Szepesi Attila

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szepesi Attila
Szepesi Attila.jpg
Élete
Született 1942. április 21.
Ungvár
Elhunyt 2017. március 30.[1] (74 évesen)
Budapest[2]
Nemzetiség magyar
Szülei Szepesi Zoltán (1915-1995)
Benda Mária (1921-)
Gyermekei Szepesi Dorottya (1967)
Szepesi Anette (1970)
Szepesi Dániel (1972)
Szepesi Ádám (1974)
Szepesi Ágnes (1980)
Pályafutása
Első műve Az üveg árnyéka (1970)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1980)
Déry Tibor-díj (1996)
Füst Milán-díj (1998)
Látó-nívódíj (2006)
Radnóti-díj (2014)

Szepesi Attila (Ungvár, 1942. április 21.Budapest, 2017. március 30.) József Attila-díjas magyar költő, publicista, pedagógus. Benda László (1951–) újságíró testvére.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Szepesi Zoltán (1915-1995) és Benda Mária (1921-). Főiskolai tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar–rajz szakán végezte 1962–1968 között. 1968-1972 között a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar szakán tanult. 1968–1970 között Szászbereken és Hernádon volt általános iskolai tanár. 1970–1971 között Budapesten a Központi Antikváriumban eladóként dolgozott. 1972–1982 között a Kortárs folyóirat versrovatát szerkesztette. 1976–1989 között az Új Tükör munkatársa volt. 1989–1991 között az Új Írásnál dolgozott. 1992–1994 között a Pesti Hírlap, 1994–1995 között az Új Magyarország, utána a Magyar Nemzet munkatársa volt.

Magánélete[szerkesztés]

Nős, 1966-ban elvette Thaly Krisztinát, majd válása után 1989-ben Gyarmathy Editet. Első feleségétől öt gyermeke van: Dorottya (1967), Anette (1970), Dániel (1972), Ádám (1974), Ágnes (1980).

Munkássága[szerkesztés]

Hányatott élete és festői, zenei példák ösztönözték versírásra. Szilaj, pajzán, pajkos énekeiben a nép- és az archaikus költészet forrásaiból táplálkozó, változatos forma- és rímvilágot alakított ki.

Művei[szerkesztés]

  • Az üveg árnyéka (versek, 1970)
  • Hegedős-ének (versek, 1973)
  • Zöldvári ének (gyermekversek, 1979)
  • Az éjszakára (versek, 1979)
  • Pitypang-királyfi (versek, 1980)
  • Sorstalan énekek (versek, 1982)
  • A bohóc seregélyek (gyermekversek, 1985)
  • Farsang bolondja (versek, 1986)
  • Harangvölgy (gyermekversek, 1986)
  • Harangtemető (versek, 1987)
  • Ars amatoria (versek, 1991)
  • Himnusz a varjakhoz (versek, 1991)
  • A Mikulás lámpája (mesék, 1993)
  • Szélrózsa (versek, 1994)
  • Rézgarasok, csigahéjak (versek, 1995)
  • Planéta (esszék, 1998)
  • Sárkányfogak (versek, 1998)
  • Piros tojás, tapsifül (meseregény, 1999)
  • Erdőmaszkok (esszék, 1999)
  • Széltorony (régi és új versek 1963–1998, 1999)
  • Kilenc bagoly (gyermekversek, 2000)
  • A tudós szamár (2000)
  • A béka kertje (esszék, 2001)
  • Tündérek és katonák (esszék, 2002)
  • Képmutogató (szonettek, 2002)
  • Kapuk és vendégek (2003)
  • Széllel szálló esztendő (2003)
  • Az elsüllyedt várkastély. Barangolás a magyar múltban Pázmány Pétertől Hamvas Béláig (2004)
  • Vidám busók (új versek, 2004)
  • Őrtorony (2006)
  • A fülemüle kertje; Littera Nova, Bp., 2010 (Sophie könyvek)
  • 3 kópé kalandjai földön, vízen és levegőben; Noran Könyvesház, Bp., 2011
  • Istenpor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2011 (Tiszatáj könyvek)
  • Lyukas kétfilléres. Új versek; Nap, Bp., 2011
  • Citeraszó; Nap, Bp., 2014
  • Medvecukor. Barbár szonettek; Tipp Cult Kft., Bp., 2014 (P'art könyvek)
  • Varázsfüvek. Barbár szonettek; Nap, Bp., 2016

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 9638477644
  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 9789631787283  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9638157917

További információk[szerkesztés]