Várkonyi Nándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várkonyi Nándor
Született 1896. május 19.
Pécs
Elhunyt 1975. március 11. (78 évesen)
Pécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
szerkesztő,
kultúrtörténész,
könyvtáros

Várkonyi Nándor (Pécs, 1896. május 19. – Pécs, 1975. március 11.) magyar író, szerkesztő, kultúrtörténész.

Családja[szerkesztés]

Apja id. Várkonyi Nándor mérnök volt, anyja Éberhard Mária. Bátyja Várkonyi Hildebrand Dezső filozófus.

Életpályája[szerkesztés]

Nyitrán érettségizett 1914-ben. A család ezután Budára költözött. Várkonyi Budapesten tanult bölcsészetet, magyar–francia szakon, illetve orientalisztikát hallgatott Mahler Ede professzornál. 1916-tól katona volt az első világháborúban, 1917-ben leszerelték betegsége miatt, mely későbbi halláskárosodását okozta. 1918-tól egy évig Révay József gróf házitanítója volt. 1921-ben teljesen elvesztette hallását. A tanári pályáról le kellett mondania. 1922-ben Pécsre költözött. Egyik elindítója és szerkesztője a Symposion című lapnak. 1924-től – 1956-ban történt – nyugdíjazásáig az Egyetemi Könyvtár munkatársa volt (1948-tól osztályvezető, 1950-1951-ben megbízott igazgató). Világirodalmi-történeti doktorátusát 1929-ben szerezte meg a pécsi egyetemen. 1933-ban a bölcsészkaron magántanárrá habilitálták. 1941-től 1948-ig, annak megszűnéséig szerkesztette a Sorsunk című lapot.

A két világháború között Hamvas Bélával és Kodolányi Jánossal együtt ők alkották a nagy szellemi triumvirátust, műveiknek szabad, csonkítatlan megjelenése azonban csak 1989 után vált lehetségessé.

Főbb művei[szerkesztés]

A Sziriat oszlopai tetralógiája[szerkesztés]

Eredetileg az első könyv címe Elsüllyedt kultúrák lett volna.

  • Sziriat oszlopai (1942 és 1943; 1972 és 1984 cenzúrázott kiadás; 2002 teljes kiadás)
  • Az elveszett Paradicsom (1988 részletek; 1994 teljes kiadás)
  • Az ötödik ember I-III. (1995-1997)
  • Varázstudomány I-II. (1998-2000)

Egyéb művek[szerkesztés]

  • A modern magyar irodalom története 1880-1920. (1928)
  • Petőfi arca (1940) [1]
  • Az újabb magyar irodalom története 1880-1940. (1942)
  • Magyar Dunántúl (1944 később (1975-ben) Dunántúl címen jelent meg
  • Pergő évek (1976 cenzúrázott kiadás; 2004 teljes kiadás)
  • Az írás és a könyv története (2001) [2]
  • Magyar katonaköltők (1940)
  • Összegyűjtött tanulmányok (2006)
  • Az üstökös csóvája : Dokumentumok Petőfiről (1957)
  • Varázstudomány I.-II. (1998-2000)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Nevét születésének 85. évfordulóján, 1981. május 19-én vette fel a pécsi Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár.
  • Pécsett utcát is neveztek el róla a Kertvárosban.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Palkó István: Várkonyi Nándor Vas megyei kapcsolatai In: Vasi Honismereti Közlemények 1988/1.
  • Várkonyi Nándor emlékkönyv (1993)
  • Várkonyi Nándor, 1886-1996 (1997)
  • Kodolányi János és Várkonyi Nándor levelezése (2000)
  • Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007. 114-119.o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]