímmel összegyűjtött esszéiben.

1935-ben Kerényi Károly és Hamvas Béla alapították a Sziget-kört, azt a klasszikus görög hagyományból merítkező szellemi szövetséget, amelyhez csatlakozott Szerb Antal, Németh László, Prohászka Lajos, Kövendi Dénes, Dobrovits Aladár, Molnár Antal és mások. A kör elképzeléseik szerint a preraffaeliták, vagy még inkább a George-kör magyar változatának indult, ám három kötetből álló kiadványuk (Sziget, 1935-36) megjelenése során kiderült, hogy a szellemi közösség, a Hamvas által megálmodott értelemben,[17] megvalósíthatatlan. Keserű tapasztalatairól a Magyar Hyperion-ban így számolt be: „Itt vagyok ebben a népben, ezen a földön, minden szándékom eredménytelen, minden szavam hiábavaló, minden tervem összetört, megbuktam, észrevétlenül, fölöslegesen és fel nem ismerve.”

1936-1945 között Hamvas Béla az Esztétikai Társaság, 1940-1944 között a Magyar Társadalomtudományi Társulat tagja. 1937-ben elkészíti a krízisirodalom filológiai pontosságú feldolgozását, ami bibliográfiával kiegészített tanulmányként A világválság címmel jelenik meg.[18] A könyvtár vezetése olyannyira elégedett tanulmányával, hogy dr. Enyvvári Jenő igazgató pénzjutalomra[19] terjeszti elő, amit Hamvas meg is kap.

A második világháború alatt háromszor hívták be katonának, de ez nem akadályozta abban, hogy fordítson, többek között Lao-ce, Jakob Böhme, Hérakleitosz, Konfuciusz, Henoch műveit. 1943-1944-ben írta a Scientia Sacra I. című könyvét, amely második írói korszakát nyitotta meg. E könyvével bizonyos értelemben csatlakozott a tradicionalista iskolához, amelynek legjelesebb kortárs alakjai Julius Evola, René Guénon és Leopold Ziegler voltak. A háború alatt jelent meg első esszékötete, A láthatatlan történet (1943), és ekkoriban kezdett nagyszabású vállalkozásába, amelynek gyűjtőcíme: Az ősök nagy csarnoka, s amelyet a 60-as évekig folytatott. Műve a szent hagyomány legfontosabb könyveinek fordítása a hozzájuk írt bevezető kommentárokkal.

1942-ben Oroszországban teljesített frontszolgálatot, itt írta A háború nagysága és az ember kicsinysége c. esszéjét. 1944-ben katonatisztként a rábízott zsidó munkaszolgálatosokat élete kockáztatásával hazaengedte. Németországba vezényelték, de megszökött a menetszázadától és az ostromlott Budapesten katonaszökevényként bujkált. A bevonuló orosz alakulatok elfogták, más foglyokkal együtt Szibériába akarták hurcolni, ám Hamvas ismét megszökött. A harcok során budai hegyoldalba épült, Remetehegyi úti bérelt lakásukat bombatalálat érte, ott tárolt kéziratai és könyvei megsemmisültek. Hamvas a Silentium egyik esszéjében írta: „A sötét esztendőben minden földi vagyonomat elvesztettem… Valaki a birtokot levakarta rólam. Bőröm is vele ment, de jó… Effektív létezés csak a birtoklás teljes felszámolása után lehet. Itt kezdődik a valóság.”

Szerkesztő és kertész (élete 1945-től 1951-ig)

A háború után belépett a Magyar Kommunista Pártba, és közel három éven át tagja maradt.[20] Széles körű szellemi aktivitásba kezdett, az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai címmel könyvsorozatot szerkesztett,[21] a több mint 30 füzetet megért sorozat első kötete Hamvas saját műve, A száz könyv volt. Aforizma-gyűjteményt („meditációs objektumot”) állított össze Anthologia Humana: Ötezer év bölcsessége címmel,[22] részt vett az újjá alakult Filozófiai és Esztétikai Társaság munkájában, továbbá Pán Imre és Kállai Ernő mellett a modern magyar képzőművészetet egyesítő Európai Iskola teoretikus irányításában is szerepet vállalt.

1945-től Hamvas Béla, Szabó Lajos és Tábor Béla egyfajta „szellemi munkaközösséget” alapított, melynek tagjai a „létezés és élet olyan szélső pontjait fogják emberi kutató magatartásuk egészébe, melyeknek egységes megragadására” a korabeli szellemi életben nem történt kísérlet. Célul tűzték ki az egész korszituáció feltérképezését és értékelését. A rendszeressé vált, és 1948-ig tartott, úgynevezett „csütörtöki beszélgetéseken” mások mellett részt vett Kemény Katalin, Mándy Stefánia, Kotányi Attila és Kunszt György is, ugyanakkor ezek a találkozások alapvetően Hamvas, Szabó és Tábor közötti „trialógusok” voltak. Az eszmecserék termékenyítően hatottak minden résztvevőre, idővel mégis felszínre kerültek az ellentétek; Tábor és Szabó a hagyomány legjelentősebb szent könyvének az Ószövetséget, míg Hamvas a Védákat tartotta. A csütörtöki beszélgetések jegyzőkönyveként született a Biblia és romantika című írás. Hamvas emellett intenzív munkakapcsolatot tartott fenn Várkonyi Nándorral, Baránszky-Jób Lászlóval és Weöres Sándorral, utóbbi Hamvasnak, mint mesterének ajánlotta 1945-ben megjelent A teljesség felé című kötetét.

Még az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai elindítása előtt a tervekkel megkereste Lukács Györgyöt, és felkérte, hogy kapcsolódjon be a sorozat szerkesztésébe. Lukács elzárkózott a közreműködéstől, mondván, hogy időszerűtlen ilyen szerzőket kiadni - talán majd húsz év múlva. 1946-ban Hamvas (Kenyeres Imre szerkesztő kérésére) részt vett a Diárium folyóirat lapjain zajló A téma: Lukács György című vitasorozatban, itt közölt írásában csalódottságának adott hangot, hogy az érintett megrekedt a 25 évvel korábban képviselt ortodox marxista nézeteinél. Valószínűleg a személyes sértettségnek köszönhető, hogy Lukács 1948-ban vitairatban[23] politikailag károsnak minősítette Hamvas Béla (Kemény Katalinnal közösen írt) tanulmánykötetét, a Forradalom a művészetbent, és bár Hamvas még válaszolt Lukács támadására, a további polémiára nem nyílt lehetőség. Lukács mellé felsorakozott Keszi Imre, aki a Szabad Népben Hamvas Béla sorozatszerkesztői tevékenységét kifogásolta. Hamvast elnémították, B-listázták és kényszernyugdíjazták, ami egyben publikálási és szerkesztési jogának elvesztését jelentette.

Földműves igazolványt váltott ki, munkahelyéül sógora szentendrei kertjét jelölte meg. A kert a Kőhegyen, a település külterületén feküdt, Hamvas eleinte itt lakott, néhány hónap után azonban Czóbel Béla, aki Párizsban tartózkodott, felajánlotta neki, hogy költözzön be üresen maradt villájába, a Leányfalusi útra. 1948 és 1951 között Hamvas Béla földet művelt, gyümölcsöt termesztett, kertészkedett. A Karnevál című nagyszabású regényét ebben az időben, Szentendrén írta; 51 évesen valóban nekilátott az Ördöngösök újraírásának, és amikor három év múlva, a Rákosi-korszak mélypontján elkészült vele, gondosan elrakta az ágyneműtartóba, mint a "legbiztosabb" helyre. Párhuzamosan, 1948-49-ben vetette papírra a Regényelméleti fragmentum című tanulmányát, mely részben a Karnevál teoretikus megalapozásának tekinthető. Szintén Szentendrén születtek az Unicornis, a Silentium, a Titkos jegyzőkönyv és a Mágia szutrá kötetei.

A raktáros (élete 1951-től 1964-ig)

Hamvas elvonultsága, hatósági szempontból kétes munkaviszonya idővel tarthatatlanná vált, ezért kénytelen volt elhelyezkedni. Raktáros és gondnok az ERBE (Erőmű Beruházási Vállalat) építkezésein előbb 1951-1954-ig Inotán, majd 1954-1962-ig Tiszapalkonyán, végül 1962-1964 között Bokodon. Amikor csak lehetett olvasott, fordított és írt. Szanszkritül és héberül tanult, a raktárosi munka mellett éjszaka és hajnalban Az ősök nagy csarnoka fordításait készítette: Védák, Sankhya karika, Sepher Jezirah, Kathaka upanisad, Buddha beszédei… Ekkor született a Szarepta, a Szilveszter, a Nem mind arany, ami réz és utolsó írói korszakának legjelentősebb kötete, a Patmosz esszégyűjtemény.

Hamvas többször írásos vezetői figyelmeztetésben részesült, hogy munkaidőben olvas, de emellett dicséretek is szerepeltek a kartonján: vállalati ünnepségeken az Internacionálét, illetve Schumann és más klasszikusok darabjait adta elő zongorán az egybegyűlteknek. Az akkori munkahelyi viszonyokat jól jellemzi, hogy egyik főnökét Hamvas Béla készítette fel az érettségire.

1957-ben megpróbálta visszaszerezni állását a Fővárosi Könyvtárban, kérvényét azonban elutasították. Egykori barátai jobbnak látták, ha nem pártfogolják, egyedül Füst Milán vette szívére a sorsát, üzent neki, hogy az Írók Könyvtárában üresedés van, mire azonban Hamvas jelentkezett, már betöltötték az állást. Végül az Országos Széchényi Könyvtárban lett volna módja hivatalsegédként elhelyezkedni, de Hamvas úgy döntött, inkább vidéki raktáros marad.

1963-ban Hamvas Béla fordításában adták ki Muraszaki Sikibu Gendzsi regénye című művét. Az 1948-as elhallgattatása után életében már csak egyetlen saját írása jelent meg, ebben az évben, a Horváth Béla szerkesztette Látóhatár folyóiratban, Az egzisztencializmus után címmel. A cikk megírására Fodor József vette rá, aki több más írást is rendelt tőle, mondván, hogy "hallgatásod már anakronizmus" és "azt írsz, amit akarsz". A publikáció után Hamvas kilenc, különböző jellegű írást fejezett be, amelyeknek a megjelentetéséből azonban nem lett semmi.[24]

A nyugdíjas (élete 1964-től 1968-ig)

[[Fájl:HamvasBéla ErzsébetKné11.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest XIV. kerületében|Hamvas Béla emléktáblája egykori lakhelyén, az Erzsébet királyné útja 11. szám alatt]] ]]

1964-ben véglegesen, havi 760 forint ellátmánnyal nyugdíjazták.[25] Korábban csak hétvégenként járt fel az építkezésekről, most azonban hazaköltözött a feleségéhez Budapestre. Sikerült egy kis gyümölcsöst venniük - felesége műfordítói honoráriumából - Szentendrén, a Leányfalusi út mellett, Hamvas így visszatérhetett kedvenc településére, kora tavasztól késő őszig a kertet művelte, gyümölcsöket, virágokat telepített. A haláláig hátralévő négy évben írta a Scientia sacra II, Ugyanis, Öt meg nem tartott előadás a művészetről című műveit.

Röviddel visszaköltözése után megismerkedett Molnár Sándor festőművésszel, aki Hamvas hatására dolgozta ki, illetve fejlesztette tovább "festő-jóga" elméletét. Hamvas Molnáron keresztül került kapcsolatba a Zuglói Körrel, és innentől kezdve egészen 1967-ig rendszeres résztvevőjévé vált az új utakat kereső művészek rendezvényeinek, kiállítás-megnyitóinak.

Élete utolsó évében sokat betegeskedett, alkotói lendülete megtört. Különböző ismerősei számára ekkor címzett leveleiben a kétség szólal meg, azt vizsgálta, életét sikerült-e írásaival összhangba hoznia, a gondolataiból a ténylegesen élt életében mennyit "realizált" (a realizálás Hamvas bölcseletének egyik kulcsfogalma). 1968 november 7-én, Budapesten halt meg agyvérzésben. Szentendrén temették el, sírját unokahúga, Nemoda Lászlóné (született Dániel Sára) kérése és Jókai Anna javaslata alapján nyilvánította védetté a Kegyeleti Bizottság.

Halála után felesége, Kemény Katalin gondozta (Dúl Antallal közösen) Hamvas Béla szellemi hagyatékát.[26]

Utóélete (műveinek útja a nyilvánosságig)

Az 1970-es évekig Hamvas művei csupán kéziratos/gépelt formában, többszörösen másolva, ezért sokszor roncsolódott szöveggel voltak hozzáférhetők. Halála után nyolc évvel, utolsó publikációja után tizenhárom évvel, 1976-ban az Új Írás közölte három rövid írását,[27] majd a nyolcvanas évektől indulhatott meg Hamvas nyilvános újrafelfedezése, 1982-ben a Kuczka Péter szerkesztette Galaktika folyóiratban A perui vázák esztétikája törte meg a csendet, majd hosszú évtizedek után az első önálló Hamvas-kötet, A világválság került kiadásra 1983-ban. Két év múlva, 1985-ben a nagyszabású regény, az akkor még enyhén cenzúrázott Karnevál is napvilágot látott[28] (a könyv 10.000 példányban jelent meg, és napok alatt elfogyott). Döntő lökést adott Hamvas széles körű befogadásának a szombathelyi Életünk folyóirat 1987-es Hamvas Béla emlékszáma, amelyben az első átfogó, illetve személyes értékelések is megjelentek.[29] A kilencvenes évek elején kezdődött el az életmű szerkesztett kiadása.

Hamvas Béla munkásságát 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el.

Műveiből több színpadi és filmes feldolgozás készült, ezek közül az egyik legérdekesebb a Karnevál alapján írt Pác című előadás, melyet 2002-ben az Újvidéki Színház mutatott be.

Gondolkodói jelentősége

A módszer

Hamvas Béla számára az írás a mindennapi praxis része volt, ima és jóga-gyakorlat, az éberség megőrzésének számára legalkalmasabb eszköze. Műfajául az esszét választotta, ami kísérletet jelent; minden írása, a regényeket is beleértve, esszészerű.

Az esszé jelentőségét a személyessége adja, az írás hátterében láthatjuk a személyt, a gondolatok közlőjét, és ez mélyebben hitelesíti az előadottakat. A műfaj megengedi a konzekvens gondolkodás és a költői előadásmód vegyítését, és Hamvas élt is ezzel a lehetőséggel.

Nem dolgozott ki filozófiai rendszert, nem alapított iskolát, és nézeteit utólag is csak erőszakoltan lehet besorolni valamilyen "irányzatba". Úgy gondolta, hogy a rendszerek csak búvóhelyek, és szükségszerűen bukásra vannak ítélve. "Nem rendszereket kell alkotni, hanem az ébresztő elemek folyamatos sorát biztosítani."

Kulcsfogalmak

Az éberség mellett írói, gondolkodói és emberi létszemléletének meghatározó kulcsfogalmai az univerzális orientáció, transzparens egzisztencia, realizálás, alapállás, imagináció, derű, üdv és hagyomány.

A hagyomány (latin traditio; görög paradosis; szanszkrit páramparya) – e kifejezés általánosan felfogott és közhasználatú értelmétől erősen eltérően – az időtlen metafizikai szellemiség időben való fenntartottságát és továbbadását, áthagyományozását jelenti Hamvas Bélánál. Amikor a hagyományt értelmezi, a szellem időfeletti jelenlétéről ír, vagyis a „hyperboreus” időfeletti, metafizikai (természeten és létezőn túli) hatalmi–uralmi időbeliségbe vetültségéről. Hamvas életműve - azon belül is elsősorban a Scientia Sacra – tradicionális atmoszférát hozott létre, egy szellemi megismerés lelki bázisának a megteremtésével.

Az univerzális orientáció azt a szellemi szabadságot jelenti, amely a teljes emberi tudás irányában nyitott, és készen áll elfogadni minden utat és útmutatást, amely a létezés metafizikai alapjaihoz vezet. Mindez az elvektől, irányultságoktól, rögeszméktől - vagyis mindattól, amit a nyugati kultúrában a szaktudományok, kutatási és érdeklődési irányok, vallások, értelmezési és szelekciós kánonok, politikai irányzatok, részben pedig társadalmi szabályrendszerek is képviselnek - történő tudatos megszabadulást is jelenti.

A transzparens egzisztencia Hamvas sajátos kifejezése arra, amikor az emberi létezés áttetszővé válik, vagyis egyszerűvé, nyitottá és megszólíthatóvá. A transzparens egzisztencia lehet képes rá, hogy sorsával (sorsképletével) szembenézzen, és teljes és normális életet éljen.

Hamvas megfigyelése szerint az emberek belső, gondolati élete és a megélt élete között többnyire hatalmas hasadék tátong, a gondolataikból (ismeretek, tudás, felismerés) nem vonnak le konzekvenciákat, vagy ha mégis, azt nem igyekeznek a életvitelükben érvényre juttatni. A konzekvenciák átvitele az életvitelre jelenti a realizálást. Transzparens egzisztencia és realizálás hiányában nincs életrend, és a megélt élet kaotikus (démonizált, rögeszme- vagy álomszerű).

Az imaginációt Hamvas a lélek esszenciális életének tartja. Mivel az ember az imaginációval (melynek szó szerinti jelentése élet-képzelet) folyamatosan teremti a valóságot, ezzel a teremtéssel rongálhatja és tisztíthatja (rendezheti) is azt.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Emlékezete

A faültetés és kőtáblaállítás kultusza „Isten kertjében”

1988-ban Szilágyi Imre (ELTE filozófia tanszékének docense) és Szatmári Botond vezetésével megalakult a Hamvas Béla Kör.

A százhalombattai városi könyvtár 1999-től, a tiszaújvárosi városi könyvtár 2009-től, a Pest Megyei Könyvtár 2017-től Hamvas Béla nevét viseli. Tiszaújvárosban a könyvtár előterében egy fotókból, idézetekből és az író hagyatékából származó, személyes tárgyakból álló kamara-kiállítás tekinthető meg.

2000-ben Balatonfüreden Sava Babić kezdeményezésére és Kemény Katalin jelenlétében hársfát ültettek,[30] a "Hamvas-hárs" mellett a helyi Hamvas Béla Asztaltársaság minden évben megemlékezést tart.

A Hamvas Béla Kultúrakutató Intézetet 2000-ben alapította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, vezetője Hankiss Ágnes.

Hamvas Béla életművének „életrendszerű” feldolgozására 2003-ban létrejött a Hamvas Béla Collegium szabadegyetem.

2005-ben Mihály Gábor szobrászművész és Molnár Pál újságíró alapította a Hamvas-fürt borművészeti díjat, amelyet azóta minden évben kétszer adnak át. A díjat egy bronzkancsó jelképezi, amely Hamvas Béla arcvonásait viseli.

Hamvas Béla műveinek online jelenlétének előmozdítására, a hozzá kapcsolódó hírek összegyűjtésére, valamint a világon szétszórt Hamvashoz kapcsolódó szervezetek és személyek összefogására 2006-ban létrejött a HamvasBéla.org, a kolozsvári Vivarte Alapítvány kezdeményezésére.

2011-től a főváros III. kerületében közterület viseli a nevét (Hamvas Béla sétány). Szentendrén, a püspökmajori lakótelepen szintén találkozhatunk a nevével (Hamvas Béla utca).

2012-ben Oroszlány Város Gimnáziuma és Szakképző Iskolája Hamvas Béla nevét vette fel (Hamvas Béla Gimnázium és Szakképző Iskola).

Hatása

A kortárs magyar irodalomban Hamvas művei közül leginkább a Karnevál hatása mutatható ki, Szőcs Géza Limpopo és a Gángoly Attila - Novák Valentin szerzőpáros Zsír Balázs olajra lép című pikareszk regénye említhető erre példaként.

Emellett személyének hatása is fellelhető, Molnár Antal életrajzi regényében, A halállátó-ban Boethius alakját részben Hamvas Béláról mintázta.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

Önálló kötetei

Hamvas Béla: Szellem és exisztencia c., 1941-ben megjelent kötetének címlapja
  • A világválság (Fővárosi Könyvtár /Aktuális kérdések irodalma, 53./, 1938)
  • Szellem és exisztencia /Karl Jaspers filozófiája/ (Philosophia, A M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Filozófiai Intézetének Közleményei 1., Szeged, 1941)
  • A láthatatlan történet (Egyetemi Nyomda, 1943)
  • A száz könyv (Egyetemi Nyomda, 1945)
  • Anthologia humana: Ötezer év bölcsessége (Egyetemi Nyomda, 1946)
  • Yantra és absztrakció. Lossonczy Tamás képei (Index, Röpirat és vitairat könyvtár 7., 1946)
  • A világválság (Előszó és jegyzetek: Szigethy Gábor, Magvető, 1983)
  • Karnevál (Magvető, 1985)
  • Az öt géniusz (Mattheusz János tanulmányával, Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1985)
  • Silentium – Titkos jegyzőkönyv – Unicornis (Vigilia, 1987)
  • Hamvas Béla 33 esszéje (Szerk. Dúl Antal, Bölcsész Index, ELTE, 1987)
  • Szellem és egzisztencia (Pannónia könyvek, Pécs, 1987)
  • Az öt géniusz – A bor filozófiája (Életünk könyvek, Szombathely, 1988)
  • Közös életrend (Szerk. Báthory János, Darabos Pál, Kiss Jenő, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1988)
  • Scientia Sacra I. /Az őskori emberiség szellemi hagyománya/ (Magvető, 1988)
  • A bor filozófiája /Magyarország borvidékeinek térképével/ (Editio M Kiadó, Szentendre, 1998)
  • Eksztázis (Mérték füzetsorozat 1, Medio Kiadó, 1996)
  • Fák (Editio M Kiadó, Szentendre, 2000)
  • Világválság /Válogatás Hamvas Béla folyóiratokban megjelent írásaiból/ (Szerk. Darabos Pál, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2004)
  • Hagyomány /Válogatás Hamvas Béla folyóiratokban megjelent írásaiból/ (Szerk. Darabos Pál, Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 2011)

Társszerzőségben és antológiákban megjelent írásai

  • Herakleitos múzsái vagy a természetről. Pontos irányítás az élet célja felé (Kövendi Dénes bevezetésével, Hamvas Béla kísérőtanulmányával, Kerényi Károly jegyzeteivel, Stemma, 1936)
  • Hamvas Béla vallomása olvasmányairól (In: Kőhalmi Béla: Az új könyvek könyve, Gergely, 1937, 149. p.)
  • Poetica metaphysica (In: Mitrovics Gyula emlékkönyv, Egyetemi Nyomda, 1938, 370-384. p.)
  • Bevezetés a modern karakterológiába (Pál Antal[31] néven, Debrecen, Nagy Károly Grafikai Műintézete, 1941)
  • Magyarország kulturális szférái (In: Új magyarság és az új Európa, Bartha Miklós Társaság, 1942, 149-156. p.)
  • Forradalom a művészetben /Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon/ (Kemény Katalinnal közösen, Misztótfalusi, 1947)
  • Fák (In: Esszépanoráma, 1900-1944, 1-3. kötet, Szépirodalmi, 1978, 77-92. p.)
  • Kierkegaard Szicíliában (In: Esszépanoráma, 1900-1944, 1-3. kötet, Szépirodalmi, 1978, 92-104. p.)
  • Babits Mihály, mint a modernek klasszikusa (In: Babits Mihály száz esztendeje, Gondolat, 1983, 107-112. p.)
1-6. kötet: 1990-1994, Szombathely, Életünk Könyvek.
1. Anthologia humana /Ötezer év bölcsessége/, 1990
2. Szilveszter (1957) – Bizonyos tekintetben (1960-1961) – Ugyanis (1966-1967), regények, 1991
3. Patmosz I. – esszék, 1. rész (1958-1964), 1992
4. Patmosz II-III. – esszék, 2. rész (1964-1966), 1992
5. A babérligetkönyv (1930-1945) – Hexakümion (1937), 1993
6. Tabula smaragdina (1947-1950) – Mágia szutra (1950), 1994
7-25. kötet: 1994-2013, Szentendre – Budapest, Medio Kiadó
7. Arkhai és más esszék (1948–1950), 1994
8-9. Scientia Sacra I. rész, 1-2. kötet, /Az őskori emberiség szellemi hagyománya/ (1943-1944), 1995
10. Scientia Sacra II. rész /A kereszténység/ (1960-1964), 1996
11-12-13. Karnevál I-II-III. (1948-1951), regény, 1997
14. Szarepta (1951-1955) – 64-es esszék (1963-1964), 1998
14. Sarepta (1951-55), javított kiadás, 2018
15-16. A magyar Hüperion I-II.,[32] Az ősök útja és az istenek útja – Magyar vonatkozású esszék – Az öt géniusz – Bakony – A bor filozófiája, 1999
17. Silentium – Titkos jegyzőkönyv – Unicornis (1948-1951), 2000
18. A láthatatlan történet (1943) – Sziget (1935-1936), 2001
19-20. Az ősök nagy csarnoka I. India; II. Kína – Tibet – Japán, 2003
21. Az ősök nagy csarnoka III. Egyiptom – Héber hagyomány – Iszlám – Görög hagyomány, 2005
22. Az ősök nagy csarnoka IV., 2013
23-24. Naplók I-II. (Naplók és jegyzetek. 1. rész: 1942-1952, 2. rész: 1952-1968), 2010[33]
25. Levelek /Első világháborús levelek, Levelek 1930-tól 1968-ig/, 2011
26-30. kötet: 2014-2017, Budapest. Medio Kiadó
26. Művészeti írások I.(Öt meg nem tartott előadás a művészetről), 2014
27. Művészeti írások II. (A halhatatlanság híradása), 2014
28. Ördöngösök (1928-29), regény, 2015
29. Nehéz nem szatírát írni (Nehéz nem szatírát írni, Beszélgetés az Akropoliszon, Nem mind arany, ami réz), 2016
30. Álarc és koszorú (Esszék, tanulmányok, előadások hozzászólások I. [1930-1935]), 2017
31-33. kötet: kiadása folyamatban
31. Krízis és katarzis (Esszék, tanulmányok, előadások hozzászólások II. [1936-1939]), 2019[34]
32. Szellem és exisztencia (Esszék, tanulmányok, előadások hozzászólások III.), kiadása folyamatban[35]
33. A hagyomány antropológiája (Esszék, tanulmányok, előadások hozzászólások IV.), kiadása folyamatban[36]

Fordításai

  • Kung Fu-ce: Lun yü. Kung mester beszélgetései /bevezetéssel/ (Bibliotheca, 1943)
  • Platon összes művei I-II. (Faragó Lászlóval, Gyomlay Gyulával, Kövendi Dénessel és másokkal közösen, Magyar Filozófiai Társaság, 1943)
  • Tibeti misztériumok /bevezetéssel/ (Bibliotheca, 1944)
  • Henoch Apokalypsise /bevezetéssel/ (Bibliotheca, 1945)
  • Herbert Read: Szürrealizmus (Index, Röpirat és vitairat könyvtár 9., 1947)
  • Herakleitos 131 fennmaradt mondata (Index, Röpirat és vitairat könyvtár 17/18., 1947)
  • Muraszaki Sikibu: Gendzsi regénye (Európa Könyvkiadó, 1963)

Fordítások műveiből (válogatás)

  • Philosophie des Weins (Edition Marika Marghescu, 1999)
  • A bor géniusza – In memoriam Hamvas Béla – Szél Ágnes fotóival /Idézetek négy nyelven: magyar, angol, német, francia/ (Medicina Kiadó, 2002)
  • The Philosophy of Wine (Magyarból fordította Csepregi Gábor, Editio M Kiadó, Szentendre, 2003)
  • Bäume (Editio M Verlag, 2003)
  • Filozofia vína (A bor filozófiája) (Magyarból fordította Karol Wlachovský, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2003)

Kiadatlan művei

  • A háború nagysága és az ember kicsinysége - Oroszországi feljegyzések (esszé)

Elveszett (lappangó) művei

  • Előjáték (elbeszélés)
  • Erdőirtás (elbeszélés)
  • Fügefahimnusz (esszé)
  • Géza vezér (elbeszélés)
  • Ismeretlen szerző (naplójegyzetek)
  • Jávorka (kisregény)
  • Oroszországi napló (naplójegyzetek)[37]
  • Pater Theodor (elbeszélés)
  • A pokol költői (tanulmánykötet)
  • Simon György szerencséje (kisregény)
  • Szabad ég alatt (elbeszélés)
  • Szent János éjszakája (kisregény)
  • Szombaton vége (kisregény)
  • Tíz meg nem tartott előadás (tanulmányok)

Online hozzáférhető művek (válogatás)

  • A barátság [1]
  • Direkt morál és rossz lelkiismeret [2]
  • Forradalom a művészetben [3]
  • A háború nagysága és az ember kicsinysége - Oroszországi feljegyzések [4]
  • Interview [5]
  • James Joyce Ulysses-e [6]
  • A jóga metafizikája [7]
  • A logosz-faj [8]
  • Mágia szutra [9]
  • A nagy ember, avagy a hírnév elveszti a hőst (kiadatlan szatirikus írás)[10]
  • Olbrin Joachim csodálatos utazása [11]
  • Pál Antal: Bevezetés a modern karakterológiába [12]
  • Poseidón [13]
  • René Guénon és a társadalom metafizikája [14]
  • Summa Philosophiae Normalis [15]
  • Thoreau [16]
  • Tibeti misztériumok [17]
  • A tükör [18]
  • A világválság [19]
  • A Vízöntő [20]
  • Zen [21]

Irodalom

  • Ambrus Lajos (szerk.): Krízis és karnevál - Hamvas Béla emlékezete (Nap Kiadó, 2009)
  • Baka Györgyi (szerk.): A beváltás helye. A százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtár előadóinak írásai Hamvas Béláról a 15 éves népfőiskolai képzés köszöntésére (Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta, 2012)
  • Bódis Zoltán: Hamvas-írás. A hamvasi nyelvszemlélet megközelítése (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997)
  • Buji Ferenc: A görögségtől a kereszténységig. A hamvasi hagyományértelmezés stádiumai (Életünk, 2007/2–3., 28–44.)
  • Czakó Gábor: Szótárkönyv A-Z (Hamvas Szótár) (Szerzői kiadás, 2001)
  • Danyi Zoltán: Kivezetés a szövegből. Hamvas Béla regényei (Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2008)
  • Darabos Pál - Szathmári Botond (szerk.): A nevezetes névtelen - 30 éve hunyt el Hamvas Béla (Osiris, 1999)
  • Faragó Ferenc: Hamvas Béla kereszténységszemlélete (Koinónia, 2003/június–július)
  • Farkas Attila Márton - Mund Katalin: Rekviem egy elveszett mítoszért. A Hamvas-kultusz (Valóság, 2001/8. 51-64.)
  • Isztray Botond: Ugyanis Hamvas Béla (Napkút Kiadó, Káva-Téka Füzetek 78., 2013)
  • Kállay Kotász Zoltán: H (Napút-füzetek 106., 2016)
  • Kelemen Zoltán: A meseíró Hamvas Béla (Eső, 2001/2.)
  • Kelemen Zoltán: Pokoli riport (Új Forrás, 2003/1.)
  • Kelemen Zoltán: Töredék és remekmű. Hamvas Béla Karnevál és Regényelméleti fragmentum című műveinek összehasonlító elemzése (Forrás, 1994/4. 38-44. o.)
  • Kemény Katalin: Az ember, aki ismerte a saját neveit - Széljegyzetek Hamvas Béla Karneváljához (Akadémiai Kiadó, 1990)
  • Kemény Katalin: Élet és életmű (Hamvas Béla Városi Könyvtár, Százhalombatta, 2009)
  • Keszi Imre: A füstparipa farka (Diárium, 1946)
  • László Ruth - Szathmári Botond (szerk.): Fényvaluta. 110 éve született Hamvas Béla (Helikon, 2007)
  • Lengyel András: „…szólj, Szokrates, van értelme még?” - Hamvas Béla filozófia-képe (Forrás, 2005/10.)
  • Lőrinczné dr. Thiel Katalin: Hamvas Béla és a "realizálás" (In: Alternatív tradíciók a magyar filozófia történetében. Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc, 1999. 385-392.)
  • Lőrinczné Thiel Katalin: A hit lovagja és a "várakozó". Kierkegaard hatása Hamvas Bélára (Pro philosophia füzetek, 28., 2001, 143-151.)
  • Lőrinczné dr. Thiel Katalin: Maszkjáték (Humán Tudományokért Kiadó, Veszprém, 2002)
  • Miklóssy Endre: Hamvas Béla (Új Mandátum Könyvkiadó, 2002)
  • Mórocz Zsolt: Öt Hamvas-mondat (Kortárs, 2005/5.)
  • Nyitrai Tamás: Hamvas Béla Karneváljának világirodalmi előzményei (Magánkiadás, Budapest, 2019)
  • Odorics Ferenc: Hamvas Béla: posztmodern (Korunk, 2006/július)
  • Oravecz Barna: Rejtett struktúrák Hamvas Béla Karnevál című regényében (In: „…még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére, Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII., Tinta Könyvkiadó, 2004, 472–489.)
  • Szántó F. István: Hamvas Béla és Hölderlin (Szempontok A magyar Hüperión olvasásához) (Új Forrás, 2003/1.)
  • Szántó F. István: Hamvas Béla „görög tárgyú” írásai és a Sziget-mozgalom (Kortárs, 2003/8.)
  • Szathmári Botond (szerk.): Gyémántnál keményebb - 100 éve született Hamvas Béla (Mont Humán Menedzser Iroda Kft., 1997)
  • Szathmári Botond: A hagyománytudat szerepe a XXI. században (Hamvas Béla nyomán) (Polisz, 2003/április-május)
  • Szepesi Attila: Hamvas Béla esszéi (Tiszatáj, 1995/4.)
  • Szentkuthy Miklós: Gyermek keresztes hadjárat (Magyarok, 1947. október)
  • Hamvas szókincstár, Szakács Gábor szerkesztésében

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. ↑ Hamvasék a Rázgha Pál utcában (ma Holub utca) laktak, amely Pozsony villanegyedében, hegyoldalban feküdt.
  4. ↑ Első nyomtatásban megjelent műve valószínűleg a Három nap a Dunántúlon című elbeszélés, mely a Pápán kiadott Szövétnek ifjúsági folyóiratban jelent meg 1913-14 során három folytatásban, és amely írás a Magyar Turista Egyesülettől pályadíjat nyert.
  5. ↑ Hamvas hadapródként vonult be, majd előléptették zászlósnak, végül hadnagyként szerelt le. A háború végén bizonyos fokú rokkantságot állapítottak meg nála, rokonai és ismerősei javasolták neki, hogy folyamodjon rendszeres rokkantsági járadékért, ő azonban ezt visszautasította, mondván, hogy nem pénzért vett részt a háborúban.
  6. ↑ Valójában a család egy része, Hamvasné és a gyerekek már évekkel korábban átköltöztek, csak Hamvas József maradt Pozsonyban a líceumi tanári állása miatt. A kiutasítás után az egész család a Maros u. 8. alatti lakást foglalta el, mely előzőleg Hamvas Béla nagymamájáé volt.
  7. ↑ Hamvas iratai a második világháborúban megsemmisültek, de családjának emlékezete szerint az utolsó vizsgáit nem tette le, így végzettséget nem szerzett.
  8. ↑ Hamvas József akkoriban Budapest polgármesterének, Sipőcz Jenőnek a külföldi sajtóreferense volt, és Sipőcz segítségével tudta fiát munkához juttatni a Budapesti Hírlapnál, ahol egyébként ő is, már korábban és akkoriban is, publikált.
  9. ↑ Külső munkatársként Hamvas a Budapesti Hírlapban és a Szózatban összesen 105 cikket jegyzett, többségében szatirikus karcolatokat.
  10. ↑ Előbb havidíjas hivatalnok, majd 1936-tól (Ravasz László református püspök közbenjárására) II. osztályú, 1942-től I. osztályú könyvtártiszt, végül könyvtári főtiszt. (Közös életrend - Válogatás Hamvas Béla esszéiből, előszó, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1988, 5-7. o.)
  11. ↑ Hamvas írásai többek között az Athenaeum, Bizonyság, Debreceni Szemle, Diárium, Esztétikai Füzetek, Esztétikai Szemle, Ezüstkor, Forrás, Független Szemle (Thomas Mark álnéven), Híd, Katholikus Szemle, Magyar Kulturszemle, Napkelet, Nyugat, Országépítés, Országút, Pannonia, Protestáns Szemle, Sorsunk, Társadalomtudomány és Válasz lapjain jelentek meg.
  12. ↑ Feltételezhető, hogy saját kérésére nem írta le sehol Hamvas Jakabfalvy nevét. A megnevezéshez legközelebb a J. D. avagy a beavatás című esszéjében jutott (Patmosz I.), de nevének említése nélkül megidézi alakját például a Titkos jegyzőkönyv kötet Apokaliptikus monológ-jában és az Unicornis esszéi közül a Beszélgetések-ben.
  13. ↑ Angyal Sándor és Mayer Anna lánya, akivel Hamvas még a Budapesti Hírlap szerkesztőségében ismerkedett meg, ahol Angyal Ilona könyvelőként dolgozott.
  14. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 804/1928. folyószáma alatt. A templomi szertartást Hamvas édesapja, József vezette.
  15. ↑ A budapesti kir. tszék 37.818/4.-1935. sz. ítélete. Angyal Ilona haláláig viselte Hamvas nevét, és volt férje a háború végéig, 1945-ig "nőtartást" is fizetett neki.
  16. ↑ A mű eredeti címe Karnevál volt, Hamvas később változtatta meg (Dosztojevszkij regényére is utalva) Ördöngösök-re, miután eldöntötte, hogy a "nagy regényének" címe Karnevál lesz.
  17. ↑ A kör idealisztikus céljait Hamvas az Álarc és koszorú című tanulmányában foglalta össze.
  18. ↑ Első alkalommal munkahelyének, a Fővárosi Könyvtárnak 1937-es évkönyvében, majd 1938-ban különlenyomatként, végül 1983-ban önálló kötetként, de a bibliográfia elhagyásával, és két másik hasonló tematikájú esszével, a Modern apokalipszis-sel és a Krízis és katarzis-sal kiegészítve a Magvető kiadó "Gondolkodó magyarok" sorozatában, Szigethy Gábor szerkesztésében jelent meg a tanulmány.
  19. ↑ Hamvas 150 pengőt kapott, ami alig volt kevesebb akkori egyhavi fizetésénél, 160 pengőnél.
  20. ↑ Hamvas párttagságának pontos kezdete, ahogy annak megszűnése (nem csak idejét, hanem módját is tekintve) ismeretlen. Mivel a marxista-kommunista nézeteket korábban komoly kritikákkal illette, így a késztetés is problematikus, csupán sejthető, hogy szerepet játszhatott a belépésében apósa, Kemény Gábor, illetve barátja, Szabó Lajos hatása, akik MKP tagok voltak.
  21. ↑ A könyvsorozat gyűjteményes, új kiadása Európai műhely címmel 1990-ben jelent meg (Baranya Megyei könyvtár, Pannónia Könyvek sorozat).
  22. ↑ A kötet 1946 és 1948 között négy kiadásig jutott, ötödször 1990-ben, a Hamvas-életműsorozat nyitódarabjaként jelent meg (a korábbi kiadásokhoz képest csonkított formában).
  23. ↑ Lukács György: Az absztrakt művészet magyar elméletei (In: Új magyar kultúráért, Szikra, Budapest, 1948, 152-169 o.)
  24. ↑ A Kiadói Főigazgatóság azt kérte Hamvastól, hogy keresse fel a korábbi párttitkár, "kulturális felelős" Mesterházi Lajost. Mesterházi utalt rá, hogy mindenkinek, aki a közéletben valamilyen módon meg kíván jelenni, "le kell tennie a garast". Hamvas válasza: "Úgy tudom, hogy itt csak én tettem le a garast".
  25. ↑ Egyes adatok (pl. az 1968. november 15.-én, az Esti Hírlapban közölt, Hamvas Béla elhunytáról beszámoló rövid gyászjelentés) szerint Hamvas 1964 után a Világirodalmi Lexikon szerkesztőségében dolgozott. Itteni munkájának jellege, rendszeressége, és általában az információ hitelessége is még vizsgálatra szorul.
  26. ↑ Hamvas halála előtt néhány hónappal Molnár Sándorra - aki őt mesterének, szellemi beavatójának tekintette - bízta kéziratainak nagyobbik részét. Kemény Katalin férje halála után visszakérte Molnártól a kéziratokat.
  27. ↑ Metapoiésis, A Jóisten uzsonnája, Three points (Új Írás, 1976/november)
  28. ↑ Kardos György, a Magvető Kiadó akkori igazgatója maga látta el a cenzori teendőket, kihúzott egy rövidebb részt (női hóhérképző intézet sztahanovista munkaversenyéről tudósító újságcikk) a regényből, aztán szabad utat adott a megjelenésnek.
  29. ↑ Életünk, 1987/11., szerkesztette Várhegyi Miklós és Kőszegi Lajos, a lapszám szerzői többek között Esterházy Péter, Spiró György, Szőcs Géza, illetve Kemény Katalin és Dúl Antal.
  30. ↑ A hársfát a Tagore-sétányon ültették, alatta pedig táblát helyeztek el az következő szöveggel: "Az ember Isten kertjében él..." Ezt a fát Hamvas Béla emlékére Sava Babic (Belgrád) ültette. 2000. március 22.
  31. ↑ A név álnév, a kötetet valójában Hamvas Béla és Kemény Katalin írta.
  32. ↑ Hamvas a hüperioni leveleket eredetileg a 30-as évek közepén írta, majd később átdolgozta őket, a második változat azonban részben elveszett. Az életműkiadás az első változatot tartalmazza, kihagyásokkal, illetve betoldásokkal a második változatból.
  33. ↑ Az életműkiadás 23-25. kötetét, a Naplókat és Leveleket Danyi Zoltán szerkesztette.
  34. ↑ Krízis és katarzis - Hamvas Béla – MEDIO Kiadó, Hamvas Béla Alapítvány (magyar nyelven). hamvasbela.hu. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  35. ↑ Szellem és exisztencia - Hamvas Béla – MEDIO Kiadó, Hamvas Béla Alapítvány (magyar nyelven). hamvasbela.hu. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  36. ↑ A hagyomány antropológiája - Hamvas Béla – MEDIO Kiadó, Hamvas Béla Alapítvány (magyar nyelven). hamvasbela.hu. (Hozzáférés: 2019. május 7.)
  37. ↑ A napló keletkezésére és eltűnésére Dúl Antal is utal egy vele készített 2010-es interjúban (Weiner Sennyey Tibor: "Lehet koncentráltan élni" - Beszélgetés Dúl Antallal a Hamvas-naplók megjelenése alkalmából - Második rész (irodalmijelen.hu))

Források

További információk

Commons:Category:Béla Hamvas
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas Béla témájú médiaállományokat.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Hamvas Béla témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hamvas_Béla&oldid=22012635”