Gángoly Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gángoly Attila (Dunaújváros, 1968. július 13. –) magyar író, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Gángoly Emil és Zsellér Dorottya. 1982-ben költözött Budapestre, ahol nyomdaipari, tipográfiai és korrektori tanulmányokat folytatott. A szakérettségi (1986) után előbb az Országgyűlési Könyvtárban, majd egy térképnyomdában dolgozott. 19881989 között Kiskőrösön volt katona. 1994-ben szerzett tanári diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE TFK) magyar–történelem szakán. 2005-ig pedagógusként dolgozott a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja elődintézményében. 2007-től 2016-ig a Metropol hírújság nyelvi lektora volt, mellette folyóiratok (Kapu, Állatvilág) és könyvkiadók (Jószöveg Műhely, Magvető, HVG Könyvek stb.) külső munkatársa, szöveggondozója.

Gyermekei: Ákos (1996), Enikő (1999), Zsófia (2001), Blanka (2007).

Szépirodalmi tevékenysége[szerkesztés]

1996-tól publikál. Novellái, regényrészletei kb. harminc magyarországi és erdélyi lapban jelentek meg: Kortárs, Magyar Napló, Dunatükör, Budapesti Jelenlét, Hitel, Ezredvég, Tekintet, Vigilia, Napút, Bárka, Tiszatáj, Pannon Tükör, Irodalmi Jelen, Helikon stb. (Rövidprózái és elbeszélései olvashatók online irodalmi felületeken is.)

Egyaránt műveli, esetenként keveri a bibliai átirat, a mese, az esszé, a naplóregény, a kísértethistória, a fiktív életrajz, a szocionovella és a detektívtörténet műfaját. Írásaira jellemzők a megnövelt szerepű lábjegyzetek, a történelmi vonatkozások, valamint a példázat, a fantasztikum, az irodalmi misztifikáció. Filmszerű vágásokkal, az angolszász tengerésztörténet („sea story”), a polinéz hiedelemvilág és a robinzonád vegyítésével kísérletet tett a régimódi kalandregény modernizálására is (A flibusztírek kincse).

A Zsír Balázs olajra lép és előzményei próba a többszerzős könyv, továbbá a pikareszk hagyomány megújítására (az írók szövegközi rivalizálása; "G. és N. urak" feltűnése közös művük szereplőiként; éles társadalomkritika alulnézetből). A történetmondás során az egyes szám első és harmadik személyű narratíva aszerint változik, hogy épp melyik szerző ragadja magához a kezdeményezést.

Művei[szerkesztés]

  • Lázár átka (históriák – rövidprózák, elbeszélések, 2000)
  • Zsír Balázs útra kel (a nagyregény első részének 2. [füzetes] kiadása, 2004)
  • A flibusztírek kincse ("ifjúsági" kalandregény, G. A. Robins álnéven, online közzététel: 2008)
  • A túlvilágkutató hagyatéka (a Jáfet... szövegváltozata, Életünk, 48. évf., 1. sz., 2010)

Antológiabeli közlések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]